Milyen pályázatokat várnak a legjobban a cégek?

2017. január 17. kedd - 12:02 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarország és a környező országok kis- és középvállalatai nagy várakozással tekintenek a 2017-es uniós pályázati évre. Azonban míg Horvátországot és Magyarországot kiemelkedő pályázási kedv jellemzi, addig Bulgáriában és Romániában mérsékelt a részvételi hajlandóság.

A legnépszerűbb pályázatok kapacitásbővítésről és eszközbeszerzésről szólnak, de míg Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innovációs, illetve a Közép-Magyarországi régióban elérhető kiírások népszerűek, addig Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban pedig a termelési létesítmények építésére, felújítására pályáznak legszívesebben. Ellenben kizárólag Bulgáriában vásárolhatunk pályázati keretek között autót, földet vagy ingatlant – állapítja meg a Goodwill Consulting Kft. pályázati tanácsadó cég regionális összehasonlítása, amelyben a pályázati hajlandóságot és súlypontokat vizsgálta.

Mivel Magyarországon 2017-ben a 2020-ig tartó uniós ciklus teljes keretösszegére kiírja a pályázatokat a kormányzat, és különösen nagy az érdeklődés a hazai kis- és középvállalkozások körében, a magyar és regionális helyzetet is ismerő Goodwill Consulting tanácsadó cég megvizsgálta, hogy négy régióbeli uniós tagállamban, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Magyarországon milyen tendenciák jellemzik az Európai Uniós pályázatokat.

goodwillIdén több jut a magyar vállalatoknak, mint az összes többinek együtt

A négy országban összesen 3.332 millió euró pályázati pénzre számíthatnak idén a kkv-k, ebből a horvát vállalkozók kb. 122 millió, a románok kb. 221 millió, a bolgárok kb. 627 millió, a magyarok pedig kb. 2362 millió euróra pályázathatnak majd. A magyarországi jelentős eltérést az adja, hogy hazánkban 2017 végéig minden pályázatot kiírnak, míg a másik három országban ez arányosan oszlik el a 2014-2020-as időszakban.

A közép- és kisvállalkozások pályázási kedvét elemezve Magyarország kiemelkedik a környező vizsgált országok közül: míg Romániában és Bulgáriában mérsékelt, Horvátországban nő, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó Magyarországon pedig kifejezetten magas a jelentkezők száma. Bulgáriában többek között az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének lecsökkentése tartja vissza a pályázókat, Romániában az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot. Bár Horvátország első hat hónapja EU tagként a 2007-2013-as pályázati ciklus utolsó hat hónapja is volt egyben, emiatt a pályázatokból csak minimálisan részesültek a horvát cégek, a 2014-2020-as ciklus miatt a kkv-k nagy várakozással tekintenek a következő időszakra, amely új lehetőségeket kínál a gazdaság erősítéséhez, különösen az építőipar és a turizmus terén. Magyarországon a felfokozott fejlesztési kedv 2016-ban többszörös túljelentkezésekhez vezetett, főként az innovációs és a kapacitásfejlesztő pályázatokon.

A mezőgazdaságban hatékonyságnövelésre van szükség és gyorsan fogy a gazdák ideje!

Ideje belehúzni a kutatásba
Számos területen bővül a hazai K+F-tevékenység támogatása. A cél, hogy 2020-ra az országban a kutatás-fejlesztésre fordított összeg elérje a GDP 1,8 százalékát.

Ötszörös túljelentkezés kapacitásfejlesztésre és innovációra

Míg Romániában hatóságilag szabályozva van, és maximum kétszeres (200%) lehet a túljelentkezés, addig Magyarországon négyszeres-ötszörös túljelentkezések is előfordultak a tavalyi évben az előbb említett területeken: így a GINOP-2.1.1-nél 506 százalékos, GINOP-2.1.7-nél 483 százalékos túljelentkezés volt például. Horvátországban azokra a pályázatokra nagy az érdeklődés, ahol magas a társ-finanszírozás. Bulgáriában a versenyképesség és innovációs, az emberi erőforrások és a vidékfejlesztési programok tarolnak, ezeken a területeken néha kétszeres, de négyszeres-ötszörös túljelentkezés is előfordul, ami sokszor azzal jár, hogy egy jól kidolgozott projekt (majdnem maximális pontszámmal) nem kaphat támogatást. Kapacitásbővítésre decemberben nyíltak meg újabb források!

Nemzetközi összehasonlításában jól kimutathatóak a környező vizsgált országok pályázási súlypontjainak különbözőségei és hasonlóságai. Mind a négy országban nagy hangsúly esik ugyanis a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre, de míg Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innováció, és a Közép-Magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások népszerűek, addig Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban a termelési létesítmények építése, felújítása kapcsán pályáznak a gyártó és szolgáltató kkv-k, Bulgáriában pedig az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés, és a HR fejlesztések területén.

Mit rontunk el az uniós pályázatokon?
Közel 573 milliárd forintra pályázhatnak még ebben az évben a kkv-k az infrastruktúrafejlesztéstől az eszközbeszerzésen át egészen az energetikai fejlesztésekig. Sok kkv azonban sikertelenül pályázik: az öt leggyakoribb hibára Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. ügyvezető igazgatója hívta fel a figyelmet.

Bulgáriában autót is lehet venni uniós pénzen

Érdekes különbség, hogy míg haszongépjármű- és ingatlan vásárlására Magyarországon, Horvátországban és Romániában az EU-s pályázatok nem vagy minimális mértékben adnak lehetőséget, addig Bulgáriában például új munkahelyek teremtése esetén és a vidékfejlesztési program egyes projektjeiben beszerezhető autó, illetve a kkv-k energia hatékonysága kapcsán specifikus járművek (N2 és N3 típus) vásárolhatók. Bulgáriában a vidékfejlesztési program egyes részei lehetőséget teremtenek föld vásárlására, épületek megszerzésére is, de csak a projekt teljes költségének 10 százalékáig.

A megújuló energiaforrások támogatásának tekintetében pedig Horvátország a kivétel: míg a többi országban elérhetőek a konkrétan energetikai korszerűsítést támogató felhívások, valamint több kapacitásbővítésre irányuló pályázatban is elszámolhatók energetikai beruházások, addig Horvátországban a 2015-2016-ban jelentkező instabil kormányzás miatt gondok léptek fel az energia szektorban, aminek eredményeképpen nem volt forrás az energetikai projektekre, valamint az energetikai szektor kifizetéseire.

„Jól érzékelhető, hogy a vizsgált országok közül az EU-ba leghamarabb belépő Magyarországon jelentős tapasztalat gyűlt össze az uniós pályázatokkal kapcsolatban és itt regisztrálható leginkább akár többszörös túljelentkezés is egy-egy területen, ugyanakkor az EU tagság kezdete nem specifikálja sem a pályázati kedvet – jó példa erre Horvátország –, sem a pályázatok típusát, ezekre sokkal inkább a kormányzás, a helyi igények és kritériumok vannak hatással. A 2014-2020-as ciklus miatt az idei év különösen izgalmas lesz nálunk, de Bulgáriában, Horvátországban és Romániában is várható a pályázók számának emelkedése 2017-ben.” – hangsúlyozta Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek