Mit kezdjen a cég a „mikuláscsomaggal”?

2016. május 04. szerda - 12:09 / piacesprofit.hu
  •    

Hiába fizetős sok helyen a parkolás, mivel – főként a belvárosban – kevés a parkolóhely, könnyen előfordulhat, hogy a nagy sietségben olyan helyen sikerül megállni a céges autóval, ahol nem lehetne. Ilyenkor a gépjármű üzembentartóját parkolási bírsággal sújthatják, amelynek egyes esetekben az elszámolása nem is olyan egyszerű. A következőben a parkolási bírságok megfizetésének potenciális adókövetkezményeit tekintjük át az ATB Treuhand könyvvizsgáló, tanácsadó cég szakértőinek segítségével.

Kép: MTI, Fotó: Lakatos Péter

Kép: MTI, Fotó: Lakatos Péter

Fontos megkülönböztetni a KRESZ szerint tilosban parkoló gépjárművet a közterületeken kialakított várakozási célú területen parkoló, azonban az érintett időszakra vonatkozóan parkolási díjat nem fizető gépjárművektől. Előbbi esetben ugyanis hatósági bírságot,  utóbbi esetben pedig a területileg illetékes parkolás-üzemeltető társaság által kiszabott, parkolási pótdíjat kell fizetni.

Több eset képzelhető el, pl. gyakran az fordul elő, hogy a munkavállaló céges gépjárművel parkol rossz helyen, így a büntetést a munkáltató kapja. Ebben az esetben tehát a céget büntetik meg, azaz a munkáltatót terheli fizetési kötelezettség, ugyanis a bírságoló határozat nem a dolgozót kötelezi fizetésre, hanem munkáltatóját. Mégpedig akkor, amikor a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedik. Előbb nem keletkezik a cégnek kötelezettsége, mert a határozat ellen akár fellebbezésre is sor kerülhet. „Tehát a határozat jogerőre emelkedése az első könyvelendő tétel, ekkor lehet a büntetés munkavállaló felé történő áthárításáról is dönteni” – hangsúlyozta blogbejegyzésében Soós László az ATB Treuhand adóigazgatója.

Ki fizeti?

Ezt követően – akár „áthárítja” munkavállalójára a cég a bírságot, akár nem – a késedelmi kamat elkerülése érdekében javasolt a bírság cég általi kiegyenlítése. Közben pedig elkezdődik a munkavállalóval egyfajta kommunikáció a cégen belül: ha a munkavállaló elismeri, hogy a bírságot az ő vétkessége miatt szabták ki a cégre, avagy pl. bíróság ezt jogerősen megállapítja, akkor a dolgozóval szembeni követelés előírása lesz a következő gazdasági esemény (ehhez azért javasolt a károkozást és vétkességet elismerő nyilatkozat, vagy a dolgozót kártérítésre kötelező jogerős bírósági ítélet beszerzése). Ennek megfelelően pedig a következő lépés a kár dolgozó általi megfizetése, vagy pl. annak bérből való levonása.

A dolgozó azonban nem minden esetben kötelezhető a teljes kárösszeg megtérítésére – ezt érdemes szem előtt tartani. Erről többet tudhatunk meg a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló kártérítési felelősségéről szóló rendelkezéseinek a tanulmányozása révén. Az előzőek alapján azonban az nyilvánvaló, hogy a dolgozói kártérítés nem lehet közvetített szolgáltatás, már csak azért sem, mert itt (a pénzen kívül) semmilyen, a klasszikus értelemben vett szolgáltatást nem közvetít senki, hanem a dolgozó egyszerűen megtéríti egy, a munkáltatónál keletkezett kárt, mégpedig azért, mert az az ő magatartása miatt merült fel.

Még nem késő rendelkezni a társasági adóról
A tavasz nem a rügyfakadást jelenti a vállalkozásoknál, hanem a május közeledtével egyre sürgetőbbé válik az éves társasági adó bevallásának elkészítése is. Érdemes átgondolni milyen kedvezményeket vehetünk igénybe és azt se feledjük el, hogy még nem késő felajánlani adónk egy részét sem.

A társasági adóba is beleszámít

Az is fontos, hogy kizárólag azért, mert a munkavállaló megtéríti a munkáltatóra kiszabott bírságot, mint okozott kárt, a bírságot nem lehet kivenni a társasági adó alapot növelő tételek közül, ugyanis a vonatkozó rendelkezések ilyen lehetőséget egyszerűen nem tartalmaznak. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint ugyanis az adózás előtti eredményt növeli a jogerős határozatban megállapított bírság és ez alól a bírság áthárítása kivételként nincs említve. A társasági alapot csökkentő tételek között sincs ilyen előírás. Ugyanakkor a munkáltató a bírság miatt felmerült adófizetési többletet is követelheti dolgozójától, természetesen a Munka törvénykönyvének a rendelkezéseit betartva. Ebben az esetben más, pl. személyi jövedelemadóval kapcsolatos kérdés nem merül fel, ugyanis a bírság a céget terheli, megtérítés esetén pedig a munkavállaló nettó bérének terhére köteles rendezni a kérdéses összeget.

Más a helyzet, amennyiben a cég átvállalja a munkavállalóra kiszabott bírságot, mert pl. a munkavállaló üzleti célból használta saját autóját és a vétkes magatartás nem volt elkerülhető. Ebben az esetben az átvállalt kötelezettség a munkavállaló jövedelme lesz, mégpedig – szabályzat hiányában – munkabér, annak minden adó- és járulék vonzatával együtt. Ekkor viszont a társasági adóalapot nem kell módosítani, ugyanis a munkáltató szempontjából a kérdéses összeg nem bírság, hanem a munkavállaló részére juttatott bérjövedelem.

Tudta, csak nem sejtette? A NAV-ot nem hatja meg
A legátláthatóbban működő vállalkozás is komoly slamasztikába ugorhat bele, ha nem kezeli megfelelő óvatossággal üzleti partnereit. Főleg, mióta a NAV figyelmeztet ha kockázatos adóssal üzletelünk, mert már a jóhiszeműség sem menedék.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek