Megéri a cafeteria, akár ajándékot is vehetünk a juttatásból

10.000 forint bruttó költségkeretből a munkavállaló 5097 forintot kap kézhez bérként, 7370 forintot kedvezményesen adózó juttatás formájában és 6615 forintot, amennyiben a munkáltató normál adózású juttatást biztosít. Az utóbbiba szinte minden belefér az idei jogszabályok alapján.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Átlagosan 251 ezer forint éves keretösszeget biztosítanak cafeteriára, illetve béren kívüli juttatás céljára a cégek idén, derül ki a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. közös felméréséből. A munkáltatók 42 százaléka 2012-ben és 2013-ban is ugyanolyan keretösszeggel nyújt béren kívüli juttatást, 16 százalékuknál korábban nem volt, és ezután sem lesz ilyen lehetőség. A válaszadók 11 százaléka viszont arról számolt be, hogy az idén növeli a keretösszeget, csak 2 százalékuk csökkenti, illetve 3 százalék megszünteti a juttatásokat. A kitöltők 5 százaléka épp most döntött arról, hogy bevezeti a cafeteriát. Mint ismeretes a kedvezményesen adózó juttatások után idén 35,7 százalékra nőtt a fizetendő közteher, a normál adózású juttatások után pedig – akárcsak tavaly – továbbra is 51,17 százalékot kell fizetnie a munkáltatónak.

Az adózás idei rendjéről készült összeállításunkat itt olvashatja!

Több mindent vehetünk majd a SZÉP-kártyával

A Generali Biztosító még tavaly év végén készített felmérése szerint a munkaképes korú lakosság 28,2 százaléka kapott valamilyen béren kívüli juttatást cégétől. A társaság vizsgálata rámutatott arra is, hogy a juttatási csomagok kialakításánál elsősorban a gyorsan felhasználható, viszonylag likvid eszközök voltak a legnépszerűbbek, és ebben valószínűleg idén sem lesz változás. A megkérdezettek körében az Erzsébet-utalvány 71 százalékos népszerűséggel győzött, és a munkaadók 44 százaléka tervezi, hogy 2013-ban a SZÉP-kártyát is beépíti a cafeteria keretébe, mutat rá a Generali közleményében. A harmadik helyen az egészségpénztári befizetések álltak, 30 százalékos részaránnyal.

Mindez azt mutatja, hogy a munkáltatók leginkább készpénz, vagyis bér helyett adnak béren kívüli juttatást, miközben a rendszer eredeti célja, a dolgozók motivációjának és lojalitásának növelése, mára tulajdonképpen teljes mértékben elsikkadt. A manapság sokat emlegetett, a munkáltatók felelősségét is érintő hosszú távú öngondoskodásra való nevelés sem érvényesül a trendekben.

A most végzett kutatás is alátámasztja a feltételezést. Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezetője kiemelte: a döntéshozók elsődlegesen pénzügyi szempontok alapján – amelyet a tulajdonosi elvárások, illetve a gazdasági és jogi változások befolyásolnak – döntenek arról, hogy adnak-e, és ha igen, milyen juttatási csomagot. A felmérésben részt vevő – a hazai foglalkoztatottak közel 10 százalékát alkalmazó – 584 munkáltató (az ország minden részéből, minden szektorából, a kis vállalkozásoktól a legnagyobb hazai szervezetekig) közül azok, amelyek az idén béren kívüli juttatást adnak munkavállalóiknak, 66 százalékban azért teszik, mert kevesebbe kerül, mint a bérként történő kifizetés. 55 százalékuk a munkavállalók szokásait és elvárásait is szem előtt tartja. Ugyanakkor motivációs eszközként csak harmadik helyen veszik számításba. A cégek 22 százaléka a munkavállalóik rekreációjáról, pihenéséről, egészségéről vagy akár napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik így.

A felmérés szerint a munkáltatók 61 százaléka már biztosan tudja, hogy milyen béren kívüli juttatásokat ad az idén, ötödük azonban még nem döntött arról, hogy lesz-e béremelés, vagy ad-e a munkavállalók számára cafeteriát.

Széles a paletta

SZÉP kártya – mégsem veszett el a pénz!
Tovább költhetők az év végéig fel nem használt, a SZÉP-kártyákra 2011-ben feltöltött összegek. Az eredeti határidő szerint az év végén lejáró utalványösszegek beváltására május 31-ig, a turisztikai előszezon támogatásáram, biztosít lehetőséget az év végén elfogadott rendelet.
A cafeteria elemek idén bővültek, illetve változott egyes juttatások költhetősége (erről szóló cikkünket itt olvashatja). Kocsmár Kornél, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: az étkezési Erzsébet-utalvány mellett január 15-től további háromféle – ajándék, iskolai és szabadidő – utalványt is adhatnak dolgozóiknak, ráadásul 2013-tól az Étkezési Erzsébet-utalvány 8000 forint havi – kedvezményes adózású – keretösszegben adható. Az egyes juttatások persze a törvényben meghatározott mérték felett is adhatóak, ám akkor a keretösszeg feletti rész 51,17 százalékkal adózik, szemben a 35,7 százalékkal, vagy adott juttatások esetében az adómentességgel. (Az idei juttatásokról, mértékekről és adóterhekről részletes táblázatot talál a Piac&Profit magazin december-januári számában. A digitális kiadványra itt fizethet elő)

Mivel 2013. január 1-jétől a kedvezményes adózással adható béren kívüli juttatásokat terhelő eho mértéke 14 százalékra nőtt, egyre kisebb a különbség a kedvezményes és a normál adózással igényelhető juttatások között: bruttó 10 ezer forint esetében mindössze 755 forint. Ráadásul az idei törvényben, a normál adózású juttatások között megjelent „egyéb átadott termék, nyújtott szolgáltatás” számtalan lehetőséget magában rejt, hiszen a dolgozó lényegében arra költi, amire akarja, ahogyan ez az újonnan bejelentett állami utalványok esetében is látszik.

Persze nem csak utalványok formájában lehet kiosztani a juttatást. A Multi-Pay Cafeteria kártya idén januártól például kilenc új zsebbel bővült és a munkáltatói befizetés jogcíme szerint az alszámlákról akár műszaki cikkekre, ruházatra, cipőre, tisztítószerekre, vitaminokra, sőt, a tervek szerint benzinre is költhetünk a kártyát elfogadó üzletekben.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo