Ez év március 1-vel az Országgyűlés elfogadta a jegyzett tőke minimum 3 millió forintra történő rendezés határidejének módosítását, amely 2017. március 15-re változott, így haladékot kaptak arra, hogy kapkodás nélkül rendezni tudják a törzstőkéjük helyzetét. A Ptk értelmében ugyanis a hatálybalépéskor már működő vagy bejegyzés /változásbejegyzés alatt álló korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kötelesek a 3 millió forintos tőkeminimumra a törzstőkéjüket felemelni. A Ptk szerint az első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a gazdasági társaság ezt a tőkepótlást elvégezni.
Az idő pedig fogy: abban az esetben, ha a Társaság nem végzi el a szükséges tőkekorrekciót a Ptk által rögzített határidőben, akkor a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indít. A céget, illetve a vezető tisztségviselőt – amennyiben megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot - 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. Késedelem esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz. Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget.
A BDO Magyarország hírlevelének segítségével összeszedtük, hogy a törvény alapján a saját tőkére előírt minimális mérték milyen lehetőségei vannak, amelyek nem minden esetben tartalmilag, hanem néha csak formailag nyújtanak segítséget a fenti problémákra.
Tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással
A tőkerendezés legalapvetőbb elszámolási módja, amikor a társaság tulajdonosai úgy döntenek, hogy a jegyzett tőke emelésével rendezik az előírt minimum saját tőke problémáját. Ez esetben a befizetett összeg teljes egészében jegyzett tőkeként kerül bejegyzésre és véglegesen a társaság rendelkezésre bocsátására kerül. A számviteli elszámolása tekintetében jegyzett tőkeként történő kimutatás a cégbírósági bejegyzéskor válik esedékessé.
Tőkeemelés ázsióval
Ebben az esetben a pénzbeli hozzájárulással történő jegyzett tőke emelés mellett a tulajdonosok a tőketartalék emeléséről is határoznak. Ez a módszer nem utolsó sorban a negatív tőkére, illetve a saját tőke/jegyzett tőke arányának helyreállítására is alkalmas módszer.
Pótbefizetés
A tőkerendezés azon esete, amikor a tulajdonosok csak ideiglenesen bocsátják a társaság rendelkezésére a befizetett összeget. 2015 óta már eszköz is bevihető a társaság tőkéjébe pótbefizetés útján, viszont ennek feltétele, hogy a társaság alapítói határozatában rögzíteni kell ennek lehetőségét.
A pótbefizetés számviteli elszámolása pénzbeli hozzájárulás esetén a pénzmozgással egyidejűleg történhet meg, amikor is a teljes összeget a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni. Nem pénzbeli hozzájárulás esetén a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.
Tőkeemelés apporttal
A tőkeemelés olyan formája, amikor az anyavállalat a társasággal szembeni követelését apportként bocsátja a leányvállalat rendelkezésére. Apportálható tétel lehet a társaságnál egy anyavállalattól kapott kölcsön, illetve annak kamata vagy egy szállítói kötelezettség anyavállalattal szemben, de akár egy osztalékfizetési kötelezettség is növelheti a társaság tőkéjét apport formában. Apportált anyavállalati kölcsön és kamat esetében fontos a tulajdonosi határozatban a tőkeemelésre szánt jogcímek és összegek pontos és számszerű rögzítése.
Lehetőség van forgalomképes ingó vagyontárgy apportálására, amellyel megoldható a törzstőke megfelelő szintre emelése. Ebben az esetben viszont a vagyontárgy piaci értékének meghatározásához könyvvizsgálói véleményre van szükség.
Jegyzett tőke emelése saját forrásból
A minimum tőke eléréséhez nyújthat megfelelő megoldást, ha a társaság a jegyzett tőkén felüli vagyont, vagyis a tőketartalékot vagy az eredménytartalékot teszi a jegyzett tőke részévé. Ezen tőkeelemek meglétét az előző üzleti évre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi, vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleg alapján kell igazolni. Saját tőkeelem felhasználása esetében viszont figyelni kell arra, hogy a tőkerendezést követően a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege ne csökkenjen a jegyzett tőke összege alá, illetve a határozathozataltól a cégbírósági bejegyzésig a tőkésítendő összegre lekötött tartalékot kell képezni.
A tulajdonosi döntések esetén nagyon fontos figyelni a kiválasztott módszer határozatban történő megfogalmazására, nehogy elengedett követelésnek minősüljön egy követelésapportálásnak szánt lépés vagy egy pótbefizetés ne véglegesen átadott pénzeszközként kerüljön értelmezésre a hatóságnál.
