A Magyarországra érkező kínai áruforgalomnak köszönhetően jelentősen nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elvégzett vámeljárások, és az ebből befolyó vámbevételek összege 2018-ban. A vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom vámkezelése gyorsan megtörténhessen – hangzott el egy szakmai konferencián.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az elmúlt fél évtizedben folyamatosan nőtt a Kína és Magyarország közötti export-import forgalom. A Kínából Magyarországra behozott áruk értéke 2017-ben 200 milliárd forinttal bővült, és már közel 1460 milliárd forintot tett ki, míg az exportforgalom 735 milliárd forintra nőtt.
Mára az Európai Unió legfontosabb harmadik országbeli külkereskedelmi partnere is Kína, az kínai behozatal a teljes EU import közel 25 százalékát teszi ki.
Kép:Pexels
Az unióba legnagyobb volumenben gépipari termékek érkeznek, de textiltermékek aránya is eléri 10 százalékot.
Az elmúlt évben érdemben nőtt az Európai Unióba érkező, és Magyarországon közösségi szabadforgalomba helyezett kínai áru volumene, amely elsősorban a vámkezeléshez kapcsolódó tevékenységeken – munkahely és infrastruktúra-használati díj – keresztül jelentős költségvetési többletbevételt jelent.
A kínai termékeket érintő vámeljárások száma 2018-ban kilenc százalékkal, 174 ezerről 191 ezerre, az ebből származó vámbevétel pedig 34, 7 százalékkal, 22,2 milliárd forintról 34 milliárd forintra nőtt. A kínai áruk vámkezeléséből származó bevétel tavaly már az összes vámbevétel közel hat százalékát tette ki – mondta el a konferencián Kovácsics Iván miniszteri biztos. Hozzátette, hogy Magyarország is érdekelt az „Egy övezet, egy út” sikerében, és szeretne részesülni a növekvő forgalomból. Becslések szerint 2027-re napi 321 konténer fog közlekedni az új selyemúton, és stratégiai cél, hogy Magyarországra is hetente legalább öt irányvonat érkezzen.
Ebben kulcsszerepe lehet a magyar vámkezelés hatékonyságának: kritikus pont a vámeljárások számának folyamatos növekedése – elsősorban az e-kereskedelem miatt – ha ezt nem tudjuk kezelni, akkor nem fog rajtunk keresztül menni az áru. A problémát elsősorban az alacsony vámértékű, kockázatos áruk – ruházati termékek, lábbelik – kezelése jelenti, ezért a vám szakterületet kiszolgáló IT rendszerek továbbfejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő áruforgalom (különös tekintettel az e-kereskedelemben beérkező áruk) vámkezelése gyorsan és kulturáltan megtörténhessen.
Amennyiben a Távol-Keletről az Európai Unióba irányuló konténeres áruk nemcsak áthaladnak Magyarországon, hanem itt is vámolják el őket – azaz léptetik be hivatalosan az uniós piacra –, akkor a folyamatban résztvevő logisztikai szereplők jelentős, konténerenként mintegy 180-280 ezer forint plusz bevételre tehetnek szert.
Százmilliók indulnak meg: milyen kihívásokat tartogat a kínai újév?
