Mikor csökkennek az adóterhek?

Balog Ádám adóügyekért felelős államtitkár szerint jövőre csökkentik a kkv-k terheit, ami azért is fontos lenne, mert a tapasztalatok szerint azok idénre is tovább növekedtek. Egyszerűsítésről is szó van, de ez sem látszik egyelőre.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kormány már dolgozik a kis- és középvállalkozói szektorhoz kapcsolódó adóztatás egyszerűsítésén, a cél, hogy segítséget nyújtsanak a kis cégeknek és levegyék a túlzott adminisztrációs terhet a vállukról - derül ki dr. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkárának interjújából, amelyet az ADÓ Szaklap márciusi számában adott. A magyarországi adórendszerről, a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetéről, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról és az adószabályok jövőben várható változásáról is beszélt dr. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára.


Kép:PP/nun

A hazai adópolitika első számú felelősének határozott elképzelései vannak a magyar adórendszer szükséges változtatásait illetően, legfontosabb célja az arányos, egykulcsos szja, az e köré szerveződő munkaadó-terhek új megközelítése, valamint a kisvállalatok adózásának könnyítése. A kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentése az EU számára is fontos feladat, a 2007-ben indított uniós cselekvési program részeként 2012-ig 25 százalékos csökkentést ígértek. A magyar kormány pedig a Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő programjában oldalakon keresztül sorolja a teendőket. 114 lépést határoztak meg a következő évekre, ezek hatására egy átlagos vállalkozás adminisztrációs terhe évi 3 millió forintról 500 ezer forinttal csökken. A 114 intézkedés döntő többsége 2012-ben megvalósul, a program végrehajtásáról megjelent kormányhatározatban a határidők felelősökkel megjelölve szerepelnek. A tervek szerint a program végeredménye egyszerűbb társaságiadó-bevallás és adatszolgáltatás lesz, létrejön egy e-vállalkozás nevű internetes felület, amelyen minden ügyüket intézhetik majd a cégek.

Egyelőre nőtt
2012-től a munkáltató társadalombiztosítási járulék helyett már szociális hozzájárulási adót fizet, aminek a mértéke ugyancsak 27 százalék, de - lévén szó adóról - az államnak semmilyen juttatási kötelezettsége nem keletkezik a befizetésekkel szemben, azt tetszőleges költségvetési célokra használhatja. A kkv-k tulajdonosai viszont várhatóan több járulékot fognak fizetni, mivel a személyesen közreműködő tag után a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Változás az is, hogy a gazdasági társaság tulajdonosa mostantól megbízási jogviszony esetén is biztosítottnak minősül, így utána meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot a minimálbér összegéig, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is a minimálbér másfélszerese után. Drágább az ajándékozás és a reprezentáció is, közel 50 százalékkal. A társasági adó szempontjából költségként felmerülő tételek az szja-törvény 69-70. paragrafusa szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, vagyis az összeg 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak. A veszteségelhatárolás szabálya is szigorodott mind a társaságok, mind az egyéni vállalkozók esetében. A helyi adók növekedése szintén komoly terhet jelent a cégeknek. A fuvarozók például a járművek tárolására használt telek után eddig nem fizettek telekadót, 2012-ben azonban itt is adófizetési kötelezettség keletkezik. A kommunális adó mértéke szintén nő. A 2012-es adóváltozásokról itt olvashat részletesebben.

Az idei új adótörvények azonban nem az adminisztrációs terhek csökkenését hozták, sőt például a kötelező bérkompenzáció jelentősen bonyolítja a munkáltatókra háruló papírmunkát. A tényleges egykulcsos adórendszer irányába tett lépések között eltörölték ugyan az adójóváírás rendszerét, ami - eltekintve a negatív társadalompolitikai hatásoktól - valóban az egyszerűsítés irányába hat. Azonban a bérkompenzációra és a korábbi adójóváírás rendszerére gondolva ezek várhatóan nem csupán a 2012. évet érintő sajátosságok, hanem 2013-ban is tovább élnek, ha csak az „egytöbbkulcsos" rendszer meg nem bukik a költségvetés bevételi kényszere okán. Dr. Réczei Géza, a PwC igazgatója szerint az adózás rendjét érintő idei változások célja valóban a bürokrácia csökkentése.

„Folyamatosan dolgozunk a 2013-as költségvetésen, adópolitikában a kkv-szektor adózásának egyszerűsítésével foglalkozunk nagy erőkkel... Az eva kérdésének megoldását is az egész kkv-szektor adózásának rendszerébe ágyazottan tudom elképzelni... (Lényegesen többet kell idén befizetniük, és lényegesen csökken a vállalkozói jövedelmük az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó vállalkozásoknak.) Feltehető az is, hogy valamilyen átalányköltség eleme lesz az új rendszernek, de úgy látom, az áfát külön kellene kezelni" - nyilatkozta a helyettes államtitkár. dr. Balog Ádám többek között arról is beszélt, hogy az Európai Unió jövőre lehetőséget teremt a kkv-k áfa-szabályainak egyszerűsítésére, amely szerint még inkább pénzforgalmi jellegű lenne az áfázás.

A szaklapnak adott interjúból az is kiderül, hogy 2013-ban nagy hangsúlyt szeretne fektetni a kormány arra, hogy az adókedvezményeket jóval célirányosabban adják meg, meghatározva a kedvezményezett csoportokat. Ehhez tartozik például az is, hogy 2013-tól a FEOR-9-es, szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig csak 18 százalékot kell majd fizetni. Ezen kívül számos olyan csoportot emelnek majd ki, akiknek munkaerő-piaci visszailleszkedését adókedvezménnyel támogatják majd, úgy, mint például a munkanélküli státuszból visszajövők, a pályakezdők vagy az időskorúak csoportja esetében.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo