Mennyit ad érte, ha magyar?

Az online és az offline üzletekben egyaránt növekvő tudatossággal jár-kel a magyar vásárló.  Minden második hazai érdeklődő például kifejezetten a helyit keresi – derül ki a Cetelem kutatásból. 

A helyi termék fogalmára hiába keresünk egységes definíciót. A kutatásban megkérdezetteket is megosztotta a felvetés: a legtöbben a hazai szinonimájaként használva úgy gondolják, hogy az a helyi, ami Magyarországon készült. Vannak azonban, akik szűkebben értelmezik a szó jelentését, és ennek megfelelően csak a lakóhelyük közeléből származó termékeket tekintik helyi portékának.

Pixabay

De vajon magyar-e az itthon tervezett és varrt ruha, ha nem helyben terem hozzá a gyapot, magyar-e a kézműves szappan, ha ghánai benne a shea vaj, és a „mi autónk”-e az a verda, amit magyar munkások szerelnek össze a magyar gyárban, nem magyar alkatrészekből?  

A Cetelem Körkép 2019 tanulsága szerint a legtöbben a jelöléseket, a címkéket használják kapaszkodónak. A védjegyes termékek közül a magyar termék hazai alapanyagokból készül itthoni előállítással, a hazai terméket itthon állítják elő, de 50%-nál kisebb arányban idegen eredetű anyagot is tartalmazhat, a hazai feldolgozású terméknek pedig akár 100%-a lehet külföldi alapanyagból, ha magyar eljárás vagy receptúra alapján, magyar kéz által, itthon készült. Nem nyúlhatunk mellé a regionális helyi termék védjegyekkel sem, de akár azzal is beérhetjük, ha magyar gyártó illetve származási hely van feltüntetve a csomagoláson. A piacon pedig marad a kérdezősködés…

Egyre árnyaltabb a tudatos vásárlói habitus: a pénzünkkel arra az árura szavazunk, amelynek megvásárlása nemcsak nekünk jó, de jó a környezetünkben élőknek és jó a bolygónknak is. Az egész persze ott kezdődik, hogy csak azt vesszük meg, amire valóban szükségünk is van. A termékhez hozzákapcsolódik a vásárlás élménye, a készítő személye, aki tanácsokat ad, elmeséli a titkos receptet, és aki a következő alkalommal is megismer majd, ha találkoztok.

Helyből jobb a helyi?

Leginkább az élelmiszerek esetén ragaszkodunk a magyar származáshoz, ez ugyanis bizalmi

Az eligazodást is segíti a minőségi védjegy
Kiváló minőséget garantáló, kétszintű védjegyrendszer segítheti a vásárlókat a jövőben. A jelzés hiteles és valódi minőségi garanciát biztosít.
termék, a helyi származás pedig egyfajta márkaként záloga a megbízhatóságnak. Fontos tanulság, hogy minden második honfitársunk kész akár többet is fizetni ezért a garanciáért, ha az árkülönbség nem több mint 5-10%. Ez annak fényében, hogy saját bevallásunk szerint háromszor jobban megbízunk az adott termékben, ha echte magyar és nem mondjuk kínai, egész szerény felárnak tűnik.

A helyi élelmiszer kapcsán sokaknak elsőre a piac ugrik be, pedig van ennek egy egyre karakteresebb Y-generációs arca is. Virágkorukat élik a városi közösségi kertek, ahol a szomszédokkal együtt termelhetünk saját dinnyét, van webshop, ahol virtuálisan, alkatrészről-alkatrészre építhetjük meg az új bringánkat, hogy aztán a helyi műhelyben ténylegesen el is készülhessen, de akár tyúkot is fogadhatunk örökbe, aki vidáman kapirgál tovább a helyi gazdánál, miközben nekünk tojja a friss tojást. A húzós kocsikkal piacozó nénik mellett pedig fonott kosaras biciklivel suhannak el a vasárnapi termelői piacra vagy a design vásárra tartó fiatalok.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo