Milliárdos bírsággal fenyeget az új reklámadó

2016. május 05. csütörtök - 07:30 / kfarkas
  •    

A jövő évre bemutatott adócsomag keretein belül a kormány a reklámadóról szóló törvényt is módosítja, méghozzá komoly bírságtételekkel sújtva a bejelentési kötelezettségeket elmulasztókat. A Piac & Profitnak nyilatkozó szakértők szerint a módosítás abban lehet a NAV segítségére, hogy behajtsa az olyan multinacionális reklám-közzétevőkön az adó összegét, mint a Google.

változás a környezetvédelmi termékdíjban

Kép: PP

Kedden nyújtotta be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek az új adótörvényeket tartalmazó csomagot. Sorozatunk előző részében a gazdaság kifehérítését szorgalmazó intézkedéseket dolgoztuk fel, most pedig a reklámadót érintő módosításokat vesszük górcső alá.

A kormányzat ugyanis végül mégis nekimegy a multinacionális reklám-közzétevőknek, köztük a Google-nak. Habár korábban felmerült, hogy a visegrádi országok együtt mennek neki a gigavállalatnak, a jelek szerint a magyar kormányzat a reklámadóról szóló törvény módosításával akarja behajtani az adókötelezettségeket a nagy cégeken. Google-adónak éppen Tállai András az NGM miniszterhelyettese nevezte az M1 csatorna műsorában a jogszabály módosítását, aki szerint nem az internetes reklám a probléma, hanem az, hogy ezután nem fizetnek a cégek adót.

“A törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jétől a reklám közzétevője, ha az adóhatóság más adó alanyaként még nem vette nyilvántartásba, köteles lesz bejelentkezni az adóhatósághoz a reklámadóval érintett tevékenysége megkezdését követő 15 napon belül, ez alól csak a magánszemély reklámadó közzétevők képeznek kivételt” – mondta el a Piac&Profitnak dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje. A módosítások – elfogadásuk esetén – 2017. január 1-től lépnek hatályba.

Tízmilliós bírságok

A bejelentkezési kötelezettség elmulasztását a kormány előterjesztése nagyon szigorú szankciókkal sújtaná: már az első mulasztáskor 10 millió forintos mulasztási bírság kiszabását tenné kötelezővé, amely háromszorozódik minden ismételt mulasztás esetén. Az adóhatóság ráadásul naponta hoz határozatot a mulasztás megállapításáról, amely akár azt is jelentheti, hogy az első 10 millió forintos bírság naponta háromszorozódik, a 2. nap már 30 millió forint, a 3. nap 90 millió forint, a 4. nap 270 millió forintos bírságra számíthat a mulasztó vállalkozás, az 1 milliárd forint így 6 napnyi mulasztással elérhető.

A törvényjavaslat szintén bírságot helyez kilátásba azokkal a NAV által vezetett reklámadó nyilvántartásban nem szereplő reklám közzétevőkkel szemben is, akik a reklám megrendelőjének a reklám közzétételének megrendelésekor nem adják ki a reklámadó megfizetéséről szóló nyilatkozatot. Ha a megrendelő ezt bejelenti az adóhatóságnak, akkor az adóhatóság felhívja a közzétevőt arra, hogy a nyilatkozatát immár a NAV-hoz nyújtsa be 8 napon belül, amelynek elmulasztása esetén 500 ezer forintos bírsággal sújtja a reklám közzétevőjét. A bírság összege 10 millió forintra emelkedik, ha a közzétevő ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja kiadni a reklámadó nyilatkozatot, amely bírság minden további, ugyanazon megrendelővel szembeni ismételt elmulasztása esetén folyamatosan megháromszorozódik. Tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz a mulasztás miatt, és a közzétevő a NAV felhívására sem pótolja a nyilatkozatot, akkor összesen 130,5 millió (05 + 10 + 30 + 90 millió) forint bírság terheli.

A fenti kétféle bírság maximuma ugyanazon adóalany esetében 1 milliárd forint, amely pár mulasztással könnyen elérhető.

Eddig nem volt átütő siker
A magyar kormány eddig kevésbé sikeresen a Google és a Facebook hazai hirdetési bevételeinek megadóztatása érdekében vezette be a reklámadót, amelyet, ha a vállalatok nem fizetnek be, a hirdetést megrendelő magyar kkv-knak kellett volna kifizetnie.

Ha a reklám közzétevője a reklámadó-bevallás benyújtási kötelezettségét mulasztja el, az adóhatóság egy vélelmezett 3 milliárd forintos reklámadó összeget állapít meg a megelőző naptári évre a vállalkozással szemben a közzétevő vállalkozás előző adóévi árbevételének mértékétől függetlenül. A vállalkozás a vélelmezett 3 milliárd forint adót megállapító határozattal szemben ellenbizonyítással élhet a határozat kézhezvételét számító 30 napon belül. Ha a vállalkozás az ellenbizonyítást elmulasztja, akkor a határozat ezen határidő lejártával jogerőssé és végrehajthatóvá válik, és ellene bírósági felülvizsgálatnak sincsen helye. Ha a vállalkozás él az ellenbizonyítási lehetőségével, akkor pedig az adóhatóság visszavonja a 3 milliárd forintos adót megállapító határozatát és új határozatot hoz. 

Minden vállalkozásnak nagyon kell tehát figyelnie a bevallási kötelezettsége teljesítésére, hiszen ennek elmulasztása, vagy a NAV adómegállapító határozatával szembeni ellenbizonyítása határidő lekésése orvosolhatatlan következményekkel, és a legtöbb magyar vállalkozás esetében megfizethetetlen többmilliárdos adófizetési kötelezettséggel jár, amely a vállalkozás azonnali fizetésképtelenségéhez vezethet még a legtőkeerősebb cégek esetében is – hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin ügyvéd.

Szokatlan megoldás

Az ellenbizonyítás szokatlan megoldás a magyar jogszabályban: eszerint nem a NAV-nak kell bizonyítania az ír adóhatóságoknak vagy az EU bíróságának, hogy jogosan követeli ezektől a cégektől a reklámadót, hanem a cégeknek kell ellenbizonyítaniuk, hogy a magyar adóhatóság milliárdos mulasztási bírsága jogellenes. Ugyanez igaz a tárgyévet megelőző adóévre vélelmezett 3 milliárd forintos adókötelezettség megállapítására is. Természetesen a jogalkotó nyitva hagyta a kaput, hogyha a nemzetközi cégek vitatják a mulasztási bírság vagy a vélelmezett adókötelezettség összegét, akkor ellenbizonyítással tudnak élni, azt azonban magyar bíróságok előtt kell lefolytatniuk.

A franciák is az asztalra csapnak
Látva, hogy a Google anyavállalata, az Alphabet az utóbbi időben több európai országban is megállapodott adóhátralékainak kifizetéséről, Franciaországban is az asztalra csaptak. Párizs követései ráadásul igencsak vérmesek, miután nem kevesebb, mint 1,6 milliárd eurót, azaz közel 500 milliárd forintot szeretnének kipréselni az amerikai informatikai óriásból.

„A magyar jogalkotó megoldása kétségkívül “unortodox”, ami akár fel is gyorsíthatja egy európai szabályozás megteremtését. A Google és a Facebook számára is kiszámíthatóbb környezetet biztosíthat, ha egy mederben tartott folyamat keretében próbálnak megállapodni az Európai Unióval az általuk teljesítendő adófizetés mértékéről, mintha minden tagállam adóhatóságával külön-külön kellene megvívni a harcukat” – vélekedett a Piac & Profitnak Balogh László, a reklamadoblog.hu szakértője.

A briteknek korábban sikerült bevasalniuk egy nem jelentéktelen összeget a keresőóriáson.

Lehetetlen volt megfogni a Google-t

A reklámadót érintő módosítások nem írnának elő új adókötelezettséget a nemzetközi cégeknek, sokkal inkább a már felmerült adókötelezettségek végrehajtását kényszerítenék ki. „A NAV számára ugyanis eddig az jelentette legnagyobb kihívást, hogy adóhiányt megállapítani és adófizetési kötelezettséget végrehajtani adóellenőrzés nélkül a hagyományos módszerekkel rendkívül problémás lett volna, hiszen a Google-t és Facebookot ellenőrzés alá vonni Magyarországon szinte lehetetlen. Ezt csak az ír adóhatósággal együttműködve tudták volna megtenni, ami rendkívül időigényes és bonyolult folyamat, ráadásul a végkimenetele is kétséges” – mondta Balogh László.

Az új szabályokkal a jogalkotó úgy kényszerítené adófizetésre a nemzetközi vállalatokat, hogy magyarországi jogrend alapján kiszabott exponenciálisan növekvő, gigantikus mértékű mulasztási bírságokat ír elő számukra. Ha ezeket a bírságokat is figyelmen kívül hagyják a nemzetközi cégek, akkor azok a magyar jogrend alapján jogerőssé válnak és nemzetközi jogsegély egyezmények keretében könnyebben végrehajthatóak.

Meg lehet úszni a reklámadót, csak tudni kell hogyan
A 2014-ben bevezetett reklámadó valamennyi vállalkozás életét megnehezíti, ha hirdetni szeretné szolgáltatását, termékeit. A jogszabály alapján ugyanis nem csupán a reklámot közzétevőnek keletkezik a megrendelt reklám után reklámadó fizetési kötelezettsége, hanem a reklámot megrendelő vállalkozást is terhelheti adófizetési kötelezettség. Különösen akkor, ha nem fordít kellő figyelmet a reklámozásra irányuló szerződései megkötésénél, de legalábbis azok pénzügyi rendezésénél, a teljesítéskor.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek