Miért pont másfél millió a határ?

2019. április 01. hétfő - 12:30 / piacesprofit.hu
  •    

Miért ne fizetne ki a vállalkozás másfél millió forintnál nagyobb összegű számlát készpénzben – teszi fel a kérdést a Stallum Könyvvizsgáló és Tanácsadó a NAV szabályzatát elemezve.

Lehet, hogy csak megdrágítja az ügyletet a 20 százalékos mértékű mulasztási bírság, amelyet mind a fizetést teljesítőnek, mind a készpénzfizetést elfogadó gazdasági szereplőnek meg kell fizetnie.

rajzolt pénzköteg

Kép: Fotolia

A NAV a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti másfél millió forintot (1 500 000 Ft) meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról útmutatót adott ki, amelyben részletesen összefoglalja a szabályokat. (https://www.nav.gov.hu/nav/szabalyzok/utmutatok)

A vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 114. § (3) és (4), valamint 233. § (1) és (2) bekezdései tartalmazzák.

Ez alapján:

Ha „egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, akkor annak összege nem haladhatja meg a másfél millió forintot. 

Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani.”

A jogszabályhoz több fontos magyarázat tartozik:

  • Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó – idetartoznak a belföldi jogi személyek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyek, ideértve az egyéni vállalkozót is.
  • Egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatás – ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet több szerződésben való meghatározásának célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése.
  • Készpénzfizetés – Nem minősül készpénzfizetésnek, s így nincs szankciójuk azoknak a fizetéseknek, ahol a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés.
  • Ellenérték – fogalmát mindig az általános forgalmi adóval növelt értéket kell érteni.
  • Foglaló – a foglalóként fizetett összeg az ellenértékbe beleszámít.
  • Részletfizetés – ez esetben az értékhatár megállapításánál e szerződéses ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani.
  • Devizában történő kiegyenlítés – az összeghatár számítása során a kifizetés napján érvényes MNB-árfolyamot kell figyelembe venni.
  • A hitel, kölcsön, kamat, kötbér nem számít ellenértéknek, így nem vonatkozik rá a korlátozás, illetve mulasztási bírság.

A kapcsolt felek közötti ügyletekre a fentieken túl további jelentési kötelezettséget is tartalmaz az Art.

A kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot (1 000 000 Ft) meghaladó értékben teljesített készpénzben teljesített kifizetéseket 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz. A bejelentésre kötelezett fél a vevő, illetve a szolgáltatás igénybe vevője.

A NAV az útmutatójában is felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály hatálya kiterjed az árukereskedőre, ha az tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot (2 500 000 Ft) elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el. Az ehhez kapcsolódó adminisztratív és bejelentési feladatok azonban – az adózás rendjének szabályaival ellentétben – nem a vevőt, hanem az árukereskedőt, az eladót terhelik.

A fentiekből is látszik, hogy nem elég, hogy valaki „jó” kereskedő, „jó üzletember”, szükséges ismernie a tevékenységéhez kapcsolódó pénzügyi szabályokat is.

A számviteli és adózási szakemberek általában és jellemzően általánosságban előzetesen tájékoztatják ügyfeleiket azokról a szabályokról, amelyek a könyvek vezetésével és adózással kapcsolatosan előfordulhatnak, de

  • ezeken kívül számos olyan előírás van, amely nem tartozhat a számviteli és adózási szakemberek kompetenciájába (Pl. ÁNTSZ, reklámjog, versenyjog, szavatosság stb.), illetve
  • a szabályok betartása, a jogszabályoknak megfelelő ügyletek kötése a gazdálkodók feladata.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek