Milyen okiratok alapján indítható végrehajtás?

2017. január 15. vasárnap - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A szolgáltatók olykor azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthatnak, akár közvetlenül tilthatnak le például az adós fizetéséből. Ez azonban nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására? Szakértőnk segít!

A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így.

A végrehajtásra tavaly nyár óta már etikai kódex is vonatkozik.

akta csipesszel

Kép: SXC

A végrehajtás alapjául szolgáló okiratok

Érdemes tudni, hogy végrehajtási eljárás folytatására bírósági végrehajtó vagy más, erre külön feljogosított állami szerv (pl. adóügyekben az adóhatóság) jogosult. A végrehajtás során kerülhet sor az adós vagyonának lefoglalására, munkabéréből, nyugdíjából való letiltásra, bankszámlájának végrehajtás alá vételére. Tehát nem végrehajtási eljárás sem a pénzintézet által közölt felszólítás, sem a követéskezelő cégek által közölt megkeresések. Ezek a szervezetek az adós vagyonát saját maguk, önállóan nem vehetik végrehajtás alá, így például nem tilthatnak le az adós fizetéséből.

Végrehajtás alapjául rendszerint a bíróság, közjegyző vagy más hatóság (pl. adóhatóság) által kiállított okirat szolgálhat. Leggyakrabban jogerős bírósági határozat, közjegyző által kiállított jogerős fizetési meghagyás, vagy közjegyző által készített közokirat szolgál a végrehajtás alapjául. Ha nincs végrehajtás alapjául szolgáló dokumentum, akkor nem kerülhet sor végrehajtásra sem. Így például, egy távközlési szolgáltató vagy közüzemi szolgáltató a díj követelését csak akkor tudja végrehajtásra küldeni, ha van egy olyan jogerős bírósági ítélet vagy fizetési meghagyás, amely kimondja, hogy az ügyfél meghatározott összeggel tartozik. Ennek hiányában nem kerülhet sor a fizetésből vagy más vagyontárgyból való végrehajtásra.

Mit lehet tenni, ha vagyontalan az adós?
Gyakran előfordul, hogy az egyébként jómódúnak tűnő adós hirtelen vagyontalannak bizonyul, amikor tartozásának behajtására kerülne sor, ezért a vele szemben fennálló követelést nem lehet végrehajtani. Mit a teendő olyan esetben, ha a követelésünk fedezetéül szolgáló vagyont az adós időközben másra ruházza, mielőtt a végrehajtás során értékesíteni lehetne? Jogi szakértőnk válaszol.

Végrehajtás bírósági eljárás mellőzésével

Fontos tudni, hogy nem minden esetben van szükség bírósági ítéletre a végrehajtáshoz. Ennek egyik leggyakoribb esete a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás. Legyen szó akár közjegyzői okiratba foglalt kölcsöntartozásról, bérleti szerződésről vagy más kötelezettségvállalásról, bírósági eljárás mellőzésével rendelhető el a végrehajtás, ha a kötelezett önként nem teljesít. Ebben az esetben az adósnak van lehetősége arra, hogy a végrehajtást peres úton megállítsa vagy korlátozza, ha például bizonyítja, hogy a tartozása megszűnt vagy kevesebb, vagy például az alapul szolgáló szerződés érvénytelen.

Bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy a jogosult a követelését a bírósági út mellőzésével maga elégítse ki. Ilyen az az eset, ha a jelzálogjoggal terhelt ingatlant a hitelintézet maga is értékesítheti. Hasonló helyzet, ha a jogosult a tartozás fedezeteként elhelyezett óvadékot vagy bankgaranciát veszi igénybe. Ezek az esetek viszont nem tartoznak a végrehajtási eljárás körébe.

A jogerős fizetési meghagyás

Külön érdemes kiemelni a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásnak a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem mond ellent, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyás pedig a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű, azaz a benne foglalt követelés végrehajtható. Emiatt a jogerős fizetési meghagyásban foglalt tartozás vitatására igen szűk lehetőségek állnak csak rendelkezésre (pl. bizonyos esetekben perújítás). Különösen fontos tehát, ha valaki fizetési meghagyást kap, és nem ért egyet a benne foglalt tartozással, akkor határidőben közölje a vitatást a közjegyzővel. Az ellentmondás következtében az eljárás perré alakul, ahol a jogosultnak kell bizonyítania követelése fennállását.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó ügyvédi iroda

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek