Mikor jár végkielégítés a munkavállalónak?

2016. december 13. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A munkaviszony megszűnésével nem minden esetben jár végkielégítés a munkavállalónak, csak a munkaviszonynak meghatározott feltételek mellett való megszüntetése esetén. Mikor kell végkielégítést fizetni a munkavállalónak, és milyen esetekben nem? Szakértőnk segít!

Chasing a Dollar A businessman chasing a dangling dollar. The hand, man, and carrot are on a separate labeled layer from the background.

Kép: Fotolia

A végkielégítés egyik leggyakrabban előforduló esete, ha a munkaviszony a munkáltató felmondása útján szűnik meg.

Végkielégítés akkor is jár a dolgozónak, ha munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Idetartozik például, ha a munkáltató cég végelszámolás vagy felszámolás útján szűnik meg.

Végkielégítésre jogosult a munkavállaló abban az esetben is, ha a munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltatót olyan szervezet veszi át, amelyre nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve. Ilyen eset lehet például, ha a munkáltatót olyan szervezet veszi át, amely a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok alá tartozik, ezért munkaviszony helyett a dolgozó közszolgálati jogviszonyban folytatja a munkáját.

Az említett esetekben is csak akkor jár végkielégítés, ha munkavállaló a törvényben meghatározott időt munkaviszonyban töltötte a munkáltatónál.

5 tévhit a felmondás kapcsán
Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most szakértőnk segítségével ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató? Itt találja a válaszokat!

A végkielégítésre jogosító idő

A végkielégítés feltétele, hogy a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkavállaló munkaviszonya legalább 3 évig fennáll.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt a 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ilyen lehet például, ha a dolgozó 30 napot meghaladóan folyamatosan táppénzen volt, amely idő tehát nem  számítható be a végkielégítésre jogosító időtartamba. Ez a szabály nem alkalmazható a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyes) időtartamára, amely időtartamokat tehát bele kell számítani a végkielégítésre jogosító időbe. Ugyanez vonatozik a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett, 3 hónapot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságra is.

Felmondás, amikor nincs kecmec
A munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt felelősséggel tartoznak a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítéséért. Ezek megszegése esetén a munkáltató végső esetben a munkaviszony megszüntetését is kezdeményezheti, ám itt sem árt ügyelni a szabályokra.

A munkaviszonyban töltött idő határozza meg a végkielégítés mértékét is, amely a munkaviszony időtartamától függően lépcsőzetesen emelkedik.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár végkielégítés a munkaviszony megszüntetésekor, ha a fenti feltételek nem teljesülnek. Így például nem kell végkielégítést fizetni, ha a munkavállaló él felmondással, és akkor sem, ha a felek bármelyike azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt.

A végkielégítés alól további fontos kivétel, hogy nem jár végkielégítés, ha a dolgozó a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Nem jogosult végkielégítésre a munkavállaló akkor sem, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Ezért például, ha a dolgozónak azért mondanak fel, mert a munkáját nem volt képes az elvárásoknak megfelelő minőségben ellátni, vagy például a munkáltatói utasításokat sorozatosan megszegte, és ez a felmondás indokolásából világosan kiderül, akkor nem kell végkielégítést fizetni. Természetesen a felmondás indokolásának valóságát a dolgozó munkaügyi perben vitássá teheti.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi iroda

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek