A felszámolások számokban
Szeptemberben 1400 céggel szemben indítottak felszámolást a hitelezők, így az első három negyedévben összesen 34 százalékkal több cég dőlt be, mint egy évvel korábban – derül ki az Opten adataiból. A szakértők arra számítanak, hogy a következő hónapokban lassan de biztosan csökken majd a felszámolások növekedési üteme, hiszen a viszonyításul szolgáló előző évi adatokba fokozatosan bekerülnek a már válsággal terhes utolsó negyedév adatai. „Hiába csökken azonban a növekedési ütem, a fizetésképtelenné váló cégek száma magas szinten stabilizálódik" - véli Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató. Bár még mindig nagyon kevés - az első 3 negyedévben 58 - vállalkozás él a csőd lehetőségével a túlélés érdekében, ez kétségtelenül többszöröse az eddigi, évi 10-15 csőd indításának.
A magyar vállalkozói körbetartozások és a rossz fizetési morál a hitelezőket abba a helyzetbe hozta, hogy az adóssal szembeni követeléseik behajtása érdekében az azonnali és a legközvetlenebb érdekérvényesítési gyakorlathoz, a felszámolás elindításához folyamodjanak. Ezzel sok esetben nem az volt a céljuk, hogy az adóst valóban fel is számolják, hanem az, hogy még a felszámolás tényleges elrendelése előtt - mintegy nyomásgyakorlásként - fizetésre kényszerítsék. Ha azonban az adósról kiderült, hogy valóban fizetésképtelen, és elindult a felszámolási eljárás, akkor nem volt mód a folyamat megállítására, és az adós vállalatot végül felszámolták.
„Ezt a lehetőséget a hitelezők - a piaci torzulásai miatt - nem megfelelően alkalmazták, és emiatt az utóbbi években nagyon megszaporodtak a felszámolási eljárások, ami viszont sem az adósi pozícióban lévő vállalkozásnak, sem az államnak, sem a hitelezőnek nem volt jó" - véli Györfi-Tóth Péter, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda partnere. Szerinte ezáltal az állam adófizető és foglalkoztatást biztosító termelőegységet veszített el, de a hitelezők megtérülése is csak 1-10 százalék volt a gyakorlatban.
90 napot kapnak a felszámolás alatt lévő cégek
A csődtörvény módosításával éppen az volt a cél, hogy az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, de egyébként még működő képes vállalkozások felszámolását el lehessen kerülni. A vállalkozások mentőövet kaphatnak, hiszen az új szabályok alapján igénybe vehető 90 napos - automatikus - fizetési moratórium alatt a cég a működésén kívül tudja rekeszteni a hitelezőket, és erőforrásait a további üzleti tevékenységhez szükséges reorganizációra fordíthatja.
Ez a megoldás Györfi-Tóth Péter szerint a hitelezőknek is jó: habár a hozzájárulásuk nélkül az adós cég a fizetési moratórium idejére átmenetileg kikerül a közvetlen hitelezői kontroll alól, ám a hosszabb távon működőképes vállalkozás az ezen időszak alatt előkészített reorganizáció következtében nagyobb eséllyel válik jó adóssá. A szabályozás szerint a folyamat kontrollját pedig a kirendelt vagyonfelügyelő biztosítja, aki ellenőrzi az adós menedzsmentjének minden lépését annak érdekében, hogy azok valóban a reorganizációt szolgálják.
A reorganizációt a hitelezők is kezdeményezhetik azzal, ha csődeljárást kérnek az adott cég ellen. Ilyenkor a bíróság szintén felügyelet alá helyezi a vállalkozást, így a hitelező intézményesített keretek között tud közreműködni a cég helyreállításában, és akár más partner bevonását is kezdeményezheti a folyamatba.
Az adós reorganizációja érdekében
Azonnali ideiglenes fizetési haladék (un. automatikus fizetési moratórium): Az adós által kezdeményezett csődeljárásban a bíróság már a kérelem benyújtásakor elrendeli a 90 napos fizetési moratóriumot, és ez alatt a társasággal szemben követelések nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesíthetők. Igaz, a hitelezők érdekében kifizetést is csak korlátozottan teljesíthet, és kötelezettséget szintén csak korlátozottan vállalhat.
Csődeljárás megindítása: A csődeljárás megindításához, és az automatikus fizetési moratórium hatályba lépéséhez ezen túl nincs szükség a csődvédelmet kérő adós hitelezőinek jóváhagyására. Emellett 2009. szeptember 1-jétől a hitelező – a felszámolási eljárás alternatívájaként, az adós hozzájárulása mellett – csődeljárást is indíthat az adós ellen.
Vagyonfelügyelő: A bíróság által a csődeljárás megindításakor kijelölt független vagyonfelügyelő nem csak a vagyonnal rendelkezik (megakadályozva annak esetleges kimentését), hanem nyilvántartásba veszi a hitelezőket, és közreműködik az adós és a hitelezők közötti csődegyezség megkötése érdekében is.
Hitelezői választmány: A hitelezői szavazatok számításánál a módosított csődtörvény figyelembe veszi a hitelezői követelések nagysága szerint rangsorolt és súlyozott hitelezői érdekeket, ezzel egyidejűleg viszont igyekszik kiszűrni a hitelezői jogok rosszhiszemű gyakorlását.
Csődeljárás és felszámolás viszonya: A csődeljárás a felszámoláshoz képest elsőbbséget élvez, így a már megindult felszámolási eljárást az adós vonatkozásában a felszámolást elrendelő elsőfokú határozat meghozatala előtt benyújtott csődeljárás iránti kérelem felfüggeszti, valamint a bíróság a megindult csődeljárás lezárásáig nem vizsgálja a csődeljárással érintett társaság ellen benyújtott felszámolási kérelmeket.
