A Szövetség jónak tartja a kormányzat iparfejlesztési törekvéseit, az Ipar 4.0 programot, ugyanakkor az MLSZKSZ szerint az nem lesz kellően hatékony, ha a logisztika nem fejlődik az iparral párhuzamosan. A korábbi uniós ciklusban a pályázatok eredményeképpen több mint 80 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések az iparágban, a 2014-2020-as időszakban kiírt pályázatok azonban egyelőre nem hatottak ösztönzőleg a logisztikai beruházásokra, mert nem a logisztikai ágazat sajátosságainak figyelembevételével készültek. Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi pályázatok egyes feltételeinek módosításával érdemben növekedhetne a pályázó cégek és a megvalósult fejlesztések száma.

A magyar kormányzat fejlesztési céljai az ipari és a termelő szféra tekintetében világosak, ugyanakkor az ország versenyképességének növeléséhez ezt feltétlenül össze kell hangolni a logisztikai fejlesztésekkel. A Szövetség álláspontja szerint mivel az ipar és a logisztika kéz a kézben járnak, ezért nem lesz kellően hatékony az iparfejlesztés és versenyképes az ipar, ha a logisztikai iparág nem fejlődik ezzel párhuzamosan.

„Ha a két elem közül a logisztika hátrébb szorul, illetve másodlagos szerepet kap, akkor az az ipari/termelői rész gyengítését fogja eredményezni már rövidtávon is” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke szerint az országba érkező potenciális befektetések kapcsán ugyanis nemcsak az ipari/termelői képességek versenyeznek egymással, hanem a logisztikai ellátási láncok is. „Ezért is fontos kérdés, hogy milyen helyezést tudhat magáénak az ország a nemzetközi logisztikai rangsorban” – tette hozzá.

Kép: Pixabay

A Világbank 2016-os logisztikai teljesítményindexe (LPI) szerint Magyarország a globális logisztikai rangsorban négy év alatt 11 helyet javítva a 31. helyre lépett előre – mondta Fülöp Zsolt. A szak-ember szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a korábbi uniós költségvetési időszakban (2008 és 2015 között) a teljes logisztikai ágazatnak 32,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg, amelynek eredményeképpen összességében mintegy 81,6 milliárd forintos fejlesztés valósulhatott meg hazánkban. „Ehhez ugyanebben az időszakban még 52 milliárd forintnyi dunai kikötőfejlesztés is társult” – tette hozzá.

Az MLSZKSZ szerint ugyanakkor a 2015 óta megjelent logisztikai pályázatok nem tudtak ugyan-olyan sikeresek lenni, mint a korábbi ciklusban kiírtak, így lényegesen kevesebb uniós fejlesztési pénz talált gazdára az ágazatban. Ennek oka elsősorban az, hogy a pályázatok egyes feltételei nem az iparág sajátosságainak figyelembevételével lettek meghatározva, ami az elmúlt években sok céget eltántorított attól, hogy egyáltalán elinduljanak a pályázatokon.

A hosszú, olykor egy évig is eltartó bírálati folyamat – a beruházási árak gyors változása miatt – sok esetben tarthatatlanná tette a benyújtott fejlesztési terveket. Az MLSZKSZ álláspontja szerint ahhoz, hogy a magyar logisztikai iparág elért helyezését és versenyképességét megőrizze, feltétlenül szüksége van fejlesztési forrásokra – elsősorban az iparági sajátosságokat figyelembe vevő logisztikai pályázatok formájában.

„A hazai logisztikai ágazat ugyanis nem rendelkezik akkora tőketartalékokkal, hogy az új ipari és termelői üzletek megszerzéséhez és kiszolgálásához szükséges fejlesztéseket önerőből fedezze” – hangsúlyozta az MLSZKSZ elnöke. Hozzátette: a logisztikai piacon is folyamatos a fejlesztési igény és kényszer, minthogy a nemzetközi tranzitszállítási útvonalak, és az útvonalakat kiszolgáló logisztikai csomópontok között éles nemzetközi verseny folyik.

Az MLSZKSZ ezért azt javasolja a kormánynak, hogy módosítsa logisztikai pályázatok – így GINOP 1.2.5-15 jelű, a „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” című pályázat – feltételeit néhány lényeges ponton:

• A pályázat pénzügyi értékelési szempontjait szükséges lenne összehangolni a logisztikai iparág finanszírozási/gazdálkodási sajátosságaival, mert a cégek jelentős része nem tud megfelelni bírálat feltételeinek. Pályázaton belül nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a kor-szerű, jövőbemutató, hatékonyságot jelentősen növelő 4.0-s logisztikai technológiák gyorsabb térnyerésére, így erősítve az Ipar 4.0-s folyamatokat.
• Rövidíteni szükséges a pályázat elbírálásának folyamatát a jelenlegi egy évről lehetőség szerint maximum három hónapra, hogy a tervezett fejlesztések/beruházások üzleti tervei tarthatóak legyenek a gyorsan változó piaci környezetben.
• A pályázat korábban lecsökkentett keretösszege - 4 milliárd forint - messze elmarad a logisztikai ágazat fejlesztési igényeitől, a pályázati feltételek testreszabásával ennek többszörösét tudná hatékonyan felhasználni a logisztikai ágazat.

Az MLSZKSZ elnöke szerint a javasolt változtatásokkal – amelyek az irányító hatóságok hatásköre és kompetenciája keretében megvalósíthatók lennének – érdemben növekedhetne a pályázó cégek száma, valamint az ágazatba érkező források volumene.  „Meggyőződésünk, hogy ha a fenti szempontok mentén állítják össze a logisztikai pályázatokat, akkor Magyarország logisztikai vonzóképessége, a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban is tovább fog nőni. Ehhez a folyamathoz az MLSZKSZ kész érdemi segítséget adni gyakorlati megoldásokkal és naprakész tapasztalatokkal.” – tette hozzá Fülöp Zsolt.