Mennyire veszélyes a „lex reptér”?

2018. augusztus 15. szerda - 06:00 / piacesprofit.hu
  •    

„Lex reptér” néven emlegetik a készülő új csődtörvényt, ami alapján egyetlen számla utólagos rendezésével megállítható a cégfelszámolás. Fabók Zoltán az Advocatus blogján ír a törvénymódosítás várható hatásairól.

A 2019-es költségvetési törvény parlamenti vitája során a részletes vitát lezáró költségvetési bizottsági módosító javaslat – egyebek mellett – módosítani kívánta a csődtörvényt (Csődtv.). A módosítás nyomán a Csődtv. 26. §-a kiegészült egy új (3b) bekezdéssel. Az új rendelkezés a hitelező hozzájárulása nélkül is lehetővé teszi a kérelemre indult felszámolási eljárás megszüntetését a felszámolást elrendelő végzés jogerős meghozatala után, de a felszámolás kezdő időpontja (közzététele) előtt, ha az adós a jogerős végzés alapjául szolgáló teljes tartozását megfizette az eljárást indító hitelezőnek.

Sajtóhírek szerint a jogszabály-módosításnak rendkívül negatív következményei lehetnek: a törvényjavaslat teljesen kiüresítené a felszámolási eljárások hazai intézményét, jelentősen rombolná az üzleti bizalmat, a tisztességes vállalkozásokat hátrányosan érintené, miközben előnyben részesítené a számlát nem fizetőket.

Fabók Zoltán szerint a törvényjavaslat alapvetően jó irányba mutat, ugyanakkor kétségtelen, hogy a jogerős végzés utáni megszüntetés lehetősége némileg idegen a polgári eljárásjog rendszerétől, és ebből fakadóan bizonyos gyakorlati nehézségekkel is szembe kell nézni.

  1. A követelésbehajtási célú felszámolási eljárás értelme
    A nagyvállalatoknál is egyre nagyobb probléma a fizetésképtelenség
    Bár a problémás vállalatok száma globálisan nem sokkal volt több, mint 2017 első félévében, idén jóval nagyobb forgalmú cégek váltak fizetésképtelenné – olvasható az Euler Hermes Hitelbiztosító legújabb, globális elemzésében.

A magyarországi joggyakorlatban az elmúlt évtizedekben meghonosodott a követelésbehajtási célú felszámolási eljárás. Ennek lényege, hogy a hitelezők követeléseik behajtása érdekében felszámolási eljárást kezdeményeznek a nekik tartozó társaságok ellen, amelyek – ha az eljárás sikeresnek mutatkozik – csak úgy tudják elkerülni a felszámolást, ha az eljárást indító hitelező felé fennálló tartozásukat kiegyenlítik, vagy a hitelezővel egyezséget kötnek. Ha az adós elmulasztja határidőben vitatni a hitelezővel szemben fennálló lejárt tartozását, a bíróság megállapítja fizetésképtelenségét, és elrendeli felszámolását [Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pont].

A felszámolási eljárás lényegében a követelések érvényesítésének párhuzamos módjává nőtte ki magát, olcsó és viszonylag gyors alternatívát kínálva a „rendes” bírósági peres, illetve fizetési meghagyások eljárások helyett.

Ennek megfelelően a Csődtv. ma is lehetővé teszi a már jogerősen elrendelt, de még közzé nem tett felszámolási eljárás megszüntetését és a jogerős elrendelő végzés hatályon kívül helyezését. Ennek feltétele, hogy a hitelező a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmétől legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjáig (közzététel) elálljon [Csődtv. 26. § (3a) bekezdés]. Erre általában akkor kerül sor, ha az adós a tartozását megfizette a hitelező részére, vagy annak megfizetésére a hitelező számára elfogadható biztosítékot nyújtott.

Még semmi sem biztos - Kép: Pixabay

Még semmi sem biztos – Kép: Pixabay

Ugyanakkor látni kell, hogy a felszámolási eljárás jogerős végzés meghozatala utáni megszüntetésének a hitelező hozzájárulásához (elállásához) kötése az adós hátrányára egyensúlytalan helyzetet hoz létre. Előfordulhatnak olyan helyzetek ugyanis, amikor a hitelező – személyes okokból, vagy azért, mert az immár kényszerhelyzetben lévő adóstól további előnyöket kíván kicsikarni – nem elégszik meg a felszámolási eljárás alapjául szolgáló valamennyi követelése teljesítésével, hanem az elállást további feltételek teljesítéséhez köti vagy egyszerűen megtagadja. Ez nyilvánvalóan ellentétes az eljárás céljával: egy konkrét tartozás vonatkozásában meghozott felszámolási végzés nem adhat általános felhatalmazást a hitelezőnek az adóssal szembeni más jogviszonyból származó vagy más természetű (például személyes) követelései kikényszerítésére.

  1. A hitelezői jóváhagyás kérdése

Ennél jelentősebb probléma, hogy a felszámolási eljárás jogerős felszámolási végzés meghozatala utáni megszüntetésének hitelezői jóváhagyáshoz (elálláshoz) kötése alapvető funkcionális zavarokat okoz az eljárásban. Egy bírósági eljárás során a fe

lek a köztük fennálló jogvita eldöntését várják a bíróságtól. Amennyiben a – rendszerint kétfokú – eljárás végén a bíróság helyt ad az elé terjesztett kérelemnek, úgy kötelezi a másik felet a teljesítésre. Bár – szemben a polgári peres eljárással – a felszámolási eljárásban nem a felek közötti anyagi jogvita eldöntéséről, hanem a fizetésképtelenség formális feltételeinek (lejárt követelés, szabályos felszólítás, vitatás hiánya stb.) megállapításáról van szó, a követelésbehajtási célú felszámolási eljárás funkcionálisan azonos szerepet tölt be a követelés bírósági úton való érvényesítésének más módjaival. Azaz amennyiben a bíróság helyt ad a hitelező kérelmének, úgy az adós teljesíteni köteles, ellenkező esetben felszámolásra kerül. Ugyanakkor a polgári peres eljáráshoz képest az adós fenyegetettsége a felszámolási eljárásban aránytalanul nagyobb: a jogerős felszámolást elrendelő végzés utáni teljesítés – szemben a rendes polgári perben hozott ítéletet követő teljesítéssel – a jelenlegi szabályok szerint nem szünteti meg automatikusan az eljárást (azaz az adós felszámolási kitettségét), hanem a felszámolási eljárás megszüntetése a hitelező hozzájárulásától függ.

Egyszerűsített végelszámolás: mi változott a szabályozásban?
2018. július 1-től a cégtörvény módosítása jelentős változásokat hozott a cégek egyszerűsített végelszámolásának szabályozásában. A változások alapvetően a cégek megszüntetésének további egyszerűsítését szolgálják. Nézzük meg, melyek az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb változásai.

Az igazi problémát az okozza, hogy ez a körülmény – azaz hogy a felszámolás elkerülése nemcsak az adósi teljesítésen, hanem a hitelező „jóindulatán” is múlik – visszamenőleg leszűkíti az adós mozgásterét a felszámolási eljárásban. Hiába rendelkezik az adós meggyőző érvekkel, és értékeli a saját „pernyertességének”, azaz a felszámolási kérelem elutasításának esélyét jónak, ha nem lehet biztos benne, hogy a számára kedvezőtlen határozat meghozatala esetén legalább teljesítéssel elkerülheti a felszámolást, akkor az adós számára (amely akár több milliárdos vagyonnal rendelkező társaság is lehet) vállalhatatlan kockázatot jelent a jogerős határozat bevárása. Ebben az esetben a kockázatminimalizálás arra ösztönözheti az adóst, aki ellen felszámolási eljárást indítottak, hogy a jogerős végzést megelőzően (azaz amikor a megszüntetés még nem függ a hitelező elállásától) teljesítse a hitelező – akár jogtalannak tartott – követelését, és azt később polgári perben követelje vissza [vö. Csődtv. 26. § (3) bekezdés].

Valójában tehát arról van szó, hogy a hitelezői hozzájárulás megkövetelése a felszámolási eljárás jogerős végzés utáni megszüntetéséhez torzítja az eljárást, és aránytalanul kedvező helyzetbe hozza a hitelezőt. Egyrészről arra ösztönzi az adóst, hogy általa vitatottnak tartott követeléseket is teljesítsen, ha nem tudja vállalni a felszámolás esetleges elrendeléséből fakadó (adott esetben távoli, de nem kizárható) kockázatokat. Másrészről olyan „zsarolási potenciált” biztosít a hitelezőnek, amellyel a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseit vagy céljait is ki tudja kényszeríteni az adóstól. A fentiek szerint a magam részéről indokoltnak tartom, hogy a jogalkotó lehetővé tegye az adósi teljesítés esetére a felszámolási eljárás hitelezői hozzájárulás nélküli megszüntetését.

  1. A javaslattal kapcsolatos aggályok, de lege ferenda megjegyzések

A javasolt jogtechnikai megoldás ugyanakkor kétségtelenül felvet bizonyos aggályokat. A kisebb gond, hogy a javaslat az adós vagy végelszámoló által indított – tehát nem követelésbehajtási célú – felszámolási eljárásoknál is lehetővé tenné a hitelezői elállás nélküli megszüntetést az adós teljesítése esetére, ami nyilvánvalóan értelmezhetetlen: ezekben az esetekben nincs is hitelező, továbbá éppen mivel nem egy tartozás meg nem fizetése, hanem tényleges fizetésképtelenség miatt elrendelt felszámolásról van szó, a tartozás megfizetése sem jöhet szóba. Ennél jóval több problémát fog a gyakorlatban okozni az a kérdés, hogy a bíróság hogyan tud meggyőződni arról, hogy az adós valóban maradéktalanul megfizette-e tartozását az eljárást indító hitelező részére.

E körben érdemes volna elgondolkodni egy speciális (gyorsított) bírósági letéti rezsim létrehozásáról, ami lehetővé tenné az adós számára, hogy egy nem kooperatív és teljesítést elfogadni nem kívánó hitelező esetén rövid úton teljesítés hatályával letétbe helyezhesse tartozása összegét.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor