Módosulnak az élelmiszerlánc felügyeleti díj szabályai

2015. április 30. csütörtök - 12:04 / piacesprofit.hu
  •    

Jelentősen módosulnak hétfőtől az élelmiszerlánc felügyeleti díj szabályai, ezentúl a Nébih hatáskörébe tartozó termékek tavalyi nettó árbevétele alapján kell kalkulálni és az új szabályokat már a június elsejéig benyújtandó bevallás elkészítésénél is alkalmazni kell.

Kép: Pixabay

A 2015. május 5-én hatályba lépő módosítások alapján, melyeket a NÉBIH felé 2015. június 1-ig benyújtandó 2015. évre vonatkozó bevallás elkészítése során is alkalmazni kell, noha a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek továbbra is a már említett sávosan progresszív díjtáblázat alapján kötelesek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kötelességüket megállapítani, azonban a kalkuláció során nem a napi fogyasztási cikkek, hanem csak az Éltv. 74/B. § (2) bekezdése szerinti, a NÉBIH hatáskörébe tartozó termékek előző évi nettó árbevételét kell figyelembe venniük.

Mindig az adott vállalkozás tényleges tevékenysége ismeretében lehet meghatározni, hogy az Éltv. 74/B. § (2) bekezdése alapján az előző évi nettó árbevétel mekkora hányadát kell alapul venni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj számítása során. Ez gyakran igen bonyolult feladat, melyben érdemes szakértő segítségét is igénybe venni, hiszen az élelmiszerlánc-felügyeleti díj noha nem a NAV hatáskörébe tartozik, azonban jogkövetkezmények szempontjából az adókkal esik egy tekintet alá, így a be nem vallott adó, illetve adókülönbözet után adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell egy esetleges NÉBIH ellenőrzés során – figyelmeztet Vizer József az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

A már bemutatott szabályok egyértelműsítése mellett további kedvező változást hoz, hogy 2015-től már a személyi jövedelemadó köteles jövedelmek után nem, kizárólag az értékesítés nettó árbevétele után keletkezhet díjfizetési kötelezettség. Ezáltal az egyéni vállalkozók teljes mértékben mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetés alól.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj eddigi 0,1%-os mértéke mellett 2015. január 1-től a napi fogyasztási cikkek esetén bevezetésre került sávosan progresszív díjtáblázattal is.

A jogszabály eddigi szövege alapján 2015-től a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteknek (olyan üzletek, amelyek forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki) a napi fogyasztási cikkek – azaz a lakosság napi szükségleteinek igényeinek kielégítésére szolgáló:

Büféstől az őstermelőig, ezt a dátumot észben kell tartani!
Május 31-éről a legtöbb vállalkozónak a társasági adó bevallása, vagy a beszámoló elkészítésének hatérideje jut eszébe, pedig sok ezernyi cégnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is ekkor kell bevallania a NÉBIH-nek. Márpedig ez az élelmiszerlánc összes szereplőjére vonatkozik, a büféstől, az őstermelőig.

élelmiszer,

illatszer,

drogériai termék,

háztartási tisztítószer és vegyi áru,

higiéniai papírtermék,

amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál, vagy lecserél – értékesítéséből származó előző évi (jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított) nettó árbevételük után is élelmiszerlánc-felügyeleti díjat lettek volna kötelesek fizetni az alábbi progresszív díjtáblázat alapján:

500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%;

az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%;

a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%;

a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%;

a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%;

a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%;

a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.

Mindemellett ezen üzleteknek az egyéb élelmiszerlánc-felügyeleti díjköteles tevékenységük (pl.: állateledel, vetőmag, műtrágya, növényvédőszer) után 2015-ben a korábbi évekkel azonos módon továbbra is 0,1% mértékű díjat lettek volna kötelesek fizetni. A törvényi megfogalmazás számos értelmezési problémát vetett fel, hiszen akár olyan termékek (illatszerek, drogériai termékek, háztartási tisztítószerek és vegyi áruk, valamint higiéniai papírtermékek) után is élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kellett volna fizetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (röviden: NÉBIH) számára, melyekkel összefüggésben hatósági jogkörrel nem is rendelkezik. Továbbá bizonytalanságot szült az is, hogy a sávosan progresszív díjtábla alá eső napi fogyasztási cikkek magukban foglalják az élelmiszereket is, melyek alapvetően csak 0,1%-os lineáris díjkulcs alá tartoznának. Ezen ellentmondásokat rendezi az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (röviden: Éltv.) módosításáról szóló, a 2015. április 27-én kihirdetett 2015. évi XLVI. törvény.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj kiszámítását érdemes szakértőre bízni, mert a be nem vallott adó, illetve adókülönbözet után adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell egy esetleges NÉBIH ellenőrzés során.

Beszámolót is ideje készíteni
Bár a cégvezetők számára a május 31-i dátumról főképpen a társasági adóbevallások benyújtásának határideje jut eszébe, legalább ennyire fontos, és mulasztásának következményeit tekintve is meghatározó jelentőségű, hogy az éves beszámoló közzétételére és letétbe helyezésére vonatkozó határidő is ekkor jár le.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek