Mentés másként – nehezebb lesz a vagyonok elrejtése

Az Európai Unió Tanácsának új irányelve módosítja a korábbi szabályozási kereteket, hatékonyabb és átfogóbb jogi eszközöket kínálva a tagállamok számára a transzparenciáért vívott küzdelemben.

A transzparenciát jellemzően nélkülöző strukturális megoldások, mint a bizalmi vagyonkezelés („trust”) és más társulás („partnership”) jellegű konstrukciók indokolttá tették a szabályozás felülvizsgálatát – legalábbis a módosítás indokolása szerint.

Kép: Pixabay

A direktíva módosítás leginkább vitatott eleme a tényleges tulajdonosi nyilvántartás létrehozatalának előírása a tagállamok részére. A leendő nyilvántartás célja az lenne, hogy szilárdabbá váljon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos szabályozás.

Ennek elérése érdekében a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk átláthatóvá és nyilvánosan is elérhetővé válnak mind a gazdasági társaságok, mind pedig a bizalmi vagyonkezelési és hasonló jellegű társulási konstrukciók kapcsán.
A korábbi szabályozással ellentétben a tavaly elfogadott jogszabály már rendelkezik a tagállami központi nyilvántartások összekapcsolásáról, amely az elvárások szerint képes lehet jelentősen növelni a pénzügyi transzparenciát a teljes Unióra kiterjedő, a tagállami hatóságok és az állampolgárok számára is elérhető, átjárható és összekapcsolt nyilvántartások által.

A gazdasági társaságok tényleges tulajdonosai, valamint a bizalmi vagyonkezelési és hasonló struktúrák haszonélvezői számára az új szabályozás nem csak azt jelenti, hogy a hatóságok az Európai Unió egész területén egységes képet kapnak az összetett struktúrák fölött befolyással bírók személyazonosságáról.

A jogszabály preambuluma nyíltan állást foglal az Unió lakossága és médiumai számára is kívánatos teljes transzparencia mellett és egy viszonylag szűk esetkör kivételével 

kötelezi a tagállamokat a nyilvános hozzáférhetőség biztosítására. Ez utóbbi elvárás azonban széleskörű és heves vitákat vált ki.
Felmerül ugyanis az alapvető személyiségi jogok, különösen a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan mértékű korlátozásának lehetősége” – mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

A direktíva értelmében ugyanis a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és

Egyre több vagyon, egyre kevesebb kézben
A 2008-as recesszió után tovább nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek, Magyarországon az összes vagyon felét, az USA-ban közel 80 százalékát a leggazdagabb 10 százalék birtokolja. A válság tanulságait és következményeit elemezte az OECD.
hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások esetében a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést minden olyan személy számára biztosítani kell, aki igazolni tudja jogos érdekét. A jogos érdek definiálását, és az esetleges, szűk körű kivételek és megtagadási esetkörök meghatározását azonban az irányelv a tagállami jogalkotókra bízza. A központi nyilvántartásokban a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk a nyilvántartásba vétel okainak megszűnését követően még legalább 5 évig hozzáférhetők maradnak.

Az ilyen mértékű nyilvánosság, átláthatóság különösen aggályos lehet olyan jogi formációk esetében, amelyek valamiféle magánjellegű, családi vagyoni viszonyokat hivatottak rendezni. Családi vagyont kezelő bizalmi vagyonkezelés („family trust”) esetén az adatbázissal gyakorlatilag a házassági, öröklési és más, személyes vagyoni viszonyok kerülhetnek nyilvánosságra. Kérdéses, hogy a magánszféra alapjogi védelme nem írhatja-e felül a direktíva elvárásait.

A hazai befektetési és vagyonkezelési struktúrák kapcsán érdemes megjegyezni,

9 szokás, amitől meggazdagodhatsz
Thomas Corley több száz milliomost interjúvolt meg Amerikában Gazdag szokások című könyve számára. Kilenc olyan közös szokást talált náluk, amelyek megágyaztak a sikernek. Az ugyanis nem hullik senkinek az ölébe váratlanul.
hogy az Országgyűlés éppen a közelmúltban szavazta meg a német nyelvterületen népszerű Privatstifung-ok mintájára létrehozható vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, amely kibővíti a magyar magánjog által ismert vagyonkezelési formákat. Jellemzően a vagyonkezelés elsődleges célja (a „trust” és a „partnership” jellegű konstrukciókhoz némiképp hasonlóan) itt is a rendelkezésre bocsátott vagyon megőrzése és gyarapítása egy meghatározott kedvezményezetti kör javára, úgy, hogy a vagyon eredeti felhalmozóinak, és kedvezményezettjeinek tulajdonjogától elválasztásra kerülnek az érintett vagyonelemek. 

Számos jogértelmezési kérdést vet fel, hogy a vagyonkezelő alapítványok a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló, társulásos jellegű vonásokat mutatnak-e. Az új irányelv egyértelmű célja annak megakadályozása, hogy a széles skálán mozgó vagyonkezelési konstrukciókat a változatos formában megjelenhető jövedelmek és vagyonok elrejtésére, bújtatására használják fel. Azt azonban az eddig napvilágot látott jogszabály szövegek alapján még nem lehet megállapítani, hogy például a vagyonkezelő alapítványok esetében kik lesznek azok az akár családtagok, hozzátartozók, akiket a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokban fel kell majd tüntetni” – tette hozzá dr. Erdei Márton, a Deloitte Private szenior tanácsadója.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo