Mikor érvényes a szindikátusi szerződés?

A szindikátusi szerződések kikényszeríthetőségével kapcsolatban mindig voltak bizonytalanságok. Az új Ptk. ebben a kérdésben további kockázatokat hozott, melyek egyenesen a szindikátusi szerződések érvényességét veszélyeztetik.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Az új Ptk. sem kanonizálta a szindikátusi szerződéseket, az hivatalosan továbbra sem létező szerződéstípus – szögezi le azonnal az Adó.hu cikke. Ez azonban mit sem ront a népszerűségén, számtalan esetben használják a felek, ha egynél több személy teszi kockára befektetését egy társaságban. A sosem létezett ideális szindikátusi szerződést pedig az érintett feleken kívül legfeljebb csak az ügyvédeik ismerik, az az üzleti szempontok védelme érdekében rugalmasan eltér a Ptk. szabályaitól, és persze az utolsó betűjéig kikényszeríthető a bíróság előtt. A két fő szempont tehát a titkosság és a kikényszeríthetőség, mely szempontok azonban talán a korábbiaknál is jobban ellentmondani látszanak egymásnak.

Az új Ptk. hatálybalépésekor sokan gondolták(tuk) úgy, hogy egy fentieknek megfelelő, ideális szindikátusi szerződés megalkotása már nem is olyan elérhetetlen, hiszen a polgári jogi szabályok közé illesztett (gyűrt) társasági jogban immár a szerződéses szabadság elvei érvényesülnek, és némi ésszerű korlátozással használható a „mindent szabad amit a törvény nem tilt” elve. (Itt most nem térnék ki a nálam avatottabb szerzők által már hosszan elemzett kérdésre, hogy mit jelent a diszpozivitás és a szerződéses szabadság a társasági jogban, ha egyáltalán értelmezhetők ezek a fogalmak a szerződések jogán kívül.)

Érvényes az e-mailben megkötött szerződés?
Napjainkban egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az e-mail mint kommunikációs és szerződéses kapcsolattartási forma, illetve jognyilatkozatok, szerződések, szerződéstervezetek küldésére használt csatorna. Ezért felmerül a kérdés, hogy az e-mailben megküldött ajánlatok, szerződések, jognyilatkozatok vajon érvényesek-e, vita esetén bizonyítékként felhasználhatók-e?
Van azonban két jogszabályhely, ami óvatosságra int abban a tekintetben, hogy mennyire bízhatunk a szindikátusi szerződések kikényszeríthetőségében, hovatovább érvényességében.

A tagok és a társaság kapcsolata

Az egyik kritikus rendelkezés a Ptk. 3:4. § (2) bekezdésében a jogi személyek létesítésére vonatkozó általános szabály, mely szerint „a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.”

Egy szindikátusi szerződés rendelkezéseinek jelentős hányada a tagok egymás közötti vagy a jogi személyhez fűződő viszonyának, netán szervezetének vagy működésének szabályozására irányul, melyekre egyébként valamilyen szintű és részletezettségű szabályt a Ptk. harmadik könyve is tartalmaz. Így – ha az idézett rendelkezést kógens, eltérést nem engedő szabálynak tekintjük – akkor az a szindikátusi szerződés tartalmát a tagok és a társaság közti olyan jogviszonyokra, illetve a jogviszonyoknak olyan elemeire korlátozza, melyekről a Ptk. harmadik könyve nem rendelkezik.

Kép: SXC

A fent idézett szabályozás akár módosíthatja a korábbi bírói gyakorlatot, mely nagyon leegyszerűsítve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szindikátusi szerződésekhez társasági jogi joghatás nem fűződik, de az a felek közötti kötelmi viszonyként kikényszeríthető, illetve legalábbis kártérítés útján szankcionálható. A gyakorlat azonban még a Gt. hatálya alatt alakult ki, mely ugyan kógens alapállású volt, viszont így értelemszerűen nem tartalmazott rendelkezést arról, hogy hol, milyen módon térhetnek el a felek a rendelkezéseitől. Az új Ptk. 3:4. § (2) bekezdése azonban akár úgy is értelmezhető, hogy a létesítő okiraton kívüli eltérés érvénytelen, mert a tagok és a társaság viszonya más okiratban nem szabályozható.

