Mérő László: időnként ostobának kell lenni

Az átütő üzleti siker egyik legfontosabb receptjét, ahogy Mérő László fogalmaz, a mázlit, nem lehet tanítani. A nagy ötleteknek és innovációknak megvan a helyük és idejük, de hogy mikor, azt nem lehet megjósolni. Ezért a legzseniálisabb ötlet is észrevétlen maradhat, ha túl korán vagy, ami még rosszabb, túl későn érkezik a piacra. Mérő Lászlóval, az ELTE Pszichológiai Intézete és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mérő László: a mázlit nem lehet tanítani" - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

A Csodák logikája címmel tartott nagy sikerű előadást Mérő László matematikus, pszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézet és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora a Cégvezetői Csúcs – 2018 konferencián. Hasonló című könyvének angol nyelvű kiadása éppen az elmúlt hetekben jelent meg az Egyesült Államokban, a Yale University Press gondozásában.

Miért A csodák logikája lett a könyv és az előadás címe?

– Ezt igazán nem tudom. A könyv egyfajta válasz, vitairat Nassim Taleb Fekete Hattyú című művére. (Nassim Taleb libanoni származású amerikai kockázatelemző, befektetési bankár, esszéista – A szerk.) Ebben ragyogó gondolatok vannak, ugyanakkor számomra és sok más ember számára halálosan irritáló a stílusa, a nagyképűsége. Gondolkodás nélkül leír olyan gondolatokat, hogy a közgazdaságtan Nobel-díjasai mind sarlatánok, és tudatlan csalók. Emellett viszont tényleg fantasztikus gondolatok vannak benne: azt írja például, válasszuk meg bölcsen, hogy mikor legyünk ostobák. Ez a mondat nagyon fontos. Időnként ostobának kell lenni, és ezt Taleb matematikailag bebizonyítja. A csodák logikája erre válaszol, hogy megértsük matematikus végzettség nélkül is, hogy miről van szó. A váratlanra, az extrémre nem lehet felkészülni, míg az átlagosra, a mindennapira fel kell készülni.

Tankönyvnek vagy ismeretterjesztő könyvnek szánta A csodák logikáját?

– Egyiknek sem. Ez inkább vélemény arról, hogy én hogyan látom a világot. Az ember a saját agyrémeit nem kényszeríti rá a diákjaira. De mivel a könyv most megjelent a Yale University Press gondozásában angolul – felkarolta és kiadta egy olyan kiadó, amelynek a könyveit amúgy is tanítjuk –, helyet kaphat a tananyagban. Az angol könyv szövege sokban különbözik az eredetitől. A magyar könyvnek eleve nem volt lektora, az angol szövegnek három is. Az egyik lektor ki is fejezte azt a véleményét, hogy túl sokat vitatkozom Talebbel. Valóban, ha már a csodák logikájáról írok, akkor Talebnek ehhez semmi köze. Így állhatott elő az a különös helyzet, hogy az angol verzió visszafordításával már nagy gondban lennék. Olyan példák, olyan kifejezések kerültek bele, amelyek jelentősen megváltoztatják a könyvet.

A magyar nyelvű eredetiben két párhuzamos dimenzióban, Átlagisztánban és Extremisztánban kalauzolom körbe az olvasót: Átlagisztánhoz a természet alkotásai és törvényei tartoznak, a józan ésszel felfogható, megjósolható dolgok, míg Extremisztánhoz az emberi viselkedés termékei, a kiszámíthatatlan, előre láthatatlan jelenségek és azok kiváltó okai. Abban az évszázadban, amelyben élünk, az emberi tevékenység termékei mind jobban befolyásolják a mindennapjainkat. Az angol nyelvű kiadásban Átlagisztán és Extremisztán nem létezik: Mildowia és Wildowia – szelíd világ és a vad világ – a két helyszín. Tehát nagyon más ez a könyv, mint a magyar eredetije, azt pedig nem tudom, hogy fog-e durranni. Ez mázli kérdése is. Amit egyébként nem tudok tanítani, az az, hogy jókor legyünk jó helyen. A best practice-t, skilleket el ehet magyarázni, de a mázlit nem. Az Apple, a Facebook, a Microsoft vagy a magyar LogMeIn, a Prezi attól is lett igazán nagy siker, hogy jókor volt jó helyen: valaki éppen találkozott valakivel, éppen felmerült egy probléma, amire ezek a cégek megoldást nyújtottak. Ezt pedig senki sem tudja megtanítani a hallgatóknak, sem Steve Jobs, sem Elon Musk, sem Bojár Gábor. Tanárként – mert elsősorban tanár vagyok, és az is maradok – én is inkább a tipikust tanítom, nem az extrémet. A képesség ahhoz kell, hogy felismerjük és kihasználjuk az épp adódó lehetőséget.

Az interjú a Piac & Profit június 14-én megjelenő számában olvasható! Keresse az újságárusoknál!

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo