Megéri, ha netezhet a dolgozó?

Ma a legtöbb munkakörben már evidensen szükség van internet használatra. Elképzelhető viszont, hogy ott is jobban megéri belefoglalni ezt a munkaköri leírásba, ahol nem lenne muszáj.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az internethasználathoz kapcsolódóan különbséget tehetünk a hivatalos célú internethasználat, illetve a magáncélú internethasználat között. Az előbbihez tartozik olyan adatok letöltése, melyek kizárólag egyes munkafeladatok ellátásához szükségesek – tehát például hivatalos emailek küldése, adatbázisokhoz való hozzáférés, vagy bizonyos munkakörökben akár az interneten való kutatás. Utóbbi esetben a munkavállaló olyan weboldalakat látogat, illetve olyan adatokat tölt le, amelyek az egyes munkaköri feladatai ellátásához még közvetett módon sem kapcsolódnak – például zenét hallgat, híroldalakat olvas, vagy magáncélból ügyet intéz, vásárol.

Hogy miként van joga a munkavállalónak magáncélból használni az internetet, arról itt olvashat bővebben.

Azonban adózási szempontból sem mindegy, hogy mire is használja a munkavállaló a munkáltató által biztosított internet hozzáférést, ahogy az sem, hogy ki fizeti a számlát!

A törvény szerint a munkáltató által a munkához biztosított internet használata – még ha az részben magáncélból történik is – nem adóköteles. Ez eddig egyszerűen hangzik, gond akkor adódhat, ha az internetet a cégben mindenkinek válogatás nélkül elérhetővé teszik, függetlenül attól, hogy az adott munkavállalónak szüksége van-e arra a munkájához – magyarázza lapunknak dr. Honyek Péter a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Ha például az egész irodaépületben elérhető WiFi biztosítja a hozzáférést a hálózathoz, nem lehet különbséget tenni a munkavállalók között, azt éppúgy használhatja a levelezést feladatköréből adódóan intéző kolléga, mint mondjuk az előtérben helyet foglaló biztonsági őr.

Kép:Pixabay

Hogy miért gond ez? Mert ebben az esetben a munkáltató a munkavállaló számára olyan szolgáltatást biztosít, amely munkavégzéséhez nem szükséges – és mint ilyet, adókötelezettség terhel a bérjövedelemmel vagy az egyes meghatározott juttatásokkal (természetbeni juttatásokkal)  vagy a természetbeni juttatásokkal azonos feltételekkel.

A megoldás az lehet, hogy minden munkavállaló munkakörében meghatározunk olyan feladatokat, amelyek miatt szükségessé válik az internethasználat. Természetesen számos munkakör esetében ez nem kérdés, feltehetőleg a NAV sem kérdőjelezi meg, de kérdéses esetekben érdemes ezt a munkaköri leírásban rögzíteni. Ha például a biztonsági őr emailben kell, hogy jelentést küldjön, már át is hidaltuk a problémát. A törvény ugyanis arról nem rendelkezik, hogy milyen gyakoriságú kötelességszerű használat szükséges az adómentességhez.

Lehetőség lenne az is, hogy a munkáltató a magáncélú internet használat költségét átterheli a dolgozóra – így értelemszerűen nem adózik utána. Azonban az ügylet ebben az esetben számla- és áfa köteles lesz, hiszen szolgáltatást számláz tovább egy harmadik fél számára a cég. Vagyis nem lehet az összeget egyszerűen levonni a dolgozó béréből.

Nem mindegy, kinek a nevére szól a számla!

Ha a munkavállaló számára az otthoni internet hozzáférést fizeti ki a dolgozó, szintén adóköteles szolgáltatásról van szó. 2010-ig a törvény béren kívüli adómentes juttatásként rögzítette az internet hozzáférést, ez azonban azóta megváltozott. Az egyetlen kivételt a szerződés szerint távmunkában foglalkoztatott alkalmazottak jelentik, akik számára továbbra is pótlólagos közterhek nélkül megfizethető az internet előfizetés.

Különösen bonyolítják a helyzetet az okos eszközökhöz tartozó mobilnet előfizetések. Hisz ez esetben az eszköz maga (általában) a munkavállalóé, de ha az adatforgalmat munka céljából használja, szükség lehet a térítésre.

A törvény egyelőre nem kezeli kedvezően az egyre nagyobb teret hódító BYOD megoldásokat – a szakember szerint nem is érdemes ilyesmire várni a közeli jövőben – a jövő évi adótörvényekben biztosan nincs ilyesmi. Ez esetben a fentiek alapján jobban megéri, ha a munkavállaló munkakörében szerepel az internet használatát szükségessé tevő részlet és az előfizetés a munkáltató nevére szól –így ugyanis adómentesen biztosíthatja a netet.

 

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo