Mennyibe kerül nekünk évente a szénanátha?

2015. május 31. vasárnap - 12:08 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarországon minden negyedik embert érint az allergia valamilyen formában, parlagfű-allergiától pedig a lakosság közel 20 százaléka szenved. A szénanáthás betegek száma a kilencvenes évek eleje óta 27-szeresére emelkedett.

Kép: SXC

Az allergia alapvetően ugyan népegészségügyi probléma, de napjainkra olyan méretet öltött, hogy a gazdaságra is érezhető negatív hatással van. Német, svéd, belga és amerikai szerzők tanulmányukkal most erre próbálják felhívni a figyelmet. Kutatásukban a 15–65 év közötti, európai munkaképes lakosságot vizsgálták abból a szempontból, hogy hány napot hiányoztak munkahelyükről az allergia miatt, illetve azokon a napokon, amikor dolgoztak ugyan, de allergiás tünetek jelentkeztek náluk, milyen mértékben csökkent a teljesítőképességük. Megnézték továbbá azt is, milyen költségei voltak annak, hogy enyhíteni próbálták a tüneteiket.

Sok millió embert érint

Az Európai Unióban az allergiások számáról eltérő adatok állnak rendelkezésre: korábban 20-30 százalékos érintettséggel számoltak, de a legfrissebb német adatok szerint a munkaképes lakosság 41 százaléka szenved az allergia valamilyen formában. Ez hatalmas szám, azonban önmagában még nem kellene, hogy gondot jelentsen. A problémák sora ott kezdődik, hogy a betegek jelentős része nem megy orvoshoz a tünetekkel. A nem megfelelő kezelés következtében azonban rengeteg embernél alakulhat ki idült felső légúti betegség, ami – akárcsak az allergia – csökkenti a munkahelyi teljesítőképességet. A nem megfelelően kezelt allergiás betegek azért jelentik a legnagyobb problémát, mert nagyjából az allergiások 10 százaléka mondható tünetmentesnek, tehát még a legjobb esetben is 40 millió, pesszimistább becslés szerint akár 76 millió dolgozó teljesítménye csökken az allergia miatti hiányzás vagy a csökkent produktivitás miatt.

Kávéval üzemel alvás helyett a magyar melós
Nem alszunk eleget és munka közben sem pihenünk, csak minden negyedik munkahelyen van biztosított pihenőidő. Legkevesebbet a fizikai alkalmazottak alszanak, ők a 6-7 órás országos átlagnál is kevesebbet. Ezzel szemben a fiatalok kifejezetten sok időt szánnak erre a tevékenységre.

Az átlagos heti munkaidőt, az allergiás munkanapokat, valamint az átlagbért figyelembe véve a tanulmány szerzői kimutatták, hogy egy allergiaszezon alatt a teljesítménykiesés 54,9–150 milliárd euró mínuszt jelent az EU-nak. Ha pedig ezek a betegek az útmutatás szerinti ideális kezelést kapnák, az csak 5–8,5 milliárd euróba kerülne, tehát a jó kezeléssel meg lehetne spórolni minimálisan 50–142 milliárd eurót.

A helyzet nálunk sem jobb

„Hazánkban a munkaképes korú lakosságnak – 4 millió fő – legalább 20 százaléka szenved valamilyen allergiában, ez tehát 800 ezer embert érint. Irányadónak tekintve azt az európai számot, hogy 90 százalékuknak – a kezelés ellenére is – van valamilyen tünete, akkor hozzávetőlegesen 720 ezer ember esetében beszélhetünk munkateljesítmény-csökkenésről.  Ha ugyanúgy, mint Európában máshol, ők is 3 napot hiányoznak a betegségük miatt, allergiás szezonjukban pedig teljesítményük 10 százalékkal csökken – ami további 4,8 napnak megfelelő kiesést jelent –, akkor személyenként 7,8 napnak megfelelő termeléskiesés keletkezik szezononként – mondta dr. Endre László egyetemi docens, allergológus-gyermekgyógyász, a Vasút-egészségügyi Központ orvosa. – A magyarországi átlagos havi fizetés 155 217 forint(KSH, 2014),  átlagosan 21,2 munkanapból áll egy hónap: ennek alapján a napi kereset  7322 forint. Ha a 720 000 allergiás beteg egy év alatt átlagosan személyenként 7,8 napnak megfelelő termeléskiesést produkál, az összesen 5 616 000 munkanapnak felel meg. A napi keresettel számolva az allergiás betegek által egy év alatt „produkált” teljes kiesés így 41,1 milliárd forint.”