Tiltakozást váltott ki az Ír Rák Társaság jóakaratú, szándékosan provokatív kampánya. A rövid reklámok egészséges fiatalokat mutattak, akik csak annyit mondtak: rákos akarok lenni („I want to get cancer”). A kontextus nélkül inkább elborzasztó hirdetés a hosszabb verziókban arra a szójátékra játszott rá, hogy a megszólalók el akarják kapni a rákot és elpusztítani, kitekerni a nyakát, stb. („I want to get cancer - and wring its bloody neck”).
A jószolgálati társaság úgy nyilatkozott szándékosan választották a figyelemfelkeltés e drasztikus módját, de rákos betegségben elhunyt betegek hozzátartozói, valamit rákbetegség túlélők, jelenleg is a halálos kór ellen küzdők nem tudták elfogadni az erős sorokat .
Van, amiben együtt haladunk a világgal: Magyarországon is kiverte a biztosítékot a Magyar Rákellenes Liga legutóbbi hirdetése, amelyben egy szigorú bírónő a szocialista diafilmek didaktikus megközelítésével teremti le az immár túl későn bűnbánó férfit, aki újabb esélyért esedezik. Az ítélet: rák. A reklám szellemiségét valóban nehéz volna nem áldozathibáztatásnak értelmezni. Gyűlnek is szép számmal a tiltakozó aláírások az online petíciós felületen. A Magyar Rákellenes Liga ráadásul notórius visszaesőnek is bélyegezhető, néhány éve gyermeklány temetésével sokkolta a közvéleményt.
Az alapítványok, jótékonysági szervezetek gyakran menekülnek a nagyobb láthatóságot eredményező megbotránkoztatásba, vagy legalábbis a befogadókat megborzongató, megrázó, a komfortzónájukon kívülre taszajtó üzenetek megkomponálásába. A felrázás minden társadalmi célú kampánynak kitüntetett célja. Az együttérzés, a szánalom felkeltése menetrendszerű és kézenfekvő velejárója számos kampánynak a kutyamenhelyektől kezdve a betegeken át egészen a hajléktalanok, nélkülöző gyerekekig. Hogy a sokkhatás mennyire hatékony, mennyire kell „hegyeset” mondani ahhoz, hogy egy szervezet áttörje a társadalmi közöny üvegfalát, azt már esete válogatja. Ha cinikusak vagyunk, mondhatjuk, hogy e reklám nélkül nem hívta volna be a szervezet képviselőit a Mokka, és éppen a nagyobb nyilvánosság elérése a kis költségvetésű, üzenetében tényleg több évszázaddal ezelőtti attitűdöt mutató kisfilm célja. Ha úgy tetszik, a tiltakozás és számonkérés a reklámkampány tudatos kommunikációs csatornája.
Bőhm Kornél a szerző kríziskommunikációs szakértő, a Spindoc Kommunikációs Hálózat alapítója
Tisztelt Érintettek!
Bocsánatot kérünk mindazoktól, akiket megbántottunk, nem szerettünk volna megsérteni senkit, semmiképpen nem volt célunk a gyógyult és jelenleg küzdő betegek támadása. A Magyar Rákellenes Liga 26 éve a daganatos betegekért küzd és ez így lesz a továbbiakban is. A filmet levettük a honlapunkról és a facebook oldalunkról.
Az idei kampányfilmünkből eredő félreértések kapcsán szeretnénk tisztázni a Magyar Rákellenes Liga üzenetét. Többen, önerőből felfedezett, immáron sikeresen gyógyult személyek támadásnak vélték a reklámunk figyelemfelkeltő tartalmát. Tekintettel arra, hogy ennek az évnek a mottója az egyén és a társadalom felelősségének hangsúlyozása, ezért ennek a reklámnak a célja a magyar társadalom megszólítása. Az idei cél a megelőzésre, az egészséges életmódra való felhívás - hiszen ebben van az egyén felelőssége, a genetikai adottságokon és a környezeten nem tudunk változtatni! A célközönség a még nem beteg, de helytelen életmód miatt fenyegetett emberek csoportja, akik figyelmét csak erősebb üzenettel lehet elérni! Csak egy adat: Az ingyenes szűrővizsgálatok részvételi aránya 40% körüli, és a panaszt okozó daganatok 70%-a már áttétes! Tegyünk együtt a szűrővizsgálatokon való részvételért! Megértésüket és az Önöktől kapott Második Esélyt köszönjük!
Tisztelettel: Dr. Bittner Nóra elnök
