Megerősítették: jöhet a kötelező kamarai tagság

Megerősítette a kötelező kamarai tagságról szóló terveket Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára. A kamarai vezető szerint ugyanis a cégekre már most is anyagi kötelezettséget ró a kötelező regisztráció, ám akik regisztráltak, nem rendelkeznek azokkal a jogokkal, mint a tagok.

Fizethetik a tagdíjat a cégek - Kép: SXC

Mint a Piac & Profit korábban közölte, az MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat. Dunai Péter megerősítette, hogy május 28-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves küldöttgyűlésén tárgyalják meg a kamarai rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot, amely tartalmazza a kötelező tagság bevezetésére vonatkozó kezdeményezést. Dunai Péter hangsúlyozta: részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. .(Hogy mit és hogyan kell jelenteni, arról itt találja a részleteket.)

Az MKIK főtitkár emlékeztetett arra, hogy a kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztráció három éve hatályos, és hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok alapján érdemes továbblépni, a kötelező regisztrációt kötelező kamarai tagsággá alakítani. Dunai Péter ismertetése szerint úgy szeretnék bevezetni a kötelező tagságot, hogy a kötelező kamarai tagdíj fizetésével a mikro- és kisvállalkozói kör terhe ne növekedjenek.

Az ipari és kereskedelmi kamarai rendszernek a jövőben is akkora bevételre van szükség, mint amennyi jelenleg a kötelező regisztrációs rendszerhez köthető kamarai hozzájárulásból, illetve az önkéntes kamarai tagsági díjból adott - fejtette ki az MKIK főtitkára. Dunai Péter szerint ugyanakkor a tagdíjat úgy kell meghatározni, hogy ebből a tételből ne keletkezzen több bevétele a kereskedelmi és iparkamaráknak, hiszen a mostani vállalkozói befizetésből származó bevétel elég a nem állami forrásból finanszírozott közfeladatok, kamarai szolgáltatások ellátásához. Ez azt jelentené, hogy a vállalkozók több mint 90 százalékánál nem változnának a befizetési terhek, ugyanakkor a növekedés azoknál az erős középvállalatoknál, illetve nagyvállalatoknál jelentene meg, amelyek jelenleg nem tagjai a kereskedelmi és iparkamarának.

Magyarországon az agrárkamaránál két éve kötelező kamarai tagság van, miközben a kereskedelmi és iparkamaráknál a kötelező kamarai regisztráció kvázi kötelező tagságot takar, hiszen éves fizetési kötelezettséggel párosul, ugyanakkor  a regisztrálók ezért nem vehetnek igénybe minden kamarai szolgáltatást, csak a tagsággal rendelkezők. (Hogy mit kapnak ma a cégek a kamarai regisztrációért, azt itt megtalálja.)

Kinek nem kell fizetni?
A 2014. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2014. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2014. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van. Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek – mondja Pósa Lívia könyvelő.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo