Mikor faraghatunk rá ingatlanvásárlásnál?

2014. október 17. péntek - 06:04 / piacesprofit.hu
  •    

Egy ingatlan megvásárlásakor magától értetődő annak vizsgálata, hogy az eladó valóban bejegyzett tulajdonosa-e az ingatlannak, a tulajdoni lap tartalmaz-e az ingatlannal kapcsolatos terheket. Kellemetlen csapdába eshet azonban az, aki ezen a ponton leáll az átvilágítással, és nem vizsgálja, vajon az eladó korábbi tulajdonszerzése érvényes volt-e.

Tájékozódjunk, mielőtt aláírjuk a szerződést – Kép: SXC

A polgári jog alapelve szerint tulajdonjog tulajdonostól szerezhető. Igaz ez a szabály ingatlanokra is: az ingatlan tulajdonjogát a vevő akkor tudja megszerezni, ha az eladó az ingatlan tulajdonosa. Azt pedig, hogy ki egy adott ingatlan tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen tartalmazza. Innentől kezdve úgy tűnik, a vevőnek egyszerű a helyzete, és elegendő, ha azt ellenőrzi, kit tüntet fel az ingatlan-nyilvántartás az adott ingatlan tulajdonosaként.

A helyzet azonban mégsem ennyire egyszerű. Elképzelhető ugyanis, hogy az eladó hiába van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként, tulajdonjogát jogilag hibásan szerezte. Így például, ha az ingatlan megszerzése során a felek nem vették figyelembe valamely önkormányzat elővásárlási jogát, úgy az önkormányzat utólag is megtámadhatja a szerződést. Ilyen esetben az ingatlan tulajdonosával, jelen példánkban az eladóval szemben, az ingatlanjogi szabályok szerint úgynevezett törlési pert lehet indítani. Ez a törlési per az eladóval szemben bármikor, azaz határidő nélkül megindítható. Amennyiben a törlési per valóban megállapítja, hogy az eladó tulajdonszerzése érvénytelen volt, úgy az eladó törlésre kerül mint az adott ingatlan tulajdonosa – figyelmeztet a Jalsovszky ügyvédi iroda blogjának legfrissebb bejegyzése.

Jóhiszemű vagy rosszhiszemű?

Nyilvánvaló kérdésként merül fel: ha ugyan az adásvétel lebonyolításakor az eladó a tulajdoni lapon tulajdonosként van feltüntetve, azonban később valamely okból megállapítják az eladó tulajdonszerzésének érvénytelenségét vagy egyéb hibáját, ez hatással lehet-e az új vevőre? A válasz sajnos az, hogy igen.

Hitel kéne? Valójában ilyet kaphat
Az átlagember gyakran feltételezi, hogy a hirdetésekben szereplő nagyon vonzó hitelkamatot ő biztosan nem fogja megkapni, az kizárólag a kiváltságosok számára érhető el, vagy egyáltalán nem is létezik. A Bankmonitor.hu legfrissebb piacelemzésében annak járt utána, hogy a banki hirdetményekben szereplő kamattal szemben mit kaphatunk meg a valóságban, ha átlagfizetés mellett egy átlagos ingatlant szeretnénk megvásárolni hitellel. Egyáltalán megkapjuk a hitelt? Valós tapasztalatok a pénzügyek frontvonalából.

Amennyiben ugyanis megdől, hogy az eladó a tulajdonjogát érvényesen szerezte meg, úgy a törlési per az eladótól az ingatlant megszerző vevővel szemben is megindítható. A jogszabály különbséget tesz azonban a tekintetben, hogy a vevő az adásvételkor jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e – azaz tudott vagy tudhatott-e arról, hogy eladójának a korábbi tulajdonszerzése hibás. Amennyiben a vevő a tranzakció során jóhiszemű volt és ellenérték fejében szerezte meg az ingatlant, úgy vele szemben a törlési per legfeljebb az eladó érvénytelen adásvételi ügyletének ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésétől számított 3 éven belül indítható. A vevő kockázata tehát ebben az esetben időben limitált.

Más a helyzet azonban, ha a vevő az adásvétel során rosszhiszemű volt, vagyis tudta vagy tudnia kellett volna azt, hogy az eladó korábbi adásvétele érvénytelen. Ilyen esetben ugyanis a törlési per vevővel szemben is határidő nélkül indítható. A szabály valahol indokolt is: ha már a vevő egyszer tudja, hogy az eladó nem szerezhetett az ingatlanon tulajdonjogot, ne mentesülhessen ennek hátrányos következményei alól.

Mennyiért vehetünk házat a főváros körül?
Óriási különbségek mutatkoznak a főváros agglomerációjában zajló ingatlanvásárlási szokásokban, ha összehasonlítjuk az egyes szektorokat. A Duna House elemzése rámutat, hogy az egyes régiókban mennyiért vásároltunk idén lakást, vagy családi házat.

Elállási jog mint veszélyforrás

Hasonló problémák merülnek fel akkor, ha az a szerződés, amelyben az eladó korábban megszerezte az ingatlan tulajdonjogát az ottani eladó számára elállási jogot biztosított. Mi a helyzet akkor, ha egy olyan ingatlanra köt a vevő adásvételi szerződést, amelynek eladójával szemben egy elállási jogot kötöttek ki? Az elállási jog gyakorlása esetén a vevő elveszíti-e az ingatlan tulajdonjogát?

Az uralkodó bírói gyakorlat szerint amennyiben az elállásra azt követően került sor, hogy az új vevő az ingatlant tulajdonosként megszerezte, úgy a korábbi tulajdonos elállási joga már nem érvényesíthető. A vevő kockázatban áll azonban mindaddig, amíg a tulajdonszerzése nem kerül a földhivatalban bejegyzésre. Így még ha az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásra is került, és esetleg az új vevő a vételárat vagy annak egy részét már ki is fizette, a korábbi eladó még mindig élhet elállás jogával, amelynél fogva az új vevő mégsem tudja az ingatlant megszerezni.

Hogyan járjunk el?

Függetlenül attól tehát, hogy az eladó az ingatlan-nyilvántartásban az adott ingatlan tekintetében tulajdonosként be van jegyezve, a vevő számára többfajta jogi kockázatot jelenthet az, hogy az eladó hogyan és milyen feltételekkel szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Adott esetben az eladó tulajdonszerzésének jogi hibája vagy akár egy elállási jog is megakadályozhatja azt, hogy a vevő meg tudja szerezni az ingatlant.

A fentiek miatt egy jogi átvilágítás során mindenképpen szükséges azon ügylet körülményeinek és dokumentációjának vizsgálata, amellyel az eladó az ingatlant korábban megszerezte. Különösen fontos ez akkor, ha az eladó tulajdonszerzése óta 3 év még nem telt el, hiszen ilyenkor egy törlési perrel akár az új vevőtől is elvehető az ingatlan. Szintén indokolt lehet megfelelő pénzügyi biztosítékok mellett az eladótól a tulajdonátruházás teljességére vonatkozóan szavatosságokat igényelni a tranzakció során.

Mikor kell illetéket fizetni céges ingatlan után?
Ingatlannal rendelkező társaságok adásvételével kapcsolatban az adótörvények számos speciális szabályt tartalmaznak. Hogy értelmezendő a 75 százalékos szabály? Hogyan kezeljük az aktív időbeli elhatárolásokat?

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek