Mikor kell késedelmi kamatot fizetni?

2018. december 09. vasárnap - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Ha valaki számlái vagy más tartozásai kifizetésével késedelmeskedik, azaz határidőre nem fizet, számolnia kell azzal, hogy tartozása a késedelmi kamattal növekedni fog. Mikor jár késedelmi kamat? Hogyan alakul a késedelmi kamat magánszemélyek, és hogyan cégek esetén?

A késedelmi kamat fizetési kötelezettség

Késedelmi kamat fizetésére akkor köteles valaki, ha pénztartozását annak lejáratakor nem fizeti meg.

Új algoritmussal számolják a késedelmi kamatot
2019. évtől megváltozik a késedelmi kamat mértéke az adózás rendjét érintő változások következtében, a jövő év elejétől új algoritmus szerint kell számítani.

Késedelmi kamatról csak pénztartozás esetén lehet szó, egyéb kötelezettség teljesítésével való késés esetén nem. Fizetési késedelemről akkor beszélhetünk, ha az összeg a fizetési határidő lejártáig a jogosulthoz nem érkezik meg. Ezért például késedelembe esik az is, aki az összeg banki átutalását a határidő utolsó napján, de csak a banki zárás után indítja el. Ebben az esetben a bank az átutalási megbízást csak a következő banki napon fogja teljesíteni, ezért a pénz is a határidő után fog megérkezni a jogosulthoz.

A késedelmi kamat a jogosultnak törvény alapján jár, akkor is, ha a szerződésben a felek erről külön nem rendelkeztek. Ha a kötelezett kimenti a fizetési késedelmét, azaz bizonyítja, hogy neki fel nem róható okból késett, ez sem mentesítheti a késedelmi kamat alól.

A késedelmi kamat lényegében a fizetési késedelemmel a jogosultnak okozott kár átalány jellegű megtérítését jelenti. Amennyiben tehát a jogosultnak a fizetési késedelem miatt a késedelmi kamatot meghaladó kára is keletkezett, akkor ezt is követelheti a kamaton felül. Természetesen az utóbbi esetben a kamatot meghaladóan keletkezett kárát már bizonyítania kell.

fityiszt mutat az adós

Adós, fizess –  Kép: PP

A késedelmi kamat mértéke

A késedelmi kamat mértékében a felek megállapodhatnak a szerződésükben. Ebben az esetben a szerződésben kikötött mérték lesz irányadó, amelyet rendszerint százalékosan határoznak meg. Ha a szerződésben kikötött késedelmi kamat túlzott mértékű, akkor a bíróság a kötelezett kérésére ezt mérsékelheti.

Külön megállapodás hiányában a késedelmi kamat mértékét a Polgári Törvénykönyv állapítja meg. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamathoz igazodik. Amennyiben nem vállalkozások egymás közötti szerződéséről van szó, akkor a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat. Ez azt jelenti, ha például március 1-jén esett késedelembe a kötelezett, akkor a kamatot az adott naptári félévre (március 1-től június 30-ig) a január 1-jén érvényes alapkamat szerint kell számolni. Ha pedig a tartozást a következő félév első napjáig (július 1.) nem fizette meg, akkor a következő félévre (december 31-ig) a július 1-i alapkamat irányadó.

A NAV sem úszhatja meg a késedelmi kamatot
Ha a NAV indokolatlanul késlekedik a visszajáró áfa összegének kiutalásával, akkor az adózó késedelmi kamatot követelhet. Ezt állapította meg az Európai Unió Bírósága (EUB) egy magyar vállalkozó ügyében hozott ítéletében.

Előfordulhat, hogy a felek szerződése alapján a jogosultnak már a késelembe esésig is kamat jár. Ilyen lehet például a kölcsönszerződés alapján a kölcsönadónak járó ügyleti kamat. Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, akkor a késedelmi kamat mértéke az irányadó jegybanki alapkamat harmada. Azonban a kötelezett által fizetett összes kamatnak ilyenkor is el kell érni legalább a jegybanki alapkamat mértékét. Ha tehát az ügyleti kamat 2% a jegybanki alapkamat pedig 6%, akkor késedelem esetén legalább 6% kamatot kell fizetni. Ennek oka, hogy a jegybanki alapkamat harmada (2%) és az ügyleti kamat összege kevesebb lenne, mint az alapkamat.

Késedelmi kamat vállalkozások között

Vállalkozások közötti szerződések esetén is lehetőségük van a feleknek, hogy a szerződésben határozzák meg a késedelmi kamatot. Ha erről nem rendelkeztek, akkor a törvényben meghatározott mérték az irányadó. A késedelmi kamat törvény szerinti mértéke vállalkozások közötti szerződések esetén az irányadó jegybanki alapkamat 8%-kal növelt értéke. Ha tehát a jegybanki alapkamat 2%, akkor két vállalkozás közötti szerződés esetén a késedelmi kamat 10% lesz.

Vállalkozások egymás között kötött szerződéseiben a késedelmi kamat fizetését érvényesen nem lehet kizárni, és nem lehet a törvényesnél alacsonyabb mértékben meghatározni. Az ilyen kizáró vagy korlátozó szerződési feltételek semmisek.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A fogyasztót is büntetik, ha késve fizet?
Ha áruk vagy szolgáltatások árának megfizetésével valaki késedelembe esik, akkor a törvény alapján késedelmi kamatot köteles fizetni. Több esetben arra is lehet számítani, hogy a jogosult behajtási költségátalányt is követel a késedelmi a kamat felett. Az utóbbi időben előfordult, hogy szolgáltatók magánszemélyektől is követelték a behajtási költségátalány kifizetését. Mire szolgál a behajtási költségátalány? Ki kötelezhető ennek megfizetésére? Szakértőnk segít!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor