Mikor kell foglaló után áfát fizetni?

2018. február 28. szerda - 11:08 / piacesprofit.hu
  •    

A foglaló a polgári jogban egy szerződést biztosító mellékkötelezettség. A foglaló beleszámít az ellenértékbe, ha a szerződést teljesítik, így az ellenérték a foglaló összegével csökken. A polgári jog szabályai szerint a foglaló jogi természete különbözik az előlegtől.

A foglaló szankciós jellegét tekintve a törvény megkülönbözteti azt, hogy kinek a hibájából hiúsul meg a szerződés. Amennyiben a szerződés a foglalót adó fél hibájából szűnik meg, úgy az adott foglalót elveszíti, amennyiben a foglalót kapó fél hibás a szerződés nem teljesülésében, úgy a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie – hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

Az Áfa tv. nem ismeri külön fogalomként a foglalót, hanem azt az előleggel megegyezően rendeli alkalmazni. Az előleg (foglaló) a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny. Ez azt jelenti, hogy a szerződés teljesítését megelőzően kerül kifizetésre az ellenérték bizonyos része, ami az Áfa tv. 59. §-a értelmében fő szabályként egy adófizetési pontot eredményez. Az egyenes adózású ügyletek esetében az előleget (foglalót) kapó adóalanynak áfa-fizetési kötelezettsége az összeg átvétele, jóváírása napján keletkezik.

fizetés

fotó: archív

A foglaló szabályai az új Ptk-ban
A szerződések egyik széles körben ismert biztosítéka a foglaló, különösen adásvételi szerződések esetében. Az új Polgári Törvénykönyv a foglalóra vonatkozóan is bevezetett néhány olyan változtatást, amelyet érdemes ismerni. Mikor adható foglaló? Mit lehet foglalóként adni? Mi a különbség az előleg és a foglaló között?

A jogszabály 2012. óta az előleg szabályait alkalmazza a külföldről igénybe vett szolgáltatások esetében is, amikor a szolgáltatás teljesítési helye az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésének szabálya szerint belföld. A külföldről igénybe vett szolgáltatáshoz fizetett előlegek önállóan adófizetési pontot generálnak, azaz az ilyen külföldről igénybe vett szolgáltatás kapcsán fizetett előleg utáni áfát az előleg átvételének, jóváírásának napjával fizetendő áfaként mind a bevallásban, mind az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni kell.

Ugyanakkor a belföldi fordított adózású ügyletek, fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék külfölditől tör­tént beszerzése, illetve a Közösségen belüli beszerzés, továbbá az olyan külföldről igénybe vett szolgáltatások, melyek teljesítési helye nem az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése szerint teljesülnek belföldön, továbbra sem eredményeznek adózási pontot, vagyis az előleg esetében nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Adófizetés ilyen esetben az ügylet teljesítésekor keletkezik a teljes ellenértékre.

Szintén nem keletkezik adózási pont az Áfa tv. 89. §-a szerinti adómentes közösségi termékértékesítések esetében sem, tehát az értékesítés ellenértékébe beszámítandó előleg (foglaló) esetében nem kell bevallást és összesítő jelentést benyújtani, hanem csak az ügylet teljesítésekor a teljes ellenértékre.

5 dolog, amit érdemes tudni a foglalóról
Foglaló átadása legtöbbször ingatlan vásárlás esetén szokott előfordulni, de más szerződéses kötelezettségvállalás megerősítéseként is adhatnak foglalót a felek. A foglaló alkalmazásával a felek jelentős kötelezettséget vállalnak, ezért érdemes áttekinteni a foglaló legfontosabb jogi jellemzőit.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek