Jövőre a tervek szerint az elektronikusan kiállított számlák elkészítésével egy időben azok adatait (ha áfatartalmuk elér 100 000 forintot) online megkapja a NAV. E mellett 2017. július 1-től a vevő is köteles lesz a 100 ezer forint feletti beszerzési számláinak adatait tételesen megküldeni az adóhatóságnak, így a két adat összefuttatható. Ez alapján ki lehet majd szűrni, hogy mind a két szereplő bevallásában benne van-e minden beszerzés és értékesítés.
Zara László azonban a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis az EU áfairányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára a számítógéppel történő számlázást, így az elektronikus számlázást sem. Vagyis a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja látni a hatóság. Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a „szállítók”, hanem a „vevők” adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfairányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túl bármely uniós tagország általános jelleggel többletkötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet kötelezően a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfabevallásokat.
A témával kapcsolatban itt olvashatja a részleteket, és hogyan érdemes felkészülni a változásra!
Ráadásul, mivel jelenleg még csak nagyon kevesen használnak elektronikus (nem kinyomtatott) vagy számítógéppel támogatott (géppel készített, de papírra nyomtatott) számlázást, ha azoknak, akik még papíralapon számláznak, át kellene térnie az elektronikus számlázásra, akkor ez mintegy 1,5 millió adóalanynak jelentene plusz költséget és feladatot.
Kérdéses, hogy az évi kb. 2-3 milliárdnyi online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tudja-e majd dolgozni a hatóság, mert az 1 millió forintot meghaladó áfatartalmú számlák és összesítő tételes jelentések feldolgozottságáról nincs információnk. Az elképzelés bizalmi kérdéseket is felvet: nincs biztosíték arra, hogy a NAV a vállalkozásról megismert adatokat valóban csak az adóztatásra használja, és nem "szivárogtat", és a rendszer kialakításakor korrupciós kockázattal is számolni kell.
Az új lépés előnye, hogy előnyösebb helyzetbe kerülnek a tisztességes vállalkozások, és a költségvetés plusz bevételekhez juthat. Ugyanakkor az új rendszer is csak azokat fogja látni, akik számlát állítanak ki, a teljesen feketén működőket továbbra sem. „A rendszer jelenleg megkerülhető marad, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna” – emelte ki Zara László. Így csak a vállalkozói érdekképviseletekkel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel és informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után tartja megvalósíthatónak az ötletet.
