Mi lesz a megszűnt cég követelésével?

2019. július 31. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Sok cikk szól arról, hogy milyen lehetőségeink vannak hitelezőként, ha egy végelszámolás alatt álló cégtől próbáljuk behajtani követelésünket. Ritkán hallani azonban arról, hogy a megszüntetett társaságnak marad fenn az adós által sem vitatott követelése, például túlfizetésből eredően, amelyhez a törölt cég volt tagjai próbálnának hozzájutni.

A Budapest Lab jogi szakértő segítségével annak járt utána, hogy mik a lehetőségek ilyen helyzetben.

kevés pénz és sok pénz két kézben

Kép:PP

Milyen esetben fordulhat elő, hogy egy céget úgy szüntessenek meg, hogy követelése marad fenn?

Az egyik lehetőség, hogy a tagok nem tudtak, így nem is rendelkeztek róla a cég megszüntetésekor. De elképzelhető az is például, hogy bár a vagyonfelosztás során rendelkeztek róla, valamely oknál fogva, például az egyszerűsített végelszámolás szoros törvényi határideje miatt hamarabb került a cég törlésre a cégjegyzékből, mint ahogy kiutalhatták volna a túlfizetést. Esetleg a végelszámolási feladatokat ellátó ügyvezető nem intézkedett a követelés rendezéséről a cég törlése és a bankszámla megszüntetése előtt.

Milyen esetben van lehetőség hozzájutni a társaság törlése után fellelt cégvagyonhoz?

A követelés jogszerű kiegyenlítésére akkor van lehetőség, ha azt megfelelően tudják bizonyítani. Ehhez az szükséges, hogy az igénylő rendelkezésére tudja bocsátani a cégbíróságnak benyújtott vagyonfelosztási javaslatot és határozatot, amelyben a vagyonelem nevesítve szerepel.

Ha tehát a vagyonfelosztási határozat tételesen tartalmazza, nevesíti például a túlfizetést felosztható vagyonként, az kiadható. Azzal, hogy az adósnak célszerű a végelszámoló vagy a végelszámolási feladatokat korábban ellátó ügyvezetőnek fizetni. Azért neki, és nem az alapító tagnak, mert a végelszámolás során a vagyonkiadás lebonyolítására – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) vonatkozó rendelkezései szerint – a végelszámoló (egyszerűsített végelszámolásnál pedig a végelszámolóként funkcionáló ügyvezető) köteles. Azaz a vagyonkiadás lebonyolítása az ő kötelessége és felelőssége.

Mit lehet tenni, ha a vagyonfelosztási javaslat nem tartalmazza a megszűnt cég fennálló (és nem vitatott) követelését?

Ez esetben a követelés nem kifizethető. Ugyanis a végelszámolással mint jogutód nélküli

Megmentem a cégem – csődöt jelentek
A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent a „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki.

megszűnéssel törölt cég volt tagja, tagjai nem válnak a megszűnés folytán a cég jogutódjaivá. Ha tehát a megszűnt cég vagyonfelosztási határozata egyáltalán nem tartalmazza, nem nevesíti a követelést felosztható vagyonként – akkor nemperes vagyonrendezési eljárást kellene indítania az igénylőnek a követelése megtérülése érdekében – emeli ki az act legal szakértője.

A vagyonrendezési eljárás egy olyan, a Ctv. (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) által szabályozott eljárás, amely a végelszámolás lefolytatását követően fellelt vagyontárgyak helyzetének rendezésére szolgál. Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, valamint mindazok kérhetik, akiknek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik.

Szükséges azonban felhívni arra a figyelmet, hogy nem egységes a bírósági gyakorlat a tekintetben, hogy pénzkövetelés is ilyen eljárás tárgya lehet-e” – mondja el dr. Nedeczky Katalin. A hatályos szabályozás ugyanis az eljárás tárgyaként a megszűnt cég valamely „vagyontárgyát” nevesíti, ellentétben a korábbi „vagyon” fogalomhasználattal. A „vagyontárgy” fogalom-meghatározását azonban a Ctv. nem tartalmazza.

Szakért álláspontja szerint a Ctv. szerinti vagyonrendezési eljárás a megszűnt cég vagyonához tartozó pénzkövetelésre is lefolytatható, hiszen a kötelmi természetű pénzkövetelés is a megszűnt cég vagyonához tartozott. Egyes bírósági határozatokban megjelenő, a vagyonrendezési eljárás ettől szűkebb értelmezése azt eredményezné, hogy a törölt cég vagyonához tartozott, utóbb előkerülő, nem dolog tulajdonjogában megtestesülő vagyontárgyak (főként követelések) ugyan a volt tagokat illetnék meg, a volt tagok azonban az őket megillető vagyoni jogosultságuk érvényesítésére – egyéb megfelelő eljárás nélkül – nem lennének képesek.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek