Mennyivel lettek drágábbak a lakások?

2016. augusztus 26. péntek - 17:07 / piacesprofit.hu
  •    

A megyei jogú városokban és fővárosban a használt téglaépítésű társasházak árai átlagosan 20-30 százalékkal emelkedtek. A panellakások árainál nagyobb a szórás, az újépítésű lakások piacán 10-40% volt a növekedés.

2003-ban több mint 270 ezer adásvételi szerződést kötöttek Magyarországon. Ez a hazai lakásállomány 6,59%-át érintette. 2009 – 2013 között az éves tranzakciószám alig érte el a 90 ezret. 2014 jelentette a fordulót, amikor ez a mutatószám ismét emelkedésnek indult és az év végére meghaladta a 110 ezret, a teljes lakásállomány mindössze 2,6 %-át. Idén, az első félévben, az Otthon Centrum adatai alapján mintegy 60-70 ezerre becsülhető országosan a tranzakciószám. „Év végéig összesen 140-160 ezer adás-vételre és mintegy 10 ezer új lakás átadására számítunk.” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Minimum 20 milliót költünk újépítésűre

A Budapesten értékesített használt ingatlanok egy jelentős részét 10-25 millió forint és 30-60 m2 nettó alapterület sávban értékesítették. A nagyobb alapterületű ingatlanok adás-vétele főként a külső kerületekben volt jellemző, míg a Belváros kedvezőbb részein a vételár bőven 25 millió forint felett alakult.  Soóki-Tóth Gábor szerint az újépítésű ingatlanok idén tömegesen 20-40 millió forint közötti értékben keltek el a fővárosban, de nem ritka az ennél magasabb értékű ingatlanok vásárlása sem.

Kép:Pixabay

Kép:Pixabay

Pest megyében már néhány millió forinttól lehetett használt ingatlant vásárolni. Az adásvételek jellemzően 5-20 millió forint közötti ár-tartományban sűrűsödtek, mely ingatlanok alapterülete széles határok között (30-100 m2) között változott. Ennél alacsonyabb értékű ingatlanok adás-vétele főként Cegléd környékén volt jellemző, míg a fővárosi agglomeráció nyugati részén a Budapesthez közel fekvő települések ingatlanaira magasabb árszinten keltek el.

Vidéken a használt ingatlanok átlagos vételársávja 11 millió forint volt 2016 első félévében, mely érték jóval alacsonyabb, mint a fent említett fővárosi vagy Pest megyei adat. Jellemzően 3-15 millió forint között történt a legtöbb adás-vétel. Az említett érték főként a nagyvárosokban és a Balaton parton volt kissé magasabb és elérte a 20 millió forintot, ugyanakkor a vidéki ingatlanok 90%-át 20 millió forintos értékhatár alatt értékesítették. Az eladott ingatlanok mérete nagyon változatos volt az egyes mérettartományokban. A nagyobb vidéki városok kedvezőbb belvárosi lakásai és a kistelepülések nagy alapterülettel rendelkező családi házai egyaránt előfordultak ugyanabban az ár-sávban.

Trendibb a sétálóutcai lakás, de nem mindig drágább
Egy sétálóutca alapvetően mindig csendesebb vagy legalábbis emberközelibb, mint egy átlagos, autókkal teli, nagyvárosi utca. Adódik a kérdés, hogy a budapestiek szeretnek-e sétálóutcákban lakni? És ha igen, akkor mennyivel magasabbak ezekben az utcákban az ingatlanárak?

Mennyivel lettek drágábbak?

A megyei jogú városokban és főváros kerületeiben a használt téglaépítésű társasházak fajlagos áraiban átlagosan 20-30 %-os áremelkedés történt 2015 ugyanezen időszakához képest. Legnagyobb mértékben a főváros belső kerületei drágultak. Az V. és a VIII. kerületben 40 százalékkal emelkedtek a lakásárak, míg néhány százalékkal magasabb árnövekedés volt jellemző a VII. és IX. kerületben. A VI. kerületben is 30 százalékot meghaladó mértékű növekedést regisztrált az Otthon Centrum 2015. első félévéhez képest. A budai kerületekben a társasházak 20-30 százalékkal drágultak egy év alatt. A külső pesti kerületekben az áremelkedés mértéke 15-25% körül alakult 2015. ugyanezen időszakához képest.

A vidéki városok többségében átlagos vagy átlag alatti áremelkedés jellemezte a használt tégla lakások fajlagos árait. Egyedül Szeged esetében volt tapasztalható kicsivel 30% fölötti árnövekedés 2015. első félév átlagához képest. A 100 ezer főnél népesebb városaink esetében, így pl. Székesfehérváron, Győrben, Kecskeméten nem érte el az áremelkedés mértéke a 20 %-ot.

A panellakások áraira átlagosan 20% árnövekedés volt jellemző 2015. ugyanezen időszakához képest. Ez az érték a fővárosban magasabb, míg a vidék városokban alacsonyabb. Az árak leginkább néhány budapesti kerületben (X., XV. és XIII.) és Békéscsabán nőttek, ahol 30-50 százalékkal emelkedetek a panellakások árai a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Nem történt változás viszont számos megyeszékhelyen a panellakások átlagos árát tekintve, így többek között Győrben, Sopronban, Szolnokon, Nyíregyházán és Egerben sem tapasztalt áremelkedést az Otthon Centrum egy év távlatában.

Néhány nap alatt elkapkodják a kiadó lakásokat
Másfél hét alatt bérlőre találnak a kiadó lakások Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. A panellakások kelnek el a leghamarabb, átlagosan 8 nap alatt veszik ki ezeket, de a téglalakásoknál is elég 11 nap. Idén az egyetemkezdés előtti időszakban 25 százalékkal nőtt a kereslet a bérelt lakások iránt.

2017-ben csőstül jönnek az újépítésű lakások

Míg 2004-ben közel 44 ezer lakást adtak át Magyarországon, addig 2015-ben mindössze 7612 épült, ebből 1929 lakás a fővárosban. Az idei év első felében országosan 3400 új lakás épült, melyből Budapesten közel 1000. 2016 két negyedévének összehasonlításában a második negyedévben felépült lakások száma 40 százalékkal haladta meg az első negyedévben felépültek számát, továbbá a féléves adat 10 százalékkal haladta meg az előző év ugyanezen időszakában mért értéket. Idén azonban több mint 13 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ami meghaladja a tavaly egész évben kiadott építési engedélyek számát. A három vagy több lakásos épületekre kiadott építési engedélyek száma a fővárosban megközelíti a háromszázat az elmúlt másfél év összesített statisztikája szerint. Budapesten az építési engedélyek száma különösen az elmúlt fél évben ugrott meg. Ez alapján újépítésű lakások tömeges megjelenése 2017 első félévében várható a fővárosi ingatlanpiacon.

A fővárosban adták át a legtöbb, 1000 lakást (KSH adat), ettől nem sokkal maradt el Nyugat-Dunántúl sem, ahol a használatbavételi engedélyt kapott lakások száma az első félév statisztikái szerint meghaladta a 900-at. Pest megyében több, mint ötszáz lakás épült. Az említett három térségben adták át a lakások több mint két-harmadát. 2013 óta a Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régió részesedése az épített lakások számából 10 százalékkal nőtt, vagyis fokozódott a lakásépítés országon belüli területi koncentrációja az elmúlt 3 évben. A kiadott építési engedélyek alapján szintén az említett két régió a legerősebb, ám együttes részesedésük nem éri el az 50 százalékot. Úgy tűnik, hogy bár szándék új lakások építésére az ország más részein is van, de az építési engedélyt kapott lakásoknak csak kisebb része valósul meg.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor