Minden, amit tudni kell a lakáshitelre adható támogatásról!

2014. április 04. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Sok munkáltató és munkavállaló várta már, hogy megjelenjen az a miniszteri rendelet, melyre alapozva adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatás. Az új cafeterialehetőség részleteit a Piac & Profit szakértői értelmezik!

Ötmillió forintig adható támogatás – Kép: Freestock

A személyi jövedelemadóról szóló törvény már 2014. február végétől úgy rendelkezik, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendelete szabályozza a juttatás pontos megvalósításának, bizonylatolásának részleteit. A friss rendelet megjelenésével már működhet ez a juttatás, melynek keretén belül a munkáltató adómentesen adhat akár 5 millió forint juttatást a munkavállalójának a lakáscélú hitelének törlesztéséhez.

A juttatás mértéke a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig terjedhet, de maximum 5 millió forint lehet a 2010. január 1. óta ilyen lakáscélú támogatásként kapott összegekkel együtt. Ehhez természetesen a munkáltatónak vizsgálnia kell azt is, hogy korábban kapott-e tőle vagy mástól lakáscélú támogatást a dolgozója.

A juttatás igénybevételének feltétele, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényhez rendelt szobaszámot. Ehhez együttesen kell vizsgálnunk a lakás szobáinak és az ott lakóknak (jellemzően házastársak, élettársak, kiskorú gyermekek) a számát. Egy 4 fős család esetén például maximum 4 szobás lehet az a lakás, melyhez kapcsolódó hitelt adómentesen támogathatja a munkáltató. „Szerencsére ezzel a lehetőséggel a deviza, illetve forint alapú hitellel rendelkezők is élhetnek” – értelmezte az új szabályokat Fata László, a cafeteriatrend.hu szakértője.

Minden, amit az idei cafeteriaszabályokról tudni érdemes!

Az új szabályozás elég rugalmas teret enged a munkáltatóknak a juttatás megvalósításához. A rendelet szerint a megfelelő dokumentáció esetén akár közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára is utalható az adómentes támogatás. Emellett ha az idei évben kap a dolgozó támogatást a lakáscélú hitelének törlesztéséhez, akkor egyes dokumentumoknak az év során, másoknak majd csak 2015. április 15-ig (a munkáltató saját döntése alapján akár május 31-ig) kell rendelkezésre állniuk.

Ennek megfelelően ekkor dől majd el az is, hogy a juttatás adómentes lesz, vagy éppen a 20 százalékával növelt összege jövedelemként adózik. Érdemes tehát a munkáltatónak akár korábban is gondoskodni a szükséges dokumentációról, hiszen egy év közben megszűnő munkaviszony esetén nehéz lehet ezeket utólag pótolni.

Előre is adhatja a munkáltató az Erzsébet utalványt
Előre is kaphat a munkavállaló Erzsébet-utalványt, amely ilyenkor béren kívüli juttatásként adózik, feltéve, hogy a munkaviszony fennmarad. Az szja törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész.

Adómentesség feltételei

A vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pontjának új megfogalmazása szerint akkor tekinthető adómentesnek, ha azt a munkáltató

  • lakáscélú felhasználásra, hitelintézeten/a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül nyújtja,
  • összege nem haladja meg a vételár/építési költség 30%-át, maximum 5 évente 5 millió forintot (több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt),
  • a lakás szobaszáma nem haladja meg a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt,
  • a támogatás az Szja tv. 1. melléklet 9.3. pontja és az NGM rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint történik.

Az NGM rendelet rögzíti, hogy a támogatás adómentességének feltételeit a munkáltató vizsgálja! A munkavállaló a saját (tulajdonjog vagy haszonélvezeti jog) lakásával kapcsolatos körülményeket okiratokkal, bizonylatokkal igazolja a munkáltató felé – írta Puskelyné Király Ágnes, a Piac & Profit cafeteriaszakértője.

Mi minősül lakáscélú felhasználásnak?

Ez az Szja tv.1. számú melléklet 9.3.1. pontja határozza meg, mely szerint:

  • a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve а lakás zártvégű lízingbe vételét is),
  • a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
  • a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítése.
Cafeteria vállalkozóknak is!
A legtöbb vállalkozó sokszor nem veszi igénybe a béren kívüli juttatásokat, pedig segítségükkel sok pénzt takaríthatna meg –hangzott el a Piac & Profit és a BKIK által szervezett KKV – Akadémián.

A támogatás igazolásához szükséges dokumentumok

A támogatás felhasználását, annak céljától függően, az NGM rendelet szerinti alábbi dokumentumokkal kell igazolni:

  • Lakásvásárlás: érvényes szerződés és földhivatali bejegyzést igazoló okirat vagy tulajdoni lap, a támogatás összegének felhasználását igazoló okirat, amely a folyósítást megelőző hat hónap és az azt követő év március 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakásépítés, bővítés: jogerős építési engedély, a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla, amely a folyósítást megelőző hat hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakáskorszerűsítés: a támogatás összegének felhasználását igazoló, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló számla, amely a folyósítást megelőző hat hónap és az azt követő év december 31. közötti időszakra vonatkozhat.
  • Lakáscélú hitel törlesztése, visszafizetése: hitelszerződés, amelyben a munkavállaló adós vagy adóstárs, a támogatás összegének felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat (folyószámla-kivonat), amely a folyósítás évére vonatkozhat.

Lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek minősül a Hpt. tv. szerinti lakáscélú hitel, az olyan hitelszerződés, amelyből megállapítható, hogy az Szja tv. 1. melléklet 9.3.1. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vették fel, vagy az olyan hitelszerződés, amelyet az előbbi kettő szerinti hitel visszafizetése céljából vettek fel.

Méltányolható lakásigény

A 12/2001. kormányrendelet szerinti méltányolható lakásigénynek a támogatásban részesülő akkor felel meg, ha a lakás szobaszáma nem haladja meg az alábbit: Az NGM rendelet szerint a lakás szobaszámát a munkáltatónak a magánszemély nyilatkozata alapján kell megállapítania.

*Családtag: házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, a kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén nagykorú gyermek, szülő, nagyszülő, testvér

Az együtt költöző/együtt lakó családtagok számát a lakcímkártya másolata igazolja, amelyen lakóhelyként vagy tartózkodási helyként szerepel az adott lakás.

A méltányolható lakásigény a támogatás folyósítása évének bármely napjára vizsgálható. Több részletben történő folyósítás esetén elegendő az első alkalommal. Ha hitelintézet/kincstár vagy a munkáltató korábban vizsgálta e feltételeket, és megállapította azok teljesülését, akkor az erről szóló dokumentum másolata is elfogadható, nem kell újra vizsgálni a jelenlegi állapot szerint.

A támogatás összegének és a vételárnak/építési költségnek az arányát (30%) lakásvásárlás és ilyen célú hitel esetén az érvényes szerződéssel, lakásépítés, bővítés, korszerűsítés és ilyen célú hitel esetén az összeg felhasználását is igazoló okiratokkal vagy a költségvetéssel kell igazolni. Hiteltörlesztés vagy -visszafizetés támogatása esetén a hitelszerződés is elfogadható, amennyiben az tartalmazza a vételárra vagy építési költségre vonatkozó adatot.

Korábbi támogatás összege

A folyósítás évében vagy az azt megelőző négy évben korábbi munkáltatótól kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnéséről kiadott igazolás tartalmazza. Ha azon ilyen adat nem szerepel, a munkavállaló nyilatkozik róla.

Hitelintézet igazolása

A munkáltató a támogatás összegét

  • a munkavállalónak a hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára,
  • vagy a hitelt nyújtó hitelintézet központi hitelelszámolási számlájára utalhatja.

A munkáltató nyilatkozik a hitelintézet felé az összeg céljáról (munkáltatói lakáscélú támogatás), a támogatásban részesülők nevéről és adóazonosítójáról. A hitelintézet további adatokat is kérhet.

A hitelintézet az igazolást a folyósítás évét követő év január 31-ig állítja ki.

Cafeteria 2014: mennyi is az annyi?
Habár lényeges módosítások nem léptek életbe január elsejével a béren kívüli juttatások szabályozásában, az egyes kisebb módosítások, valamint az új cafeteriaelemek mellett nem árt újra átszámolni, mennyi is adható kedvezményesen béren kívül.

Igazolások, határidők, szankciók

Amint korábban is, továbbra is fennáll a hitelintézet/kincstár adatszolgáltatási kötelezettsége a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról az állami adóhatóság felé. A munkavállalónak az előírt okiratokat, nyilatkozatokat legkésőbb a folyósítás évét követő év április 15-ig kell a munkáltatónak átadnia. A munkáltató saját döntése alapján ezt a határidőt meghosszabbíthatja a követő év május 31-ig. A támogatásra való jogosultság elbírálásához azonban korábban is kérheti a dokumentumokat.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.2. pontja új rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy milyen határidőre kell teljesíteni az adómentesség igazolását, valamint milyen szankciókat von maga után annak elmulasztása.  Eszerint az általános szabály alapján a folyósítás évét követő év május 31-ig kell rendelkeznie a munkáltatónak a miniszteri rendelet szerinti igazolásokkal. Lakásépítés, -bővítés, -korszerűsítés támogatása esetén a határidő egy évvel meghosszabbodik.

Ha a fenti határidőben a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a támogatás 20%-kal megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme. E jövedelem megszerzésének időpontja a fenti határidő, tehát a folyósítás évét követő (második) év május 31.

  • a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítése.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek