Még három hétig lehet jelenteni a fagykárokat

2016. május 06. péntek - 11:07 / piacesprofit.hu
  •    

A 2016. áprilisi fagykárok folyamatosan bejelenthetőek az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján elérhető Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus alkalmazáson keresztül egészen 2016. május 23-ig.

Kép: MTI

Kép: MTI

A korai és enyhe tavasz után 2016. április 20-tól kezdődően az ország számos megyéjében fagykárokat szenvedtek el a termelők, akik elsősorban az agrárkár-enyhítési rendszeren keresztül igénybe vehető kárenyhítő juttatás formájában részesülhetnek kompenzációban. Kárenyhítő juttatásra azonban csak azok a termelők lehetnek jogosultak, akik az agrárkár-enyhítési rendszer tagjaiként vannak regisztrálva, ezért fontos, hogy a fagykárban érintett, de az agrárkár-enyhítési rendszerben még nem tag termelők – beleértve az 1 hektár területnél kisebb területet használó, területalapú támogatást egyébként nem igénylő termelőket is – a 2016. május 23-ig nyitva lévő Egységes Kérelem felületen jelezzék a kárenyhítési rendszerhez való csatlakozási szándékukat – hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium.

Van ahol a teljes termés odaveszett

Hétfőig 1700 gazdálkodó jelentette be tavaszi fagykárát, összesen mintegy 9200 hektárnyi területen, de ez a szám valószínűleg nőni fog még. A gyümölcsösökben még nem végeztek a kárfelméréssel, ugyanakkor a szántóföldi zöldségeket kevésbé károsította az április végi fagy – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Ledó Ferenc szerint várhatóan 1-2 hét múlva lehet becslést készíteni a terméskiesésről, amikor megtörténik a gyümölcshullás. A fagykár először a nyírségi területeket érintette április elején. Ott van ahol 100 százalékos a fagykár. Ez a kártétel főként az alma- és a meggyültetvényeket érintette. A múlt heti (április 26-29.) fagy pedig Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyümölcsöseinek egy részét érintette, de a Balaton környékén nem okozott komolyabb gondot. Itt is 100 százaléktól néhány százalékos kártételig sok mindent tapasztaltak a szakemberek. Ezen a területen a legnagyobb gond a szamócaültetvényekkel van, mert azokat teljes virágzásban érte a fagy. Ezért a szamócásokban 60-80 százalékos a fagykár is előfordult.

Mit kezdenek a magyar gazdák a klímaváltozással?
Az egyre gyakoribb időjárási rendellenességek hatására csökkenő termésmennyiségek világszinten és Magyarországon is kihívás elé állítják a gazdákat. A változó körülmények új növényi kultúrák, új vetésszerkezet, új művelési technológiák alkalmazását teszik szükségessé.

A jövőben ez egyre gyakoribb lesz

„Több kukoricatermő területről kaptunk olyan visszajelzést, hogy a korán vetett egy- vagy kétleveles állapotú kukorica felső levelei elfagytak” – mondta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Amennyiben megbízható, jó minőségű nagy stressztűrő-képességű vetőmag került a földbe és a vetési technológia is megfelelő volt, úgy a fagy feltételezhetően nem érintette a tenyészőcsúcsot, azaz a növény képes a továbbfejlődésre. Ellenkező esetben viszont ezeket a területeket újra kell vetni, amely nagy többletköltséggel jár a gazdák számára.

A vetőmag szövetség álláspontja szerint a klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd az elmúlt hetekhez hasonló szélsőséges időjárási körülmények az országban, ezért a gazdálkodóknak jobban oda kell figyelniük mind a vetőmag kiválasztására, mind a vetéssel kapcsolatos igényes szakmai munkára.

Régóta nem tapasztalt fagykár érte az erdőket az április végi hideg időjárás – derül ki az erdo-mezo.hu szakmai portál körképéből. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint mindössze kisebb térségek vannak, ahol nem jelentett problémát az április végi váratlan lehűlés. A tagjaik körében végzett felmérés szerint Somogy megyében hatalmas károk keletkeztek, míg a kiskunsági csemetekerteket nagyrészt elkerülte a fagy. Tájékoztatása szerint az őszi tölgyvetések 70-90 százaléka, míg a tavasszal elültetett akác szinte 100 százaléka elfagyott, van olyan csemetekert, ahol az 1-2 éves csemeték is megsínylették a szélsőséges időjárást.

Mit kell tennie a gazdáknak?
Kárbejelentés
Az agrárkár-enyhítési rendszerben tavaszi fagykárnak a mínusz 2 vagy annál alacsonyabb, várhatóan legalább 30%-os hozamkiesést eredményező fagy miatti károsodás minősül. A termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt mezőgazdasági károkat, beleértve a tavaszi fagykárt is be kell jelenteniük az MVH honlapján elérhető Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus alkalmazáson keresztül. A kárbejelentéseket az Egységes Kérelem felületen az aktuális, károsodott terület megjelölésével, főszabály szerint, a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni. Amennyiben a kárbejelentések határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, a kárbejelentések a 15 napos bejelentési határidő lejártától függetlenül folyamatosan megtehetők. A kárbejelentési határidő meghosszabbítására az FM a szükséges jogszabály-módosítást már kezdeményezte, így a 2016 áprilisában bekövetkezett fagykárok bejelentésére álló határidő 2016. május 23-a lesz. A károsodott termelőnek az egységes kérelem benyújtási időszakában szintén lehetősége van az MVH portálján a „kérdés-válasz” menüpont alatt egy rövid szöveges üzenetben a kár tényét jeleznie az MVH-nak, amely a későbbi kárbejelentést ugyan nem helyettesíti, viszont a kárbejelentési határidő ezáltal is megtartottnak tekintendő. Ebben az esetben is fontos, hogy a termelő a tényleges bejelentést a lehető legkorábban megtegye.
A támogatás mértéke
A kárenyhítési feltételeket teljesítő termelő, ha a hozamértékének legalább 50%-ára valamilyen releváns biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték csökkenésének 80%-át, ha nem rendelkezik biztosítással, akkor a 40%-át kaphatja meg kárenyhítésként. Fontos, hogy a mezőgazdasági biztosítások még folyamatosan köthetők. A fagykárt szenvedett termelők esetében az újonnan megkötött biztosítás vélhetően nem fagykárbiztosítás lesz, hanem például jég, tűz vagy viharbiztosítás, amelyhez a termelő a Vidékfejlesztési Programból legfeljebb 65 % díjtámogatást igényelhet, szintén az egységes kérelmében. A károsult termelő a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésre is jogosult, melyet szintén célszerű érvényesítenie.

 

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek