Miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak?

2018. május 16. szerda - 06:08 / piacesprofit.hu
  •    

Az állami nyugdíj szinte kizárólagos szerepe a most nyugdíjba vonulók körében ma még megkérdőjelezhetetlen. De vajon hogyan képzeli el nyugdíjas éveit a fiatalabb korosztály, miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak? Többek között erre kereste a választ a Groupama Biztosító megbízásából készült felmérés.

Az NRC Marketingkutatóval közösen végzett országos online kutatás alapján az látszik, hogy a 18–59 év közötti, nyugdíj előtt álló magyar lakosság a jelenleginél érezhetően nehezebb anyagi helyzetre, romló életszínvonalra számít nyugdíjas éveiben. Szembetűnő ugyanakkor ezen belül a legfiatalabb korosztály átlagot meghaladó optimizmusa.

generációról generációra kevesebben vagyunk

Kép: Fotolia

A 18–29 évesek többsége ugyanis szinte minden kiadásról úgy gondolja, hogy fedezni tudja majd nyugdíjasként, az alapvető szükségletek mellett a „luxus”-termékeket is megengedheti majd magának. Így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellnesshétvégét, addig a 18–29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára.

Ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat. Mi több, sok fiatal elképzelése szerint a kiadásaik egy részét könnyebben finanszírozzák majd, mint jelenleg!

A válaszokból az is kiderült, hogy a pozitívabb jövőképet a fiatalok elsősorban alternatív bevételekre, semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát (67%) biztosítja az állami apanázs, addig a munkaerőpiacra csak most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada (37%) jön majd az államtól.

A hiányzó részt is eltérő módon kívánják pótolni a különböző korosztályba tartozók: a fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelemből, tehát például ingatlan kiadásából (5%), nyugdíjcélú (16%) és egyéb (13%) megtakarításból várják. A maradék egyharmad jelentős része pedig a nyugdíjasként végzett munkából (12%) és vállalkozásból (6%) származik majd, de a gyerekeiktől, leendő unokáiktól származó támogatásra (8%) is számítanak a fiatalok.

Évente szeretünk pénzt félretenni
Magyarországon egyelőre nem jellemző általánosságban a havi rendszerességű megtakarítás, a magánbefektetők 80 százaléka azonban már legalább évente egyszer növeli félretett pénzét – derül ki a K&H prémium befektetői felméréséből. A kutatás arra is rámutat, hogy leginkább befektetési alapokban, részvényekben és állampapírokban gondolkodnak a hazai megtakarítók.

Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjas korukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból, és mindössze 10 százalékot tehet ki a munkából származó bevétel. A következő években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben (3%) számítanak, mint a mostani fiatalok.

„Mindezek alapján tehát egyértelmű, hogy a fiatalok már több lábon szeretnének állni idős korukban, nem gondolják, hogy az állami nyugdíjból fog származni a jövedelmük nagyobb része. Kérdés azonban, mennyire reálisan mérik fel a lehetséges jövedelemforrásaikat?

Nyugdíjasként nem mindenki tud munkát vállalni, és arra sem lehet berendezkedni, hogy a gyerekek költsenek a szülőkre, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő megtakarításokkal rendelkezzenek, mire nyugdíjba mennek. Érdemes ezért minél előbb, már a 30-as években elkezdeni valamilyen nyugdíjcélú előtakarékoskodást” − hívta fel a figyelmet Csonka István, a Groupama Biztosító értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.

 

 

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor