Még mindig vannak gondok a jótállással és a szavatossággal

2013. február 26. kedd - 06:03 / kfarkas
  •    

Továbbra is gondok vannak a jótállás és szavatosság területén, a fogyasztók még mindig nem kapnak megfelelő tájékoztatást jogaikról, ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) továbbra is indokoltnak tartja a téma átfogó ellenőrzését.

A fogyasztóvédők tavaly 9 hónapon át ellenőrizték a jótállással, szavatossággal kapcsolatos ügyeket, a fogyasztói kifogásokat, az intézkedéseket, a fogyasztói igények érvényesítését. A 2012. január 23. és november 2. közötti ellenőrzéseket összefoglaló jelentés szerint a területi felügyelőségek 795 vizsgált kereskedelmi egységben tártak fel valamilyen jogsértést. A határozatok többsége kizárólag kötelezést tartalmazott, a jogsértés súlyára tekintettel 273 esetben szabtak ki bírságot 67,4 millió forint összegben. A felügyelők 327 alkalommal vizsgálták a fogyasztói kifogásokról felvett jegyzőkönyvek meglétét, valamint azok tartalmát, jogsértést 208 esetben tapasztaltak, és 151 esetben egyáltalán nem vettek fel jegyzőkönyvet.

A jótállási jegy kiállításával kapcsolatos kereskedői gyakorlatot 692 esetben ellenőrizték, és 320 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot. A kifogások csaknem egyharmada abból adódott, hogy a kereskedők a termék vásárlásával egyidejűleg nem adtak át jótállási jegyet, továbbá, az átadott dokumentumok több mint egyharmada hiányosnak bizonyult.

A felügyelőségek 1724 esetben vizsgálták, hogy a vállalkozások által, a szavatossági, illetve a jótállási jogokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatásokat, és a feltárt jogsértések 25 százalékos aránya  magasabb volt tavaly az előző évi 20 százaléknál. Az összefoglaló jelentés szerint a kifogások legtöbbször abból adódtak, hogy a vállalkozások félrevezető tájékoztatást nyújtottak a szavatossági, illetve a jótállási határidőkről.

A témavizsgálat során 1186 vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzést néztek át, és a tapasztalatok azt mutatták, hogy bár a kifogásolási arány mindössze 15 százalékot tett ki, viszont ennek 61 százalékában a kereskedők egyáltalán nem válaszoltak a vásárlók könyvébe tett fogyasztói panaszra.

Erősítené a fogyasztóvédelmet Brüsszel

Webshopra fel kkv-k!
Webshop nélkül nehezen boldogul egy kis- és középvállalat a végfelhasználói piacon, de az internetes kereskedelem immár a vállalatok közötti üzletkötésekben is egyre nagyobb teret hódít. A magyarországi kkv-k webshopjai azonban többségükben még mindig nem felelnek meg a fogyasztóvédelmi szabályozásnak, drágán fejleszthetők és gyakran a legalapvetőbb marketing fogásokat sem hasznosítják – fogalmazták meg a Piac&Profit által szervezett Kkv-Akadémia előadói.

Mivel a fogyasztási cikkek piaca egyre szerteágazóbbá válik: az emberek összetettebb termékeket vásárolnak, melyek előállítása nem korlátozódik egyetlen országra. Az Uniónak ezért korszerűsítenie kell fogyasztóvédelmi politikáját, hogy hatékonyan meg tudja védeni a fogyasztókat a veszélyes termékekkel szemben. A részben az Európa szerte botrányt kavart lóhús ügy hatására felgyorsított javaslatcsomag, amelyet a Bizottság február végén tett közzé, ezt célozza.

Javaslatok

Fel kell gyorsítani a veszélyes termékek kivonását az uniós piacról.

Magasról tesznek a fogyasztóvédelemre a webshopok
Az internetes üzletek, webshopok 75 százaléka nem felel meg az Európai Unió fogyasztóvédelmi előírásainak – állapította meg az Európai Bizottság, amely csütörtökön ismertette annak az átfogó vizsgálatnak az eredményét, amelyet a bizottság a tagállami hatóságokkal közösen végzett idén júniusban.

A jelenleg hatályos fogyasztóvédelmi szabályokat és piacfelügyeleti eljárásokat a legtöbb termékcsoport esetében össze kell hangolni.

Egyértelműen meg kell határozni, mi tartozik a gyártók, az importőrök és a forgalmazók felelősségi körébe. Az említett szereplőknek például a jövőben több információval kell szolgálniuk az egyes termékek gyártási helyéről.

Lehetővé kell tenni a szabályozó hatóságok részére, hogy jobban nyomon követhessék a fogyasztási cikkeket az ellátási lánc egészében. Ennek hatására a biztonsági problémák hatékonyabban oldhatók meg és, a nem biztonságos termékek hamarabb hívhatók vissza.

Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ellenőrzésre, hogy a szabályozó hatóságok könnyebben korlátozni tudják, vagy teljesen be tudják tiltani a potenciálisan veszélyes termékek értékesítését.

El kell érni, hogy az uniós szabályozó hatóságok szorosabban együttműködjenek egymással, ami az információcserét is meg fogja könnyíteni a számukra.

Egyszerűsíteni kell azoknak az uniós figyelmeztető rendszereknek (Rapex , ICSMS) a használatát, melyek segítségével értesíteni lehet más országokat a veszélyt jelentő termékekről.

Ha a javaslatok megvalósulnak, a következetes uniós szabályozás révén javulni fog a fogyasztóvédelem, és a fogyasztók nagyobb bizalommal vásárolhatnak majd az EU bármely részén.

Az egyértelműbb és egységesebb szabályok az uniós vállalatoknak (különösen a kisvállalkozásoknak) is a javát fogják szolgálni, hiszen a cégek könnyebben tudnak majd megfelelni a követelményeknek, és csökkenteni tudják költségeiket.

A termékbiztonsági ellenőrzések, valamint az importszabályok javítása elő fogja segíteni, hogy a tisztességtelen és a megbízhatatlan beszállítók kiessenek a versenyből.