Miért vesznek az emberek panelt?

2016. július 26. kedd - 20:17 / piacesprofit.hu
  •    

Az elmúlt egy-két évben azt láthattuk, hogy óriási kereslet alakul ki a panellakások iránt, ami végül jelentős - minden más szegmenst meghaladó - áremelkedéshez vezetett. Megkedvelték a paneleket az emberek a relatíve magas rezsiköltségek ellenére, esetleg beértek már a felújítások, vagy egyszerűen csak a kényszer hajtja a vásárlókat a lakótelepekre? Megkérdeztük az ingatlanközvetítőket.

Habár igény mindig is mutatkozott a lakótelepi ingatlanok iránt, a kétezres évek közepén már úgy gondolták a szakértők, hogy várhatóan komoly visszaesés következik ebben a szegmensben. A válság azonban sok mindent megváltoztatott, az elmúlt években pedig a legnagyobb mértékben a panelek ára emelkedett, reagálva a jelentős mértékű keresletre.

Hogyan tekintünk ma egy panellakásra?

A III. kerületben az elmúlt év jelentette a panellakások “fénykorát”, melyhez köze volt a korábbi korszerűsítéseknek is – hívta fel a figyelmet Nagy Andrea, a Balla Ingatlanirodák belbudai és észak-budai irodájának vezetője. Mára kevesebben zárják ki a panellakás vásárásának lehetőségét, mint a válság előtt években, amikor még alapvetően a kisebb pénztárcájú emberek szükségmegoldását jelentette.

A III. kerületben vannak kifejezetten kedvelt típusok és környékek, és elmondható, hogy a két-háromszobás ingatlanok esetében elég nagy az átjárás a panelek és a téglaépítésűek között – hangsúlyozta Nagy Andrea, aki szerint az emberek egy jelentős része kedveli a panellakásokat, és most már nem csak szükségmegoldásként költözik ilyenbe. Ugyanakkor persze van egy olyan – egyre kisebb – réteg, mely határozottan elutasítja őket.

Kép: SXC

Kép: SXC

Kicsit máshogy fest a panellakások helyzete Újpesten, ahol Balla Frigyes, a Balla Ingatlanirodák IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint nagyon lényegesen nem változott a megítélésük az elmúlt egy-két és során. A panellakások jelen pillanatban az egyik legmegfizethetőbb kategóriát képviselik az ingatlanpiacon. Sokaknál a panellakás továbbra is csak egy “szükségmegoldás”, mondván: valahol lakni kell. Ha lenne az embereknek elég pénze, akkor inkább téglaépítésű lakást vásárolnának a kerületben – vélekedett az ingatlanközvetítő.

Rácz Gyula László, a Balla Ingatlanirodák XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is azt hangsúlyozta, hogy a panellakások vásárlásánál mindig is az ár/érték arány volt a döntő szempont. És mivel minden vevő tudja nagyjából, hogy meddig tud nyújtózkodni anyagiak tekintetében, ennek megfelelően határozza meg, hogy hol és mit vásárol. Az 1-2 millió forintos árelőny sokak számára meghatározó egy ingatlan vásárlásánál. A XVIII. kerület egyébként a panellakásokat tekintve az egyik legolcsóbb kerület, de nem azért, mert rossz hírű lenne, hanem mert a közlekedési adottságok, azaz a metrótól való távolság meghatározó a lakásárakat tekintve – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Százezer alatt már nemigen van albérlet?
Országszerte nőttek az albérletárak, Budapesten 100 ezer forintról indulnak a bérleti díjak, ennél olcsóbban kevés kiadó lakás található a piacon. A nagy vidéki egyetemvárosokat is elérte az albérletboom: Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Miskolcon 7-65 százalékkal nőttek a havi bérleti díjak.

Könnyű eladni őket, de a presztízsük továbbra is szerény

Presztízsüket tekintve az utolsó előtti helyre szorulnak a panellakások. Egyetlenegy olyan lakástípus van, mely rosszabb helyzetben van, ezek az osztatlan közös tulajdonban lévő, földszintes, belső udvaros, 4-12 lakást magukba foglaló ingatlanok – jelezték a pesti kerületek ingatlanközvetítői. Ezekben a társasházakban sok önkormányzati lakás is található, melyeket adott esetben szükséglakásként kezelnek, ami csak ront az egyébként is kedvezőtlen adottságokon.

Nagy Andrea szerint ugyanakkor a III. kerületben minden korszerűtlen, felújítatlan, régi, rossz állapotú házban lévő, földszinti, rossz vízszigetelésű, ráadásul adott esetben magas rezsijű téglalakás kevésbé győzi meg a vevőket, mint panellakások. A téglalakások és a panelek között sok esetben már átjárás van, csak az újabb építésű téglalakások képviselnek egy határozott más kategóriát, de persze itt az árfekvés is egészen máshol húzódik – tette hozzá.

Míg presztízsüket tekintve nem annyira, eladhatóság szempontjából nagyon jó helyen állnak a panelek, ami azt jelenti, hogy a könnyen értékesíthető kategóriába tartoznak, ami fontos egyrészt az ingatlanosoknak, de fontos tényező lehet a vásárlóknak is, akik terveik szerint a jövőben értékesíteni szeretnék lakásukat.

Lakásba fektetne a magyar
A lakásárak emelkedése a Genertel felmérésében szereplő 2000 megkérdezett magyar csak kevesebb, mint egyharmadát zavarja, 72 százalékuk szerint további árnövekedés is várható a piacon. A válaszadók 44 százaléka tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni. A CSOK-ot azonban csak 7 százalék szeretné igénybe venni lakásvásárlás vagy építés során. Lakásbiztosítás terén pedig meglepően naprakészek a magyarok, 70%-uk tisztában van a díjjal és a szolgáltatásokkal. Mindez a Genertel lekérdezéséből derült ki, amely során az ingatlanpiaci változások hatásait igyekeztek feltérképezni.

A felújítások megakadtak, de elviselhető a rezsi

A könnyű eladhatóságnak és a jelentős keresletnek nem sok köze van az elmúlt években zajló panelfelújításokhoz, melyek ugyan nagy lendülettel indultak, de aztán meg is torpantak. A IV. kerületben nagyon kevés házat tudtak csak leszigetelni a panelprogramban, így ez nem egy sikertörténet errefelé – fogalmazott Balla Frigyes. A házaknak csak kis százaléka van felújítva, inkább az jellemző, hogy egyes házaknál, melyek jól állnak anyagilag, kicserélik az ablakokat, szigetelik a tetőt, stb. A III. kerületben talán valamivel jobb a helyzet: az óbudai panelek mintegy ötöde korszerűsített, de itt is lassú ütemben haladnak a felújítások – jegyezte meg Nagy Andrea.

Mindez persze kihat a rezsire: a nem fűtésmérős panellakások távhő-átalánydíja egy 35 négyzetméteresnél 8-9 ezer forint havonta, míg a 71 négyzetmétereseknél 18 ezer forint körül alakul. Ez mintegy 15-20 százalékkal magasabb díjat jelent a korszerű, gázfűtéses téglalakásokhoz viszonyítva, de ezt kénytelenek elfogadni azok, akiknek nincs meg az a plusz pár millió forintjuk, hogy egy téglaépítésű, egyedi gázfűtésest vásároljanak. Sokat segít persze az is, hogy a kétezres évek eleji, szinte elviselhetetlen panel-rezsidíjak az áfa- és a rezsicsökkentés révén jelentős mértékben kedvezőbbé váltak.

A még így sem alacsony távhőköltséggel szemben áll az, hogy egy ablakcsere, szigetelés, fűtéskorszerűsítés egy-egy lakónak mintegy 15-18 ezer forintba kerül havonta a közös költség díján felül, és 6-8 évig kell fizetni – hívta fel a figyelmet Rácz Gyula László. Nyilván a fűtésszámla némileg karcsúsodik ennek eredményeként, azonban így is 8-10 ezer forintos többletkiadásra kell számítaniuk azoknak, akik belevágnak a korszerűsítésbe. Ezért aztán csak a bátrabb lakókközösségek mernek lépni. Ahol sok az idősebb tulajdonos, ott nem merik bevállalni az említett többletköltségeket.

Átlagos lesz a nyár, de forró az ősz
Kicsit mérsékeltebb most a kereslet az ingatlanpiacon, mint az év elején volt, a visszaesés azonban már májustól érezhető, a meleg csak rátett egy lapáttal. Július végén érkeznek azonban az egyetemisták, majd következik egy ingatlanpiaci szempontból forró ősz, ahol az eddigi keresleti piac akár kínálativá is válhat, magával hozva az árak csökkenését.

Kedvelt és nem annyira kedvelt részek

A lakótelepek soha nem tartoztak a magas nívójú környékek közé, voltak közöttük azonban kifejezetten rossz hírűek is. Az egyik ilyen volt a XVIII. kerületi Havanna is. A helyzet azonban már régen megváltozott, így a bűnügyi statisztikák már évekkel ezelőtt sem voltak rosszabbak a többi fővárosi lakótelepnél. Ráadásul rengeteg az új beruházás, valamint jelentős a szigetelt házak aránya – mondta Rácz Gyula László.

Szerinte mára egy teljesen átlagos, a kertvároshoz közel fekvő, parkosított, játszóterekkel felszerelt lakótelep jött itt létre. Ha valaki nem tudja megfizetni a metróhoz közelebb fekvő Kispest magasabb árait, az ide költözik a XVIII. kerületbe, vagy azon belül is a Havannára. A különbség ugyanis 1-2 millió, sőt akár 3 millió forint is lehet a két kerület között, a Havanna javára, melynek csak annyi a hátránya, hogy több időt vesz igénybe a belvárosba való bejutás.

A III. kerületben Békásmegyernek is javul a presztízse, de természetesen a legjobban a Pók utcai és a Gyógyszergyár utcai lakótelepet kedvelik itt az emberek, illetve szeretik még a belső óbudai paneleket is. A IV. kerületben a kedvelt lakótelepek közé tartozik a Semsei-park és az SZTK környéke, a Tél és a Nyár utca. A kerületben az Aradi utcának rossz a megítélése, de az olyan forgalmasabb, zajosabb utak melletti részeket sem kedvelik az emberek, mint amilyen az Árpád út környéke – jelezte Balla Frigyes.

Újpesten jellemző egyébként, hogy az itteni lakosok lokálpatrióták, tehát, aki a kerületbe született, az szívesen itt is marad, és másik lakást is itt választ magának. Ennek egyik oka, hogy elér a kerületbe a metró, nagyon jó az infrastruktúra. Az is igaz persze, hogy például a szomszédos kerületek közül a XIII. kicsit drágább, a XV. kerület megítélése kicsit rosszabb, ezért is maradnak sokan kerületen belül.

Olcsóbbak lehetnek a lakóparki lakások
Az elmúlt évek győztesei voltak a most 10–15 éves, újszerű lakóparki lakások, hiszen aki nem talált magának új építésű ingatlant, az újszerűt vásárolt. Az elkövetkező egy-két évben a piacon megjelenő új építésű ingatlanok viszont komoly konkurenciát jelentenek majd számukra, és elképzelhető, hogy leverik a mostani magas árakat.

Melyik a legkedveltebb panellakás?

Érdekes kérdés, hogy lakótelepen belül, melyik lakást szeretik választani az emberek. Amit alapvetően kedvelnek, azok az 1-6 emeletek, de van aki feljebb, van aki lejjebb szeret költözni – jelezték az ingatlanosok. Amit sokszor kizárnak a vásárlók, azok a zárószintek. Bár Nagy Andrea szerint akad olyan vevő is, aki kifejezetten ilyet keres.

Sokan a szélső lakásokat keresik a házakban, míg mások a mindkét oldalról lakott lakásokat kedvelik. Ami még fontos, hogy a “sötét konyhásat” nem szeretik az emberek, azaz általában követelmény, hogy legyen ablak a konyhán. Sokan egyébként az 59 négyzetmétereseket is a nagyobb, használhatóbb konyha miatt kedvelik, de van, aki az egyébként nagy előnynek számító erkély miatt lemond a nagyobb konyháról.

És az árak

Ami az árakat illeti, a legalacsonyabb árakkal a XVIII. kerületben találkozhatunk. Ott a 35 négyzetméteres lakások ára 10,5-12 millió forint között mozog állapottól és elhelyezkedéstől függően. Az 53-60 négyzetmétereseknél 11-13,5 milliós árakról beszélhetünk, míg a 72 négyzetmétereseknél 12-15 milliós árakról. Az árnövekedés mértéke a válság mélypontjához képest mintegy 30-40 százalék minden méretnél – jelezte Rácz Gyula László.

A metró közelsége miatt a IV. kerületben a panelek ára némileg magasabb: a 36 négyzetméteres, másfél szobás lakások ára – melyeket az áremelkedés beindulása előtt még 7-8 millióért tudtak eladni – mára felkúszott 11-13 millió forintra. Az 53-58 négyzetméteres lakások ára 9 millióról 14-15 millió forintra emelkedett, míg a 71-esek 11-12 millióról 16-18 millióra drágultak. De adtak el 20 millió forintért is ingatlant, igaz annak a lakásnak a tulajdonosa 8 millió forintot tett bele a felújításba, így kirívó esetről van szó – jelezte Balla Frigyes, aki hangsúlyozta, hogy a pontos eladási árat az elhelyezkedés és az állapot határozza meg, így ez 1-2 millióval módosítja lefelé vagy felfelé az átlagárat.

A legmagasabb árakkal persze a III. kerületben találkozhatunk, melyek Nagy Andrea tapasztalatai szerint tavaly érték el csúcspontjukat. Ekkor nem volt ritka, hogy a nagyobb, jobb helyen lévő panellakásokért akár 30 millió forintot is hajlandóak voltak megfizetni a vevők. Mára azonban csökkenést mutat a tendencia, mérséklődik a fizetőképes kereslet, mely nagymértékben hat a panellakások áraira, így ezek most már lassan lefelé csorognak, és ez várhatóan a továbbiakban is így marad.

Mennyiért lehet most nagyobb lakásba költözni?
A használtlakás-piac forgalmának egy részét a kisebb alapterületű lakásból nagyobba költözők teszik ki. A vásárlók azonban egyre emelkedő ingatlanárakkal szembesülnek. Az ingatlan.com segítségével megnéztük, mennyibe kerül nagyobba költözni.