Mindenki csökkentené a járulékokat, csak nem ugyanúgy

Halogatja egyelőre a kormány a döntést az egyre égetőbb járulékcsökkentés ügyében, pedig a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalatok. A szakértők között sincs egyetértés azonban abban, hogyan is kellene kivitelezni ezt a lépést. A vállalkozók a munkáltatói terheket csökkentenék, annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a munkavállalókat sújtó adóterhek nőttek.

Az erről szóló lebegtetés ellenére teljesen kimaradt az őszi adócsomagból a járulékcsökkentés, amelyet a munkáltatók kértek a kormánytól, hogy így ellensúlyozhassák az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt emelkedő bérterheiket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint azonban további egyeztetésekre van szükség a témában, mivel járulékcsökkentéssel a magyar gazdaság versenyképességét kell erősíteni úgy, hogy 5-6 év távlatában érje el Magyarország a V4 országok átlagát, és azon a szinten legyen, mint Csehország vagy Szlovákia.

Varga Mihály úgy fogalmazott: a járulékcsökkentést tekintve nincs határidőhöz kötve a kormány, “dőreség” lenne, ha azt már január elsejétől meglépnék, mert a változtatás esetén felkészülési időt kell hagyni a bevezetésre. pedig egyre sürgetőbb a helyzet, az ország versenyképességének javítása érdekében jelentős járulékcsökkentésre lenne szükség, ebben minden szakértő egyetért.

Kép: Fotolia

Túl sokat fizetünk

Szükségszerű a járulékcsökkentés a banki elemzők szerint is. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, legalább 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint viszont kérdés, hogy a költségvetés mennyit bír el. Az elemző úgy látja: mivel a költségvetés kiegyensúlyozott, az ebből adódó a mozgástér mintegy 7 százalékos csökkentést tenne lehetővé.

Járulékcsökkentés súlyos kérdőjelekkel
Járulékcsökkentéssel orvosolná a munkaerőhiányt a hírek szerint a kormány. Az elsőre - sőt másodikra is - jól hangzó terv azonban szakemberek szerint önmagában kevés a megoldáshoz. Van, aki szerint csak akkor működik a dolog, ha a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklődik, mások szerint támogatási alap is kell mellé.
Az is biztos viszont, hogy valahogy emelni kell a béreket. Az euróra átszámolt - 2015-ös - nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól – hangsúlyozta Németh Dávid. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Ennek oka, hogy az egyedülállók - az egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék. Németh Dávid szerint a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók "átadják" a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat. Ezzel egyetértett Virovácz Péter is, aki szerint ugyanakkor a hatás függ attól is, hogy valóban béremeléshez köti-e a kormány a járulékok mérséklését.  Hangsúlyozta azt is, a járulékcsökkentés önmagában nem oldaná meg a munkaerőhiányt, a szakképzett munkaerő hiányán ugyanis nem segítene.

A járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával kell összekapcsolódnia az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint is. Az OKSZ úgy látja, hogy az eddig megismert járulékcsökkentési szándék segítheti a vállalkozásokat a munkaerőhelyzetük javításában, hiszen a béreket terhelő adó mérséklése nélkül a vállalkozások teherviselő képessége kisebb. „Egyértelmű, hogy a vállalkozások bérterheit célszerű csökkenteni, mivel ez egyidejűleg a versenyképességüket, termelékenységüket is javítja, ez a záloga annak, hogy a munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség egyidejűleg javuljon” – hangsúlyozza a kereskedelmi szövetség. Az OKSZ szerint a vállalkozások béremelési lehetőségeinek határt szab versenyképességük, termelékenységük, a nagyobb bérköltséget már nem képesek bevételeikből kigazdálkodni, a bérköltségek növelése olyan áremelkedéssel már nem járhat, amit a piac nem fogad el. Ezzel a Vállalkozások Országos Szövetsége is egyetért: Dávid Ferenc a VOSZ elnöke szerint tarthatatlan, hogy Magyarországon az állam minden kifizetett egy forint nettó bér után elvisz még egyet. Véleménye szerint a jelenlegi szabályok mellett a béremelést nem bírják a cégek.

Nem a munkáltatói terhek a magasak

Vagyis nagy az egyetértés abban, hogy a munkáltatók terheit kellene jelentősen csökkenteni. Ez a forgatókönyv beleilleszkedik az elmúlt húsz év trendjeibe, amely az alábbi grafikonon is jól nyomon követhető.  A számok a munkáltatót és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási, munkaadói, munkavállalói járulékok és szociális hozzájárulási adó összesített kulcsát jeleníti meg.

Forrás: RSM Hungary

A folyamatok egyértelműek és egymással ellentétes irányúak: a munkáltatót terhelő adók járulékok majdnem húsz százalékponttal csökkentek, míg a munkavállalót érintőek hét százalékponttal növekedtek. A teljes teher tekintetében már nem ilyen egyértelmű a trend. Kétszer, 1999-ben és 2010-ben csökkentek jelentősen a kulcsok hat, illetve öt százalékkal. A következő években ezt azonban mindig korrekció követte - írta Hegedüs Sándor az RSM Hungary adóüzletág-vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozatában a szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről beszélt, amelyet 2017-től kezdődően indítana a kormányzat. Hegedüs Sándor szerint a gazdasági szereplők első lépésként egy minimális, öt százalékpontos csökkentést várnak, amelyet a költségvetés idei számai lehetővé tehetnek, különösen, hogy ezzel tovább folytatódhat az erőteljes bérnövekedés, amelynek hatásaként az egyéni járulékok és személyi jövedelemadó bevétel növekedése is bekövetkezhet. A megélénkülő fogyasztáson keresztül pedig a forgalmi típusú adók is tovább hizlalhatnák az államkasszát. Csakhogy az elmúlt évek európai statisztikái alapján ez a lépés csak akkor hozza meg a versenyképességünk stabil javulását, ha az adócsökkentés a későbbi évek során is folytatódni fog és már nem Magyarországon lesz az adóék a legmagasabb az Európai Unióban. (Az RSM Hungary itt egy olyan feltételes számítást végzett, amely azt mutatja, mennyivel lenne több a fizetési borítékban, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék 7 százalékponttal, és a munkáltatók nem változtatnának összterheiken, a járulékcsökkentést teljes mértékben átengednék a munkavállalóknak.)

Béremelés nélkül nem lesz, aki dolgozzon
A humánerőforrás ma a legnagyobb üzleti kockázatot hordozó terület, amely stratégiai fontosságúvá vált. A munkaerőhiány akár 10%-os bevételkiesést okozhat. Kell pénz is a megoldáshoz, de a legtöbbet a vezető tehet.
Végképp eltörölni

Nem csökkenteni, hanem teljesen eltörölni kellene a szociális hozzájárulási adót Angyal József okleveles adószakértő szerint, aki azt javasolja a 27 százalékos teher megszüntetésével felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre.

Jelenleg is van szociális adó kedvezmény, aki például szakképzetlen munkaerőt foglalkoztat, 14,5 százalék járulékkedvezményt kap. Ez nagyon jó volt, amíg növelni kellett a foglalkoztatást, de már a szakképzett munkaerő biztosítása a cél, ezért váltani kell. A munkavállalók 15 százalék szja-t és 18,5 százalék járulékot fizetnek. Ha 27 százalékkal nőnek a bérek, abból 9 százalék mindjárt vissza is megy a költségvetésbe, a járulékcsökkentés csak 18 százalék terhet jelent a büdzsének - mondta az adószakértő.

„A családi járulékkedvezményt azért vezették be, mert akadtak, akiknek olyan kevés volt a fizetésük, hogy a családi kedvezményt az szja terhére nem tudták igénybe venni. A bérek 27 százalékos emelése esetén okafogyottá válik a családi járulékkedvezmény, ami 60 milliárd forintos tétel. Úgy vélte, a családi járulékkedvezmény a legfőbb akadálya az egyszámjegyű szja megvalósításának” – mondta a szakértő az M1 csatorna műsorán.  „Ha egyben kezelnék a meglévő járulékkedvezményeket, a családi járulékkedvezményt, illetve a szociális hozzájárulási adót, megteremthető lenne a fedezet nagy része. A munkáltatói terhek nem változnának, a munkavállalók sem tiltakoznának, lehetővé válna a képzett munkaerő visszacsábítása, emellett fogyasztásösztönző hatása is lenne az intézkedésnek” - mondta Angyal József.

Nincs dolgozó, mit tehetünk?
Egyre súlyosabb a munkaerőhiány Magyarországon, bizonyos pozíciókra nem, alig vagy nagyon nehezen lehet találni munkavállalókat. A hiány korántsem csak a diplomásokra jellemző. Targoncások, operátorok, összeszerelők, villanyszerelők, bolti eladók, pénztárosok és postai dolgozók egyaránt a lista élén szerepelnek. Mit tehetnek a cégek ebben a helyzetben?

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo