Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadásának elkészítéséhez a világ 27 országának 5399 vállalkozásától gyűjtöttek adatokat. A dokumentum úgy találta, hogy leginkább a dél-európai országokban kritikus a helyzet, ahol a hazai vevők kiemelkedően hosszú fizetési teljesítésekkel szembesülhettek: a belföldi görög számlák 54 százalékát 1 hónapon túli késéssel fizetik ki. Olaszország és Spanyolország esetében 43 és 39 százalék ugyanez az arány, míg a teljes kutatásra vonatkoztatva ez az érték átlagosan 30 százalék. (A nagyvállalati fizetések 90, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka épül halasztott fizetésre, ami azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások igen megértőek a szállítói hitelezés területén - derül ki egy korábbi kutatásból.)
Ami a 3 hónapnál is hosszabb csúszásokat illeti, ott a dél-európai országok ismét az élre törnek: Görögországban 18, Olaszországban 10, Spanyolországban pedig 7 százalék a 90 napnál is régebben lejárt számlák aránya, szemben a 6 százalékos világátlaggal. Az Ázsia-Óceánia térségből pedig Indonéziát lehet kiemelni negatív példaként, hiszen ott a 3 hónapnál régebben lejárt számlák aránya 14 százalék.
A magyar válaszadók a belföldi követeléseiknek átlagosan 31 százalékát kapták kézhez a lejáratot követően, ami éppen a 32 százalékos európai átlag alatt volt. Azonban az exportoldalon a követelések 22 százaléka esett határidőn túlra, ami jócskán a 30 százalékos felmérési átlag alatt maradt. A követelések túlnyomó többségét (belföldi 90, külföldi 94 százalék) az esedékességet követő első 30 napon belül rendezték. Ezzel szemben a belföldi partnerek esetén 6, külföldiek esetén pedig a számlák 5 százalékát csak 30 napon túl fizetik ki. Ugyanakkor Magyarországon a vállalatközi követelések csupán 1 százalék át fizették ki 90 napon túl.
A késedelmes fizetésekre a cégek egy igen egyszerű magyarázattal álltak elő: nincs pénzük. A késedelmes belföldi fizetések 66, míg a késedelmes külföldiek 46 százaléka esetében jelölték meg ezt az okot. Örvendetes hír, hogy a cégek egy része próbál valamit tenni annak érdekében, hogy javítsa cash-flowjaát, 30 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy gyakrabban ellenőrzi vevői hitelképességét, küld ki fizetési felszólításokat vagy tekinti meg a vevői kockázat-besorolását. Ugyanakkor mindössze 15 százalékuk döntött amellett, hogy professzionális külső követeléskezelőkhöz forduljon. Magyarországon a cégek körében a legáltalánosabban elterjedt védekezési módszer (39 százalék) a vevők múltjának ellenőrzése.
