Megéri belépni a megyei iparkamarába?

A GKI Zrt. 2018 márciusában vállalati felmérést készített az 5 fő feletti, jellemzően többségi magyar tulajdonban levő vállalatok körében. Összesen 1204 cég válaszolt a GKI-nak a helyi (megyei) iparkamarák hasznosságát firtató kérdésére.

A vállalatok 30 százaléka saját bevallása szerint egyáltalán nem ismeri a helyi iparkamarák működését. Akik véleményt tudtak alkotni, azok leginkább semlegesnek vélik a kamarák tevékenységét saját cégük és az ország szempontjából is. Vállalati méret szerint a kisebb, 20 fő alatti vállalatok tartják inkább hasznosnak a kamarák működését, ugyanakkor a 20 fő feletti cégek véleménye inkább negatív.

Ágazati szempontból az üzleti szolgáltató cégek körében volt a legpozitívabb mind a saját vállalat, mind az ország szempontjából a kamarák hasznosságának megítélése, s a kereskedelmi cégek is enyhén pozitívnak látták azt. Az építőipari cégek semlegesnek, míg a feldolgozóipar szereplői enyhén negatívan értékelték hasznosságukat.

Semmittevő gittegyletek a vállalkozói érdekképviseletek
Röviden így jellemezhető a magyarországi kis-és középvállalkozások hazai érdekképviselete. Öncélú, ám céltalan vezetés, koncepciótlan és fantáziátlan vízfej, a valós problémákkal szemben tanácstalan, azzal semmit sem kezdeni tudó, igazából érdektelen középszerű vezetés.
Nem árt, de nem is használ

A kamarák hasznosságáról szinte minden régió cégei közel azonos, semleges értékelést adtak, csupán két kivétel van. A dél-dunántúli vállalatok kifejezetten haszontalannak tartották a kamara működését, ezen belül az ország gazdaságpolitikájára való hatásról egyenesen lesújtó véleményt fogalmaztak meg. A másik végletet a közép-magyarországi cégek alkották, akiknek kifejezetten kedvező véleményük volt a közép-magyarországi kamarák működéséről.

Összességében elmondható, hogy a cégek negyede-harmada még azt sem tudja, mivel foglalkozik a kötelező tagságon alapuló kereskedelmi- és iparkamarai hálózat. Akik ismerik a kamarák működését, azt jellemzően semlegesnek (se nem hasznosnak, se nem károsnak) tartják saját cégük és az ország szempontjából is. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a 20 fő alatti, jellemzően üzleti szolgáltatásokkal és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások elégedettek a kamaráktól kapott szolgáltatásokkal, s ők látják pozitívnak az ország gazdaság-politikájára való kamarai hatást is. A válaszoló cégek azonban csak a közép- magyarországi    kamarák    tevékenységét értékelték érdemben hasznosnak. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy sokan nem fizetik be az éves, jelképesnek tekinthető – de érdemi ellenszolgáltatás nélkül különösen irritáló - kamarai hozzájárulási díjat sem.

Adónak érezzük a kamarai regisztrációt
A legtöbb adótanácsadónak és könyvvizsgálónak nincs szüksége a kamarai szolgáltatásokra, a kötelező kamarai díjat adónak érzik. A kamarai nyilvántartást megbízhatatlannak tartják, és még a fizetős adatbázisokat is gyakrabban használják.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo