Még több cég szűnik meg, de ez nem baj

2015. április 10. péntek - 15:11 / piacesprofit.hu
  •    

Pont egy éve minden egyes negyedévben megdől Magyarországon a negyedéves cégmegszűnési rekord. Idén az első három hónapban 12 618 gazdasági társaságot törölt a cégbíróság, ez már 36 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában volt. Az utolsó 12 hónapban 44 477 vállalkozás szűnt meg, ami 23 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 36 243-hoz képest.

Kép: SXC

Kiugróan rossz negyedévet zárt a cégvilág, ha abból indulunk ki, hogy 2015 első három hónapjában 12 618 társaságot törölt a cégbíróság. Az érték 36 százalékkal haladja meg a 2014 első negyedévi és 14 százalékkal a tavalyi utolsó negyedévi adatot. „A cégtörlések száma 2014 eleje óta negyedévről negyedévre emelkedve újabb rekordokat dönt. Ha a tendencia folytatódik, a megszűnő cégek száma 2015-ben 50 ezer fölé emelkedik” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.

Az igazgató szerint a helyzet mégsem olyan drámai, mint ahogyan az alapadatok sejtetik. „Kicsit alaposabban elemezve a dolgokat azt látjuk, hogy a nagyszámú megszűnés most kevesebb reálgazdasági áldozattal jár, mint amekkorát néhány évvel korábban ennél lényegesen kevesebb törlés okozott” – mondja Tóth Tamás. A megszűnések előzményeit vizsgálva az látszik, hogy a törölt vállalkozások zöme ma már nem felszámolás miatt jut erre a sorsra, hanem olyan cégbírósági intézkedések nyomán, amelyek a tényleges tevékenységet nem végző vállalkozások kiszűrésére irányulnak.

Az abszolút számok e tekintetben nem adnak pontos képet, hiszen tavaly az első negyedévben 4939 cég szűnt meg felszámolás után, amihez képest az idei 4581 csak 7 százalékos csökkenést jelent. Ha azonban a megszűnt társaságok számához viszonyítjuk a felszámolás után töröltekét, azt látjuk, hogy arányuk az egy évvel ezelőtti 53 százalékról 36 százalékra csökkent. „A javulást talán ennél is jobban mutatja, hogy két évvel ezelőtt a mutató még 68 százalék volt, azaz három megszűnő cégből kettőt úgy töröltek a nyilvántartásból, hogy a szóban forgó vállalkozás adósságait hátrahagyva más, működő cégeket is nehéz helyzetbe hozhatott” – mondja az Opten igazgatója.

Tovább javítja az összképet, hogy a tavalyi első negyedév óta folyamatosan csökken az újonnan indított felszámolási eljárások száma is. „Idén három hónap alatt alig több mint 3 ezer ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság. Tavaly még minden negyedévben 4 ezer fölött volt a számuk, bár azon belül folyamatos enyhe csökkenés volt látható” – vázolja a helyzetet Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint még nem látni, mennyire tartós a tendencia, de biztató jel, hogy a havi lefutás is csökkenő tendenciát mutatott a negyedéven belül.

Idén az első negyedévben feleannyi gazdasági társaságot jegyeztek be, mint amennyit töröltek, így mostanra érezhetővé vált a működő cégek számának eddigi lassú csökkenése. „Ezt is a kedvező jelenségek közé sorolom. Az a tény ugyanis, hogy a felszámolásokat kisebb arányban követi azonnal cégalapítás, az üzleti etika fejlődését mutatja. Összességében azonban még mindig irreálisan nagy a fluktuáció és az elaprózottság a cégvilágban. Érdemi áttörés nem született; ha a tisztulás stabilizálódik és ebben az ütemben folytatódik, akkor is csak 6-8 év után lehet a reálgazdaság szempontjából is érezhető pozitív eredménye” – mondja az Opten igazgatója.

KÉNYSZERTÖRLÉS? MIKOR KERÜLHET ERRE SOR?
Egyre több cég kerül kényszertörlésre, részben azért is, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak, ezért érdemes áttekinteni az új rendelkezéseket. A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul.