Minden offshore-tulaj rosszban sántikál?

Adócsalás. Panama. Offshore. Korrupció. Ciprus. Ezek a fogalmak egymás szinonimájaként kerülnek említésre. És valószínűleg nem is alaptalanul – vélekedik Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda alapítója, aki szerint a szigorú, egyértelmű szabályozással sokat lehetne javítani a helyzeten.

Adóparadicsomban üzletelni önmagában nem bűn - de mindenképpen gyanús - Kép: Pixabay

A külföldi bankszámlák, az átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégek melegágyai minden rossznak, ami csak a világban létezik: legyen szó korrupcióról, terrorizmus-finanszírozásról, adócsalásról. Lássuk be, kifejezetten ritka, hogy valakinek pont Belize-ben turistáskodva jut eszébe, hogy a nála levő felesleges készpénz elhelyezésére helyi bankszámlát nyisson. Ugyanígy nem jellemző, hogy valaki beleszeret a Brit Virgin-szigeteki gazdaságba és elhatározza: ott kezd vállalkozásba. „Akinek egy ilyen egzotikus országban van társasága vagy számlája, az általában valami rosszban sántikál, annak valami rejtegetnivalója van. Ez lehet egy főbenjáró bűn is, de utalhat csupán arra is, hogy nem szeretné, hogy akár szomszédja, akár versenytársa, akár felesége tudomást szerezzen valamely vagyontárgyáról” – hívta fel a figyelmet Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda alapítója legfrissebb blogbejegyzésében.

A nemrégiben napvilágra került, úgynevezett Panama Iratok újabb szöget jelentenek az offshore-ozás koporsójában. Az értéke talán kevésbé abban áll, hogy lekerült a lepel egyes közszereplők pénzügyi machinációiról, hanem sokkal inkább abban, hogy másokat elriaszt hasonló struktúrák kitalálásától, igénybevételétől.

Fontos tudni, kivel is üzletelünk
Kiemelkedő jelentőségű a családfák vizsgálata és a tulajdonosi struktúra feltárása új, illetve már meglévő ügyfelek esetében. A magyar vállalkozások több mint 70 százalékánál a cég mögött ténylegesen álló és tulajdonosi jogokkal rendelkező személyek köre ugyanis egyértelműen azonosítható.
„Jogászként azonban nem lehet elmenni az ügy jogi megítélése mellett. Mindaddig, amíg erre vonatkozó kifejezett jogszabályok nem születnek, önmagában az „offshore-ozás” sokkal inkább erkölcsi, mintsem jogi kategóriának minősül. Persze, amint bebizonyosodik, hogy valaki egy offshore társaság mögött valóban jogellenes magatartást tanúsított, úgy az üldözendő, de mindaddig őt is megilleti az ártatlanság vélelme” – vélekedett a jogi szakember.

Adóparadicsomban lenni nem jogellenes

Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely kimondaná annak jogellenességét, hogy valaki közvetve vagy közvetlenül egy adóparadicsomi társaság tulajdonosa. Sőt, pár évvel ezelőttig olyan jogszabályaink se voltak, amelyek megállapították volna egy alacsony adókulcsú országban létrehozott társaság által szerzett jövedelem közvetlen magyarországi adókötelezettségét. Ráadásul nem szabad elfeledkezni az elévülési szabályokról sem: lehet ugyan erkölcsileg támadható, ha valaki 10 évvel ezelőtt jutott illegálisan jövedelemhez, vagy az azt terhelő adót elfelejtette bevallani, de jogilag az elévülési szabályok neki már védelmet nyújtanak. A most kiszivárogtatott egyes eseteknél pedig nagyon nem lehet tudni, hogy ki melyik kategóriába tartozik, a külföldi társaságok birtoklása mögött van-e valóban jogellenes tevékenység. És hallgatva a néha szánalmasnak tűnő magyarázkodásokat, ember legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni, hogy most ki az ártatlan és ki a bűnös. Aki kabátlopási ügybe keveredett… ismerjük a történetet.

Banki ügyeletek: mikor kezd el ránk figyelni a NAV?
Szinte mindenki találkozik a „pénzmosás” kifejezéssel a mindennapi élet során, azonban kevesen tudják, hogy mely ügyletük minősülhet pénzmosás szempontjából gyanúsnak, illetve hogy egy-egy pénzmosásgyanús ügylet bejelentéséről a NAV bizonyos esetekben első kézből értesül – és kezdeményezhet ez alapján ellenőrzést nálunk.
A mostani offshore mizériát figyelve, az embernek akarva-akaratlanul a doppingellenes szabályok jutnak az eszébe. A szabályok merevek, sarkosak, de tiszták és egyértelműek. Minden magyarázkodás legfeljebb a közvéleménynek és a bulvársajtónak adhat témát.

Valószínűleg nem mindenki doppingol, aki nem jelenik meg egy doppingellenőrzésen. Mint ahogy nem mindenki követ el jogellenes cselekményt, aki közvetlenül vagy közvetve tulajdonos egy adóparadicsomi társaságban. De míg dopping esetén azon magatartások is büntetendők, amelyek önmagukban nem minősülnek tettenérésnek, hanem csak a dopping gyanúját vetik fel, addig az offshore-ozás témakörében nem. Pedig hasznos lenne. Legalább közszereplők esetén. A sportoló, ha fáj a feje, szedjen olyan gyógyszert, amelynek nincs tiltólistán szereplő hatóanyaga. Talán egy tiltólista működőképes lenne a vagyon elrejthetőségének lehetőségei tekintetében is. A közszereplő, ha már mindenképpen külföldön akar pénzt vagy vagyont tartani, tartsa ezt olyan formában, ami nincs feketelistán. És tartózkodjon minden olyan, a jogszabályi tiltás szintjére emelt magatartástól, ami felveti az adócsalás, a korrupció vagy bármely egyéb visszaélés gyanúját. Így az erkölcs és a jog határainak elmosódásából származó kérdések elkerülhetők lennének.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo