Minek kell szerepelnie az élelmiszer címkéjén?

2014. augusztus 11. hétfő - 13:30 / asalgo
  •    

A termékek csomagolásán vagy a termékhez csatolt árucímkén számos információt köteles feltüntetni a gyártó vagy forgalmazó cég. Ezen információk egy részének ellenőrzése elengedhetetlen az áruk átvételéhez. Az alábbiakban összefoglaltuk az élelmiszer csomagolásra vonatkozó előírásokat.

A 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről szerint az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, jól olvashatóan tartalmazza az információkat. Az élelmiszer-jelölés: az élelmiszeren, annak csomagolásán vagy az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön vagy azt kísérő dokumentumban megjelenő bármilyen, az élelmiszerre vonatkozó információ.

Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében:
– friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát,
– szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását írták,
– erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá,
– sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett – sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel,
– egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható

1. Fel kell tüntetni az élelmiszer nevét!

A megnevezésnek vagy a megnevezés kiegészítésének utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sűrített, füstölt), az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A védjegy, márkanév, illetve fantázianév nem helyettesítheti az élelmiszer megnevezését. Azokat az élelmiszereket, amelyeket a minőségmegőrzési idejük növelésére a levegőtől eltérő összetételű gázatmoszférában csomagoltak, a „védőgázas csomagolásban” jelöléssel is el kell látni.

2. Fel kell sorolni az élelmiszer összetevőit

Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat előállítás kori tömegük csökkenő mennyiségi sorrendjében az “Összetevők” szót követően kell feltüntetni. A felsorolásnál azonban
a) az előállításhoz felhasznált vizet és illó termékeket a késztermékben meghatározható tömegük szerint kell a felsorolásban megemlíteni; az élelmiszer előállításához felhasznált vízmennyiséget az összes többi hozzáadott összetevőnek a végtermék összmennyiségéből történő levonásával határozzák meg; nem szükséges figyelembe venni a felsorolásnál az előállításhoz felhasznált vizet, ha mennyisége az élelmiszer 5 százalékát nem haladja meg.

b) az édesítőszert tartalmazó élelmiszerekben a megnevezéshez kapcsolódóan a jelölésen az “édesítőszerrel” kifejezést;

3. A címkén felsorolt összetevőket csoportosítani kell

Az összetevőknek megfelelően az alábbi kifejezéseket kell használni:

– hozzáadott cukrot és édesítőszert együtt tartalmazó élelmiszereken a megnevezéshez kapcsolódóan a jelölésen a “cukorral és édesítőszerrel” ;

– aszpartámot tartalmazó élelmiszerek jelölésén a “fenil-alanin forrást tartalmaz” kifejezést;

– 10 százaléknál több hozzáadott poliolt (cukoralkohol, mint például a xilit) tartalmazó élelmiszerek jelölésén a “nagyobb mennyiség fogyasztása hashajtó hatású” kifejezést.

3. Jelölni kell az összetevők mennyiségét!

Az összetevő vagy az összetevők egy csoportjának mennyiségét is kötelező feltüntetni az alábbi esetekben:

a.) az élelmiszer megnevezésében megjelenik, vagy azt a fogyasztó általában összekapcsolja az adott megnevezéssel,

b) a jelölésen szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozott, vagy

c) alapvető jellemzője az élelmiszernek és megkülönbözteti azt azoktól az élelmiszerektől. A százalékban feltüntetett mennyiségnek – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az összetevők előállításkor felhasznált mennyiségének kell megfelelnie.

3. Szerepeltetni kell a címkén meghatározott összetevők (például adalékanyagok) mennyiségét

4. Rá kell írni a csomagolásra  a nettó súlyt

Előrecsomagolt élelmiszerek esetében kötelező a nettó mennyiség feltüntetése (a nettó mennyiség a csomagolóeszköz tömege nélküli tömeg).

A csomagolásnak nem csak esztétikusnak, de nagyon is informatívnak kell lennie.
Kép:Pixabay

5. Fel kell tüntetni a lejárat idejét

A csomagoláson egyértelműen jelölni kell a minőségmegőrzési időtartamnak a lejárati dátumát, vagy a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszerek esetében a fogyaszthatósági időtartam lejáratát.

6. Jelölni kell a tárolási feltételeket

Meg kell nevezni a minőség megőrzéséhez szükséges speciális tárolási vagy felhasználási feltételeket.

7. Forgalmazó nevét és elérhetőségét is fel kell tüntetni

Fel kell tüntetni az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának nevét vagy cégnevét és címét, azonosításra alkalmas módon. Az élelmiszer jelölésén a forgalmazó címeként azt a fizikai helyet kell feltüntetni, ahol a forgalmazó megtalálható. A cím postafiókszámmal nem adható meg.

8. Meghatározott termékeknél fel kell tüntetni a származás vagy eredet helyének adatait

A származás vagy eredet helyének feltüntetése abban az esetben szükséges, ha az ilyen adatok meg nem adása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származása vagy eredete tekintetében. (A feldolgozatlan marha- és baromfihús, a gyümölcs- és zöldségfélék, a tojás, a méz, a bor és az olívaolaj esetében kötelező, de az Európai Unió az élelmiszer-címkézés kiterjesztését tervezi annak érdekében, hogy a jövőben a gyártók egyéb termékeiken is feltüntessék a termelés helyét.)

9. Mellékelni kell a termékhez használati útmutatót

Felhasználási útmutatóval kell ellátni a terméket, amennyiben az ilyen útmutató hiányában lehetetlen lenne megfelelően felhasználni az élelmiszert.

10. Jelölni kell az allergéninfót a rendelet 5. számú melléklete szerint!

Az alábbiakra – függetlenül attól, hogy szerepelnek-e az összetevők között – fel kell hívni a fogyasztó figyelmét!

-diófélék

– zeller, mustár-és szezámmag, illetve az abból készült termékek

– glutént tartalmazó gabona és azokból készült termékek

– szójabab és azokból készült termékek

– földimogyoró és azokból készül termékek

– tej és azokból készült termékek

– kén-dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben.

– csillagfürt és abból készült termékek.

– puhatestűek és abból készült termékek.

11. Fő látómezőbe helyezve fel kell tüntetni a tápértéket

Kötelezően feltüntetendő adat csak év végétől lesz ugyan, de ha most készülünk csomagolt élelmiszert előállítani, akkor nem érdemes ezt  figyelmen kívül hagyni. A „tápérték jelölés” a csomagoláson feltüntetett olyan információkat jelenti, amelyek az energiatartalomra és a következő tápanyagokra vonatkoznak:

– fehérje,

– szénhidrát (ebből cukor),

– zsír (telített zsír)

– élelmi rost,

– nátrium

 

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek