Meghalni járnak Romániába és Ukrajnába a magyar cégek

A magyarországi cégek közül több mint 40 ezer vállalkozás köthető külföldi tulajdonosokhoz. A tulajdonosok között a legnagyobb számban német cégeket és magánszemélyeket találnunk, de az itt céget üzemeltető országok toplistáján előkelő helyet foglal el a leginkább cégtemetőként működő Ukrajna és Románia, és befért az első húszba több egzotikus offshore ország is.

A külföldi tulajdonossal is rendelkező több mint 40 ezer magyarországi cég közül a legtöbb német érdekeltség. „Az 5200 németországi érdekeltségű vállalat túlnyomó része rendeltetésszerűen működik, beszámolóik szerint összességében 8 ezer milliárd forint éves árbevételt érnek el, és 30 milliárd forint adót fizetnek évről évre” – mondja Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Csakhogy hiába áll Németország a lista élén, a Magyarországon céget fenntartók TOP 20-as listájára sok olyan ország neve is felkerült, amely nem kifejezetten az adók helyi megfizetéséről híres.

A legtöbb magyar cégben érdekelt 20 ország

  Ország Kapcsolódó cégek (db)* Beszámolóval rendelkező cégek (db, 2012) Összárbevétel (eFt, 2012)
1. Németország 5 276 4 111 8 024 791 472
2. Ukrajna 4 484 1158 130 360 343
3. Románia 4 483 1329 177 825 840
4. Ausztria 4 446 3613 5 666 343 029
5. Szlovákia 2 989 1681 707 380 360
6. USA 2 625 1815 1 036 367 666
7. Nagy-Britannia 2 430 1597 4 901 496 353
8. Olaszország 2 136 1418 997 668 328
9. Kína 2 040 556 26 859 531
10. Hollandia 1 750 1441 8 993 847 264
11. Svájc 1 679 1295 2 333 257 730
12. Ciprus 1 455 1163 871 570 480
13. Szerbia 1 269 554 67 053 260
14. Seychelles-szigetek 1 088 740 68 122 433
15. Izrael 954 524 44 302 783
16. Franciaország 858 607 2 431 628 576
17. Suriname 793 254 28 418 150
18. Oroszország 742 406 463 735 730
19. Írország 733 533 203 600 409
20. Luxemburg 655 529 2 149 887 663
A listán mindjárt a második és harmadik helyen Ukrajna és Románia szerepel. Jó lenne azt gondolni, hogy a határon túli magyarság tevékenysége vagy a szomszédos országok közötti normális gazdasági kapcsolatok kiaknázása hívja létre ezeket a társaságokat, de az ukrán és román cégek alaposabb vizsgálata ezt nem támasztja alá.

A tulaj elérhetetlen

Az ukrán és román cégtulajdonosok jelentős része a jelek szerint inkább a felhalmozott tartozások, illetve a jogi felelősség áthárítása miatt kerülhetett képbe. Az utóbbi tíz évben bevett gyakorlattá vált, hogy a hazai tulajdonosok úgy próbálnak megszabadulni felhalmozott tartozásuktól, hogy cégüket a tartozással együtt elérhetetlen külföldi magánszemélyeknek adják el. „A szigorodó jogszabályok ellenére Magyarországon csaknem 4500 ukrán és ugyanennyi román érdekeltségű cég működik, de beszámolót csak 26 százalékuk tesz közzé, ami a jogszabályok értelmében eleve az adószám felfüggesztéséhez vezethet” – mondja a Nemzeti Cégtár igazgatója.

További probléma, hogy a mérleget leadó román és ukrán cégek adózás előtti eredménye összességében negatív, jelentős részük feltételezhetően nem azért van jelen Magyarországon, hogy gazdasági tevékenységet folytasson, hanem azért, mert az eredeti tulajdonosok felelősségének eltüntetése még nem fejeződött be. „A hazai vállalatok számára a legnagyobb veszélyt az ilyen típusú offshore cégek jelentik; ezekben az esetekben a tulajdonosi háttér és a kapcsolt vállalkozások ellenőrzése az egyik legfontosabb feladat üzletkötés előtt” – mondja a vezérigazgató.

Szigorú elszámolás az uniós pénzekkel
Nagyon szigorúan figyeljük, hogy ne tűnhessenek el az uniós pénzek, azok ne kerülhessenek ellenőrizhetetlen tulajdonú, offshore cégekbe – ha így lenne, a nemzeti költségvetésből kellene visszafizetni a Bizottságtól érkezett forrásokat.Ezért is különösen fontos, hogy jogszerűen és hatékonyan költsék el a cégek ezeket a pénzeket – hangsúlyozta korábban a Piac & Profit által az uniós forrásokról rendezett fórumon Komoróczki István.
Van hova fejlődnie az üzleti etikának

A befektető államok és a szomszédos országok mellett megjelennek kisebb, távoli országok is, amelyek nyilvánvalóan adózási szempontok miatt kerülhettek fel a listára. „Olyan adóparadicsomként ismert országok, mint Ciprus, a Seychelles-szigetek és Suriname toplistás helyezése egyértelműen arra utal, hogy még van hova fejlődnie a hazai üzleti etikának. Az adózási morál fejlődése kulcskérdés lesz az ország hosszú távú versenyképességének biztosításához” – fejti ki Pertics.

Ha az offshore cégek hazai elhelyezkedését vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a külföldi érdekeltségű cégek 70 százaléka budapesti vagy Pest megyei székhellyel rendelkezik. „Természetes, hogy a külföldi tulajdonosok a fővárost preferálják, azonban a budapesti túlsúlyhoz nagyban hozzájárul az is, hogy az adóoptimalizálási és tartozásmentesítő offshore gyakorlat leginkább itt tudott kialakulni. Az ukrán érdekeltségű cégeknek például több mint 80 százaléka a fővároshoz vagy Pest megyéhez köthető, holott logikus lenne, hogy nagyobb számban szerepeljenek közöttük határ menti települések” – mondja Pertics Richárd.

A hazai cégek offshore szempontú vizsgálata is azt támasztja alá, hogy az oktatásnak, a céginformációs kultúra fejlődésének kiemelt szerepe lehet a gazdasági stabilitásban és a lánctartozások csökkentésében. Jogi kiskapuk ugyanis mindig lesznek, és az adóhatósági apparátusnak nincs – és nem is lehet – kapacitása ekkora cégstruktúra folyamatos és szigorú ellenőrzésére.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo