Mi is lekérhetjük az európai cégek adatait

2018. szeptember 19. szerda - 12:10 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Unió nemcsak a GDPR, vagyis az adatvédelem bizonytalanságait és már-már horrorisztikus büntetési tételét hozta magával, de az üzleti életben hasznos kezdeményezések is napvilágot láttak. Igaz, ez nem olyan felkapott téma, hogy a csapból is ez folyjon, de a GDPR mellett más rövidítéseket is érdemes megismernünk. Ez a BRIS és az EUID. Mik ezek, és mire jók?

Cégek nyilvántartásai Európában

Az unió egyik alap szabadságjoga, hogy az Európai Unión belül a szolgáltatások szabadon áramolhatnak, a vállalkozások szabadon nyújthatják szolgáltatásaikat függetlenül attól, hogy melyik országban van a vállalkozás bejegyezve – tudhatjuk meg az Érthető jog szakmai blogjából.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Egy-egy ország saját maga határozza meg, hogy milyen feltételekkel és milyen formában alapíthatók cégek, és a cégek nyilvántartása is országonként eltérő. Így azonban komoly nehézséget jelent, ha valaki egy külföldi országban bejegyzett cég adatait szeretné megismerni, ellenőrizni.

Azért, hogy minden félnek legyen lehetősége a hivatalos cég adatok lekérésére, az Európai Unió megalkotta azt a jogszabályt, ami előírja a cégnyilvántartási adatok elérésének biztosítását.

Az új uniós rendszer: BRIS és EUID

Fontos, hogy az uniós országokban bejegyzett cégek adatai könnyen és bárhonnan hozzáférhetővé váljanak. Az uniós megoldás egy új rendszer, a BRIS (Business Registers Interconnection System, azaz az Üzleti Nyilvántartások Összekapcsolási Rendszere) és egy új azonosító, az EUID (magyarul az Európai Egyedi Azonosító) bevezetése.

A cégek nyilvántartása továbbra sem lesz egységes, de az országok rendszereit összekapcsolták, így ma már könnyedén lehet a rendszerben keresni.

Az új EUID számokat 2017-ben automatikusan minden olyan cég részére bejegyezték a magyar cégnyilvántartásba, melyeknél ez kötelező, és amik ettől kezdve már megtalálhatóak az új rendszerben is. Ez nem minden cégforma esetén kötelező, így például a betéti társaságok (Bt.) adatait továbbra is csak a magyar cégnyilvántartásban lehet majd ellenőrizni.

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

Ha szeretnél ellenőrizni egy céget, akkor látogass el erre az oldalra:

https://e-justice.europa.eu/content_business_registers_at_european_level-105-hu.do?clang=hu

Innen tovább tudsz menni, ha rákattintasz a „cégre vonatkozó információkat kereshet” szövegrészre. Ekkor eljutsz a cégkeresőbe. Itt megadhatod a cég nevét vagy cégjegyzékszámát, és azt is, hogy melyik országban keresed. Ha az országot nem tudod, akkor pipáld be a „Keresés az összes részt vevő ország körében” négyzetet.

Nem ment könnyen a cégeknek a GDPR alkalmazása
A technológiai innovációk a közeljövőben nem a munkahelyek elvesztését, hanem a cégek által alkalmazott munkavégzési struktúrák, munkakörök és munkaköri feladatok átalakulását fogják eredményezni – hangzott el többek között a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi iroda üzleti reggelijén. Az eseményen dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is megosztotta gondolatait a GDPR-al kapcsolatos első tapasztalatokról.

Teszteltük is a rendszert: íme az eredmény

Egy olyan magyar kft.-re kerestünk rá, amit előtte a magyar cégnyilvántartásban is megnéztünk. A cégjegyzékszám helyére nem az EUID, azaz az Európai Egyedi Azonosítót, hanem a magyar cégjegyzékszámot kell beírni. Így a rendszer ki is dobta a keresett kft.-t.

Ezután egy magyar létező cég nevének egy részét írtuk be a keresőbe, de cégjegyzékszámot nem adtunk meg. A keresést az összes részt vevő ország körében futtattuk. A rendszer most is jól vizsgázott, mert megtalálta a magyar céget. Ezen felül még jó néhány hasonló nevű céget is kiadott, melyek között találtunk német, svéd, belga, olasz, spanyol, holland, angol cégeket.

Milyen adatokat ismerhetünk meg?

A rendszerből megtudhatjuk a cég nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, EUID számát. Ezután a kiválasztott cégre rákattintva már olyan információt is kapunk, hogy innen közvetlenül letölthetjük-e a cég cégkivonatát vagy az üzleti éves beszámolót. Amennyiben az közvetlenül nem érhető el az oldalról, akkor az adott céget nyilvántartó ország nyilvántartását kell közvetlenül megkeresnünk.

Például a magyar kft. esetén a cégkivonat és beszámoló közvetlenül nem tölthető le, de azt megtudhatjuk, hogy mennyibe kerül, ha azt is szeretnénk beszerezni. Ugyanakkor találomra kiválasztva az ugyanolyan névvel Belgiumban bejegyzett céget, ott már több adat áll rendelkezésünkre. Például ingyen tölthetjük le a portálon keresztül a cég alapszabályát vagy a Belga Nemzeti Banknál letétbe helyezett éves beszámolóját is.

Az ígéretek szerint a portál és a rajta keresztül elérhető adatok köre folyamatosan bővül, egyre több EU-s tagország kapcsolja hozzá a rendszerét.

Mindenképpen jó kezdeményezésnek tartjuk a rendszer létrejöttét, hiszen egyértelműen mondhatjuk, hogy a mai világban a gyors információ egyre fontosabb.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek