Mondja meg a NAV, mi legyen az e-számlákkal!

Noha január 1. óta a törvény már nem írja elő, hogy digitális aláírásra lenne szükség az elektronikusan érkező számlák hitelességéhez, a szakmai fórumokon továbbra is erős megosztottság érezhető, hogy ilyen számlák befogadása esetén van-e félnivalójuk az adóhivataltól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordul hivatalos állásfoglalásért az egyik legrégebbi elektronikus számlázási szolgáltató, a Billzone.eu.

Tanácstalanok a vállalkozók – Kép: Freestock

Idén év elején lépett hatályba az áfatörvény azon módosítása, amely kivette a törvényből az elektronikus formában kiállított számlákkal szemben azt az elvárást, hogy digitális aláírással legyenek ellátva (2007. évi CXXVII. törvény, 175. §). A vállalkozók és az elektronikus számlaszolgáltatást végző társaságok fellélegezhettek: bármilyen, megfelelő sorszámozottságú és az egyéb formai kritériumokat is teljesítő számlákat generáló programmal megoldhatóvá vált a számlázás. Gyorsan terjedtek el a sima PDF-ben átküldött számlák.

Aki az internetes, vállalkozói fórumokat vagy a könyvelők, számlaszolgáltatók online blogjait és az oda érkező véleményeket böngészi, az felfigyelhet azonban arra, hogy a pofonegyszerűnek tűnő változás korántsem egyértelmű, és akár bírságok kockázatával is jár.

Noha a törvényben már nem szerepel, hogy digitális aláírásra lenne szükség egy elektronikusan kiállított és átküldött számlához, azonban azt a törvény továbbra is előírja, hogy az ilyen számlát befogadótól elvárható, hogy egyértelműen bizonyítsa, hogy az így érkező számla a kiállítás óta semmilyen változáson nem esett át, és valóban a kiállítójától származik. Sokan megelégszenek azzal, hogy lementik az érkező fájlt, kinyomtatva átadják könyvelőjüknek, ha pedig az adóhivatal érdeklődik, akkor úgy gondolják, hogy előkeresik majd az ominózus emailt, amit megmutatnak.

Itt olvashat az e-számlázás szabályozásának változásairól, a buktatókról, amelyekre érdemes figyelni!

A technika ördöge bármikor közbeszólhat

Azonban egyfelől a technika ördöge hozhatja nehéz helyzetbe a cégeket, másfelől pedig bármelyik gyanakvó adóellenőr. Hiszen 5 év alatt cserélődnek a számítógépek, óhatatlanul takarít az ember az email fiókjában, megsérülhet az archívum, vagy csak simán az emberi könnyelműség miatt vesznek el az adatok. Másfelől pedig egy adóellenőr bármikor feltételezheti, hogy igenis manipuláltak az adatok, és onnantól a vállalkozóé a bizonyítási kényszer, hogy nem történt változtatás a kiállítástól a könyvelésig.

Milliárdokat fizetnek ki feleslegesen a vállalkozások
Elsősorban az információhiány, másrészt az előítéletek, harmadrészt pedig csak lustaság vagy időhiány az oka, hogy nem lépik meg a vállalkozások azokat a praktikus költségcsökkentési lépéseket, amelyekkel kis tételekben, de összességében jelentős mértékben tudnák javítani napi kiadásaik mérlegét.
„A napokban a NAV-hoz fordultunk, hogy adjon ki egyértelmű állásfoglalást a digitális aláírás kötelezőségének feloldása után kialakult helyzet értelmezésére – mondja Piya Csaba, az N-Ware Kft. ügyvezetője. – Úgy látjuk, hogy sok bizonytalanság terheli a mindennapi használatot, és ezt fel kell oldani.”

Más paragrafus is ellene szól, hogy a könnyítésbe véglegesen belenyugodjanak a számlát kiállítók és befogadók. A 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól alapelvként kimondja (a 2. § (1) bekezdésben), hogy „A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen.” (A számlákat felhőben is lehet tárolni, gyakorlatilag kockázat nélkül és a NAV ezt is vizsgálhatja!)

Márpedig ha egy számla elektronikus, akkor annak elektronikus formája az eredeti példány, és azt kell tárolnunk, és nem csak a tárolás módja, hanem annak megváltoztathatatlansága is a mi felelősségünk. Ha mindez igaz, és minden e-számlára vonatkozik, akkor azok a kiállítók, akik PDF-et küldenek, minden felelősséget átterhelnek a befogadóra, aki kénytelen saját maga elektronikusan aláírni és időpecsételni a dokumentumot, ahhoz, hogy megváltoztathatatlan módon őrizze meg azokat. Sőt, valójában a kiállító is kénytelen ezt megtenni.

Itt olvashat további számlázási „nyalánkságokról”, hogy elkerülhetőek legyenek a bírságok!

Akkor mégis biztosabb, ha továbbra is digitálisan aláírjuk?

Az óvatosabb számlázók a törvényi könnyítés ellenére éppen a fenti okok miatt mind a mai napig digitális aláírással és időpecséttel látja el mindazon számlákat, amelyeket az elektronikus számlázási szolgáltatásukat igénybe vevő ügyfeleik kiállítanak a saját tranzakcióik során. Ez sem a számlázási szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknek, sem azok vevő oldali partnereinek nem jár semmilyen többletköltséggel vagy külön regisztrációs feladatokkal, mégis növeli a biztonságot.

„Meggyőződésünk, hogy a digitális aláírásnál és az időpecsétnél nincs jobb eszköz arra, hogy egy PDF eredetét akkor is igazolni lehessen, ha azt többször lemásoljuk, áthelyezzük, archiváljuk. Mi lennénk a legboldogabbak, ha az a válasz jönne végül a NAV részéről, hogy egy bármilyen fájl elég ma már Magyarországon elektronikus számlaként, de tartunk tőle, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű” – magyarázta álláspontjukat a BIllzone.eu szolgáltatásáért felelős ügyvezetője.

Luxus nem e-számlázni?
Az elektronikus számlázás jelentős költségmegtakarítást jelent az azt igénybe vevő cégek számára. Ezt a szakemberek eddig is hangoztatták, mostanra azonban úgy tűnik, a vállalkozások egyre nagyobb része is belátja, érdemes váltania. A gát sokszor nem a pénz, inkább a merev gondolkodásmód.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo