Mikor érvényes a szindikátusi szerződés?

2018. szeptember 10. hétfő - 06:00 / piacesprofit.hu
  •    

A szindikátusi szerződések kikényszeríthetőségével kapcsolatban mindig voltak bizonytalanságok. Az új Ptk. ebben a kérdésben további kockázatokat hozott, melyek egyenesen a szindikátusi szerződések érvényességét veszélyeztetik.

Az új Ptk. sem kanonizálta a szindikátusi szerződéseket, az hivatalosan továbbra sem létező szerződéstípus – szögezi le azonnal az Adó.hu cikke. Ez azonban mit sem ront a népszerűségén, számtalan esetben használják a felek, ha egynél több személy teszi kockára befektetését egy társaságban. A sosem létezett ideális szindikátusi szerződést pedig az érintett feleken kívül legfeljebb csak az ügyvédeik ismerik, az az üzleti szempontok védelme érdekében rugalmasan eltér a Ptk. szabályaitól, és persze az utolsó betűjéig kikényszeríthető a bíróság előtt. A két fő szempont tehát a titkosság és a kikényszeríthetőség, mely szempontok azonban talán a korábbiaknál is jobban ellentmondani látszanak egymásnak.

Az új Ptk. hatálybalépésekor sokan gondolták(tuk) úgy, hogy egy fentieknek megfelelő, ideális szindikátusi szerződés megalkotása már nem is olyan elérhetetlen, hiszen a polgári jogi szabályok közé illesztett (gyűrt) társasági jogban immár a szerződéses szabadság elvei érvényesülnek, és némi ésszerű korlátozással használható a „mindent szabad amit a törvény nem tilt” elve. (Itt most nem térnék ki a nálam avatottabb szerzők által már hosszan elemzett kérdésre, hogy mit jelent a diszpozivitás és a szerződéses szabadság a társasági jogban, ha egyáltalán értelmezhetők ezek a fogalmak a szerződések jogán kívül.)

Érvényes az e-mailben megkötött szerződés?
Napjainkban egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az e-mail mint kommunikációs és szerződéses kapcsolattartási forma, illetve jognyilatkozatok, szerződések, szerződéstervezetek küldésére használt csatorna. Ezért felmerül a kérdés, hogy az e-mailben megküldött ajánlatok, szerződések, jognyilatkozatok vajon érvényesek-e, vita esetén bizonyítékként felhasználhatók-e?

Van azonban két jogszabályhely, ami óvatosságra int abban a tekintetben, hogy mennyire bízhatunk a szindikátusi szerződések kikényszeríthetőségében, hovatovább érvényességében.

A tagok és a társaság kapcsolata

Az egyik kritikus rendelkezés a Ptk. 3:4. § (2) bekezdésében a jogi személyek létesítésére vonatkozó általános szabály, mely szerint „a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.”

Egy szindikátusi szerződés rendelkezéseinek jelentős hányada a tagok egymás közötti vagy a jogi személyhez fűződő viszonyának, netán szervezetének vagy működésének szabályozására irányul, melyekre egyébként valamilyen szintű és részletezettségű szabályt a Ptk. harmadik könyve is tartalmaz. Így – ha az idézett rendelkezést kógens, eltérést nem engedő szabálynak tekintjük – akkor az a szindikátusi szerződés tartalmát a tagok és a társaság közti olyan jogviszonyokra, illetve a jogviszonyoknak olyan elemeire korlátozza, melyekről a Ptk. harmadik könyve nem rendelkezik.

Ezerszámra alakulhatnak az új cégek - Kép: SXC

Kép: SXC

A fent idézett szabályozás akár módosíthatja a korábbi bírói gyakorlatot, mely nagyon leegyszerűsítve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szindikátusi szerződésekhez társasági jogi joghatás nem fűződik, de az a felek közötti kötelmi viszonyként kikényszeríthető, illetve legalábbis kártérítés útján szankcionálható. A gyakorlat azonban még a Gt. hatálya alatt alakult ki, mely ugyan kógens alapállású volt, viszont így értelemszerűen nem tartalmazott rendelkezést arról, hogy hol, milyen módon térhetnek el a felek a rendelkezéseitől. Az új Ptk. 3:4. § (2) bekezdése azonban akár úgy is értelmezhető, hogy a létesítő okiraton kívüli eltérés érvénytelen, mert a tagok és a társaság viszonya más okiratban nem szabályozható.

Gyakran elhangzó kritika az új Ptk.-val és különösen annak társasági jogi fejezeteivel kapcsolatban, hogy nem egyértelmű, melyek a kógens, eltérést nem engedő normái. Itt sem egyértelmű, hogy a rendelkezés „létesítő okiratban” kitételétől el lehet-e térni, és lehet-e ezeket a viszonyokat egy külön, a Ptk.-ban nem szabályozott atipikus szerződésformában, így szindikátusi szerződésben rendezni, a szerződések jogának szabályai szerint. Lehet úgy érvelni, hogy kifejezett tiltás („ettől érvényesen eltérni nem lehet”) hiányában a fenti rendelkezés megengedi ezt az eltérést. Lehet azonban úgy is, hogy ha nem csak a létesítő okiratban lehetne eltérni, akkor miért jelölte azt meg kifejezetten a jogalkotó kvázi az eltérés módjaként. Egyelőre nem látjuk, hogy a bírói gyakorlat ebben a kérdésben hogyan foglal majd állást.

Mit jelent a színlelt szerződés?
Ha valaki szerződést köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa? Szakértőnk válaszol!

Speciális korlátozás a részvénytársaságok vonatkozásában

A fentinél is határozottabban tereli a létesítő okirat irányába a tagok egymás közötti és a társasággal kapcsolatos legfontosabb viszonyainak szabályozását a Ptk. 3:250. § (2) bekezdése, mely alapján egy részvénytársaság alapítói „érvényesen az alapszabályban rendelkezhetnek” többek között „az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, illetve részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogokról és a részvényekhez fűződő egyes jogok esetleges korlátozásáról” , illetve a „részvények átruházásának korlátozásáról vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötéséről”. Ez a rendelkezés megfogalmazása szerint már egyértelműen kógens szabály, és részvénytársaságok esetében a létesítő okiratba foglaláshoz mint érvényességi kritériumhoz köti egy szindikátusi szerződés számos olyan alapvető elemét, mint például a szavazási megállapodások, a társaságból teljesíthető kifizetések szabályai vagy az exitrendelkezések. Hasonló szabályt a korlátolt felelősségű társaságokkal kapcsolatban nem tartalmaz a Ptk.

A két hivatkozott szabály együttes értelmezésével pedig arra is juthatunk, hogy pont a részvénytársaságokra vonatkozó ezen különös szabály adja meg a választ arra a kérdésre, hogy a Ptk. fent hivatkozott, minden társaságra (sőt, minden jogi személyre) vonatkozó 3:4. § (2) bekezdése diszpozitív-e: ha kógens lenne, akkor nem lenne szükség erre a speciális érvényességi szabályra a részvénytársaságok esetében, hiszen ezek a témák az összes jogi személyre vonatkozó általános szabály alapján eleve csak a létesítő okiratban kerülhetnének szabályozásra.

Ha biztos(abb)ra akarunk menni

Releváns bírói gyakorlat egyelőre nem alakult ki a kérdésben. Addig is, amíg ez körvonalazódik, szindikátusi szerződés készítésekor érdemes lehet az alábbi, az érvénytelenség kockázatát csökkentő óvintézkedéseket megtenni:

  1. Amennyire lehetséges és nem sérti a felek bizalmasságra vonatkozó igényeit, a szindikátusi szerződések azon rendelkezéseit, melyek a Ptk. harmadik könyvében szabályozott témaköröket érintenek, ismételjük meg a létesítő okiratban is. Ilyen rendelkezések például a tőkebevonási, tőkekivonási, osztalékfizetési, szavazati rendelkezések vagy az exitet szabályozó elsőbbségi jogok (opciók, illetve ezek angolszász mintára használt formái, mint buy-out, drag-along, tag-along) és azzal párhuzamos korlátozások.
  2. A Ptk. harmadik könyvében nem szabályozott témakörökre vonatkozó rendelkezések maradjanak csak a szindikátusi szerződés részei, ezeket nem szükséges a létesítő okiratba foglalással kivonni a szindikátusi szerződés bizalmas rendelkezései közül. Ilyenek például magának a befektetésnek a pénzügyi feltételei, az üzleti stratégiára, versenykorlátozásra, számviteli beszámolókra, titoktartásra vagy adatszolgáltatásra irányuló rendelkezések.
  3. Ha valami más, jelentős szempont egyébként nem indokolja a részvénytársasági forma használatát, a szindikátusi szerződést alkalmazó társaságnál társasági formaként válasszuk inkább a korlátolt felelősségű társaságot.
Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor