Mit várnak és mit kapnak a nők?

2015. március 08. vasárnap - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az Y-generációba tartozó nők már teljesen más szemlélettel lépnek a munkaerőpiacra, mint anyáik vagy nagyanyáik tették, ambiciózusabbak, nagyobb az önbizalmuk, de munkahelyi lehetőségeik még elmaradnak a férfiakétól. A pályakezdőkből a tapasztalat kiöli a lelkesedést, és még mindig sokan részesülnek hátrányos megkülönböztetésben.

Kép: Pixabay

Az Y-generációba tartozó nők sokkal képzettebbek, sokkal magabiztosabbak és ambiciózusabbak, mint az őket megelőző bármely generáció. A hölgyek mintegy fele úgy véli, hogy jelenlegi munkáltatójuknál a ranglétra legfelső fokait is elérhetik. Ugyanakkor előmeneteli lehetőségeik még elmaradnak a férfiakétól – derül ki a PwC  által az Y-generáció 8756 női képviselőjével készített interjúból. A megkérdezettek 53%-a a szakmai előmeneteli lehetőségeket tekinti a legvonzóbb munkáltatói tulajdonságnak. Fontos tényezők számukra továbbá a versenyképes jövedelem és az anyagi ösztönzők (52%), valamint a rugalmas munkaidő (35%). A megkérdezettek közül a legmagabiztosabbak a brazil (76%), az indiai (76%) és portugál (68%) nők voltak, míg a japán (11%), kazahsztáni (18%) és német (19%) válaszadók a legkevésbé magabiztosak közé tartoztak.

A férfiak is az egyenlőséget támogatják

A felmérés eredményei tükrében egy dolog egészen biztos: a nemek között egyenlőség és sokszínűség rendkívül fontos az Y-generációba tartozó nők számára (86%). De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a férfiak számára is fontos tényező (74%), amikor arról döntenek, hogy mely társaságnál álljanak munkába.  Ugyanakkor megfogalmazzák azt a kritikát is, hogy többet kellene tenni ennek megteremtéséért, mint pusztán beszélni róla.

Mindez azt mutatja, hogy az Y-generációs férfiak többsége azt szeretné, ha a párjuknak és majd lányaiknak is hozzájuk hasonló előmeneteli lehetőségeik lennének. A keresőképesség és a kereseti modellek tekintetében az Y-generációhoz tartozó nők valódi úttörők; közülük a kétkeresős párkapcsolati modellben élők 66%-a a párjával megegyező vagy annál magasabb keresettel rendelkezik. Emellett az ilyen nők minél tapasztaltabbak, annál valószínűbb, hogy akár fő keresővé is válnak a kapcsolatban. (A vidéki nők az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak, pedig a társadalmi szerepük fontosabb, mint hinnénk.)

59 NAP INGYENMUNKA A NŐKNEK
Európában a nők még mindig 59 napot dolgoznak „ingyen” – ezt mutatják az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb adatok. A nemek közötti bérszakadék – a nők és a férfiak órabére közötti átlagos különbség a gazdaság egészében – az elmúlt néhány évben alig változott, és továbbra is 16 százalék körül mozog.

Az Y-generáció tagjai korábban nem látott hatással lesznek a szervezeti kultúrára; az ide tartozó nők és férfiak 97%-a számára kiemelten fontos a munka és a magánélet egyensúlya és a rugalmas munkavégzés lehetősége. Az Y-generációs nők azonnali, magas színvonalú, jövőbe mutató visszajelzést igényelnek, mégpedig – dacára a digitalizálódó világnak – inkább személyes megbeszélés keretében. Az ehhez a generációhoz tartozó nők minden korábbinál jobban igénylik a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségét: 71 százalékuk kíván hazáján kívül dolgozni karrierje során. Ennek ellenére a nemzetközi kiküldetésben részt vevők csak mintegy 20 százaléka nő. A nők megtartása érdekében a munkáltatóknak sokkal rugalmasabb megoldást kell erre kidolgozniuk.

A tapasztalat megöli az ambíciókat

Azonban egy másik friss felmérés arra is rámutat, hogy még mindig nem bomlottak le a férfiak, – és elsősorban a vezetői pozícióban álló férfiak – előítéletei a női munkatársakkal szemben. A Bain & Company tanácsadó cég kutatásának adatai alapján ugyanis habár a női pályakezdők lényegesen motiváltabbak és ambíciózusabbak, mint férfitársaik, már öt év munkaviszony után reményeik és önbizalmuk meredeken lezuhan, míg a férfi munkavállalók ambíciója szinte csorbítatlan marad.

A női végzősök 43 százaléka dédelget vezetői ambíciókat szemben a férfiak egyharmadával, ám az első öt év után a nőket valósággal sokkolják a munka világában tapasztaltak: öt év múlva ezért csak 16 százalékuk lépne tovább vezetői pozícióba, amíg a férfiak ambíciói lényegében változatlanok maradnak.

A SIKERES NŐ NEM FÉRFI! TIPPEK NŐI VEZETŐKNEK
Az üzleti viselkedéskultúra alapvetően, legalábbis elvileg, „nemsemleges”, ahol a pozíciókból fakadó rangsornak van meghatározó szerepe. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy egy nőnek a férfiak viselkedési eszköztárával kellene érvényesülnie, mint ahogyan az is hiba,  ha egy üzletasszony a nőiességét mint valamiféle fegyvert használja.

A felmérésben részt vevő nők ugyanis kifogásolták, hogy a vezetői pozíciókban lévőknél úgy látják, hogy a magánélet háttérbe szorul a munka mögött. A vezetőkről kialakult „győztestípus” képnek sem érzik, hogy képesek lennének megfelelni: a nők közül csak minden negyedik állítja, hogy ehhez megvannak a kvalitásai, míg a férfiak magabiztosabbak: harmaduk képesnek érzi magát egy cég irányítására.

Nem tűnt el a hátrányos megkülönböztetés

A nők 31 százaléka, és még a férfiak 25 százaléka is úgy gondolja, hogy nőket és férfiakat nem kezelnek ugyanúgy az előmenetelt illetően, a fizetésekkel kapcsolatban a nők 37 a férfiak 24 százaléka azt mondta, hogy úgy érzi van különbség nemek szerint – derült ki a Gemius és a Nyitottak vagyunk kezdeményezés korábbi kutatásából. A fizetésbeli különbséget az Eurostat adatai is alátámasztják, átlagosan 20,1 százalékkal keresnek jobban a férfiak, mint a nők ugyanabban a pozícióban. (Nem csak bérből, lehetőségből is kevesebb jut a nőknek.) Ez több mint 4 százalékkal rosszabb, mint az EU-s átlag, ami 16,4%. Ha pedig a mindennapi munkahelyi helyzetekre, megbeszélésekre gondolnak, a nők 28, a férfiak 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy itt sem kezelik ugyanúgy a nőket és a férfiakat.

Hétköznapi egyenlőtlenségek kimeríthetetlen tárházának – és egyúttal forrásának – tűnnek az olyan munkahelyi események, mint a nemekre vonatkozó általánosító megjegyzések, a saját név helyett beceneveken szólítás, vagy szexuális ajánlatok. A férfiak 7 százaléka, míg a nők több mint kétszerese (16%) kapott már munka közben általánosító, az ő neméről szóló megjegyzéseket, hasonlóan, a férfiak 7 százaléka, és a nőknek ismét csak több mint kétszerese (15%) számolt be róla, hogy nyílt vagy burkolt szexuális ajánlatokat kapott. A nők 29 százaléka jelezte, hogy megesett vele a munkahelyén, hogy valamilyen becézett formában szólítják, a férfiak esetében ez az arány 8 százalékkal kevesebb.

Nyugdíjból is kevesebb jut

Bár a férfiak és nők jövedelmének egymáshoz mért aránya megfelel az uniós átlagnak, a magyar nők átlagfizetése alig haladja meg az európai nők átlagjövedelmének a felét.  Az öregségi nyugdíjak esetében is a férfiak javára tapasztalható eltérés: a nők öregségi nyugdíja itthon átlagosan 13%-kal, mintegy 16 ezer forinttal volt alacsonyabb 2014-ben a férfiakénál. A magyar nők ugyanakkor közel 7 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak: születéskor várható élettartamuk 78,7 év. A nyugdíjba vonulás után pedig még több mint 18 évet élnek. Ez valamivel kevesebb, mint az EU-ban élő nők (21,2 év) átlaga, de így is közel 4 évvel több, mint amire a 65 éves magyar férfiak számíthatnak.  Nagyobb eséllyel érintik őket ezért azok a létfenntartással kapcsolatos problémák is, amelyek főként az egyszemélyes nyugdíjas háztartásokban jelentkeznek.

VEZETŐKÉNT KÖNNYEBB?
„Azért is bátorítom női munkatársaimat, hogy vállaljanak vezető szerepet, mert így nemcsak a munkahelyükön kerülhetnek döntési pozícióba, hanem vezetőként az életüket is sokkal hatékonyabban meg tudják szervezni, mint beosztottként – árulta el egyik titkát Czakó Borbála, a HBLF és a 20-20-20 Klub elnöke, aki egyben a mintegy 140 országban 170 000 alkalmazottat foglalkoztató EY globális igazgatója.