Gyakran elhangzó kritika az új Ptk.-val és különösen annak társasági jogi fejezeteivel kapcsolatban, hogy nem egyértelmű, melyek a kógens, eltérést nem engedő normái. Itt sem egyértelmű, hogy a rendelkezés „létesítő okiratban” kitételétől el lehet-e térni, és lehet-e ezeket a viszonyokat egy külön, a Ptk.-ban nem szabályozott atipikus szerződésformában, így szindikátusi szerződésben rendezni, a szerződések jogának szabályai szerint. Lehet úgy érvelni, hogy kifejezett tiltás („ettől érvényesen eltérni nem lehet”) hiányában a fenti rendelkezés megengedi ezt az eltérést. Lehet azonban úgy is, hogy ha nem csak a létesítő okiratban lehetne eltérni, akkor miért jelölte azt meg kifejezetten a jogalkotó kvázi az eltérés módjaként. Egyelőre nem látjuk, hogy a bírói gyakorlat ebben a kérdésben hogyan foglal majd állást.

Mit jelent a színlelt szerződés?
Ha valaki szerződést köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa? Szakértőnk válaszol!
Speciális korlátozás a részvénytársaságok vonatkozásában

A fentinél is határozottabban tereli a létesítő okirat irányába a tagok egymás közötti és a társasággal kapcsolatos legfontosabb viszonyainak szabályozását a Ptk. 3:250. § (2) bekezdése, mely alapján egy részvénytársaság alapítói „érvényesen az alapszabályban rendelkezhetnek” többek között „az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, illetve részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogokról és a részvényekhez fűződő egyes jogok esetleges korlátozásáról” , illetve a „részvények átruházásának korlátozásáról vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötéséről”. Ez a rendelkezés megfogalmazása szerint már egyértelműen kógens szabály, és részvénytársaságok esetében a létesítő okiratba foglaláshoz mint érvényességi kritériumhoz köti egy szindikátusi szerződés számos olyan alapvető elemét, mint például a szavazási megállapodások, a társaságból teljesíthető kifizetések szabályai vagy az exitrendelkezések. Hasonló szabályt a korlátolt felelősségű társaságokkal kapcsolatban nem tartalmaz a Ptk.

A két hivatkozott szabály együttes értelmezésével pedig arra is juthatunk, hogy pont a részvénytársaságokra vonatkozó ezen különös szabály adja meg a választ arra a kérdésre, hogy a Ptk. fent hivatkozott, minden társaságra (sőt, minden jogi személyre) vonatkozó 3:4. § (2) bekezdése diszpozitív-e: ha kógens lenne, akkor nem lenne szükség erre a speciális érvényességi szabályra a részvénytársaságok esetében, hiszen ezek a témák az összes jogi személyre vonatkozó általános szabály alapján eleve csak a létesítő okiratban kerülhetnének szabályozásra.

Ha biztos(abb)ra akarunk menni

Releváns bírói gyakorlat egyelőre nem alakult ki a kérdésben. Addig is, amíg ez körvonalazódik, szindikátusi szerződés készítésekor érdemes lehet az alábbi, az érvénytelenség kockázatát csökkentő óvintézkedéseket megtenni:

  1. Amennyire lehetséges és nem sérti a felek bizalmasságra vonatkozó igényeit, a szindikátusi szerződések azon rendelkezéseit, melyek a Ptk. harmadik könyvében szabályozott témaköröket érintenek, ismételjük meg a létesítő okiratban is. Ilyen rendelkezések például a tőkebevonási, tőkekivonási, osztalékfizetési, szavazati rendelkezések vagy az exitet szabályozó elsőbbségi jogok (opciók, illetve ezek angolszász mintára használt formái, mint buy-out, drag-along, tag-along) és azzal párhuzamos korlátozások.
  2. A Ptk. harmadik könyvében nem szabályozott témakörökre vonatkozó rendelkezések maradjanak csak a szindikátusi szerződés részei, ezeket nem szükséges a létesítő okiratba foglalással kivonni a szindikátusi szerződés bizalmas rendelkezései közül. Ilyenek például magának a befektetésnek a pénzügyi feltételei, az üzleti stratégiára, versenykorlátozásra, számviteli beszámolókra, titoktartásra vagy adatszolgáltatásra irányuló rendelkezések.
  3. Ha valami más, jelentős szempont egyébként nem indokolja a részvénytársasági forma használatát, a szindikátusi szerződést alkalmazó társaságnál társasági formaként válasszuk inkább a korlátolt felelősségű társaságot.
Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo