Még nincs ok az ünneplésre

Több mint 1400 cég szűnt meg 2016 első negyedévében a magyar építőiparban, ez 20 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben, és 12 százalékkal elmarad a tavalyi azonos negyedévi adattól is. Az ágazatnak azonban még mindig nincs oka arra, hogy fellélegezzen. Látják ezt a vállalkozók is, az új cégek alapítása ugyanis csak szerény növekedést mutat.

Kép:Pixabay

A tavalyi csúcsok után idén az első negyedévben csökkenést mutat a cégstatisztika az építőiparban megszűnő vállalkozások számát illetően. Az első negyedévben 1402 társaság szűnt meg az ágazatban, ez 20 százalékkal elmarad a tavalyi utolsó negyedéves értéktől, és 12 százalékkal a tavalyi első negyedéves értéktől is. „Az ágazatról időről időre pozitív hírek és gazdaságösztönző szabályozások jelennek meg, ám még távolról sem beszélhetünk egészséges, kiegyensúlyozott szektorról, és a csökkenő megszűnési rátából sem lehet egyértelmű pozitív következtetéseket levonni” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Még nem látszik a CSOK

A céginformációs szolgáltató igazgatója szerint 2013–2014-ben elsősorban a központi finanszírozású EU-támogatott és egyéb közbeszerzési projektek hajtották fel az ágazat megrendelésállományát, idén pedig a CSOK-tól várnak hasonló kedvező hatást. Csakhogy, ahogy a nagy EU-s projektek nem állították új, fenntartható növekedési pályára a szektort, ugyanúgy nem látszik még a lakásépítések várt felfutásának kedvező hatása sem az ágazati cégstatisztikában. „A megszűnések számának csökkenése alapvetően jó jel, hiszen stabilabb szektorra utal. Nem szabad azonban elfeledkezni arról a tényről, hogy egy nagy központi kényszertörlési hullámon vagyunk túl, és a fluktuáció csökkenése részben technikai hatás eredménye” – szögezi le Pertics Richárd.

Pertics szerint az ágazatban zajló folyamatok közül messze a legkedvezőbb fejlemény, hogy évek óta csökken vagy stagnál a felszámolás alá kerülő vállalkozások száma, de ez sem bizonyítja, hogy beindult volna a fellendülés, inkább csak javítja a fennmaradó vállalkozások működési környezetét. Az igazgató szerint könnyen elképzelhető, hogy a várt fellendülés végül bekövetkezik, de világos jelei vannak, hogy ez lassabban zajlik majd le, mint sokan remélik.

Alig száz év alatt sikerülhet felújítani a magyar lakásokat
A szakemberek úgy vélik, ha hosszútávon biztosítottá válnak az otthonteremtési kedvezmények, a jelenlegi négyszáz helyett az ideális száz évre módosulhat a hazai lakásállomány cseréje.
Nem érzik a fellendülést a vállalkozók

„Arról van szó, hogy az új alapítású cégek száma meglehetősen lassan emelkedik, és még mindig nem éri el a régebbi csúcsidőszaki értékek felét sem, ami arra utal, hogy vagy a piacra lépési korlátok magasak, vagy a vállalkozók nem érzékelik a fellendülést” – mondja az Opten igazgatója. Ami az első lehetőséget illeti, könnyen lehet, hogy az utóbbi évek leépítései után kapacitáskorlátok keletkeztek az ágazatban, amiknek a meghaladása lassú és tőkeigényes folyamat. Ugyancsak nem lehet elvetni azt a lehetőséget, hogy a munkaerőhiány rettenti el a tőketulajdonosokat a cégalapítástól, hiszen tudható, hogy az ágazatból nagyon sokan kerestek maguknak külföldön boldogulást.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint a fejlődés gátja elsősorban a magas adók és járulékok, másodsorban a szakemberhiány, és csak harmadik helyen említik a kereslet hiányát. Az ÉVOSZ kutatása arra is rámutatott, hogy az építésiberuházás-célú közmegrendelések hiánya sok vállalkozást elbizonytalanít. Az ágazat mindazonáltal erősen heterogén, az egyes szakterületekre specializálódott cégek például rendkívül pozitív jelentéseket adtak le.

Nem jut el a vevőkig az áfacsökkentés hatása
Tombol a panelreneszánsz a kormányzati intézkedések és az uniós források hatására: az ingatlan a legnépszerűbb befektetés, az állami és banki lehetőségekkel tízmillió spórolható a vásárláson, és a CSOK erősen érezteti a hatását. Az áfacsökkentést nem érzik a vásárlók.
Bérekben is lenne hová fejlődni

„Összességében tehát sem a bizalom, sem a kereslet nem állt helyre a szektorban, és vannak még bőven kiaknázatlan lehetőségek az ágazatban. Izgalmas évek jönnek az építőipari cégek számára, hiszen a jogi és az adózási környezetben is várhatóak még változások, a központi beruházások aránya pedig csökkenni fog” – mondja az Opten igazgatója.

Az építőipar felfutásához és az új vállalkozások alapításához sok egyéb külső feltételnek is össze kell állnia. Ezek közül a kamatkörnyezet támogató, és az állam is ösztönző és támogató szerepben jelenik meg, ahogy tette azt az áfa csökkentésével és a CSOK kiterjesztésével. A beruházási és hitelfelvételi hajlandóság azonban még messze van az ideálistól, aminek elsősorban az az oka, hogy a hosszú távú bizalom nem épült ki sem a lakosságban, sem a vállalkozási szférában, de a tőke- és bérezési szintekben is van még bőven hova fejlődni.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo