Még egy esély a civilizáció megmentésére?

2015. november 30. hétfő - 19:23 / piacesprofit.hu
  •    

Ma kezdődött Párizsban a klímacsúcs, azaz az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 21. Konferenciája. A klímacsúcson a világ összes országa részt vesz, és több mint 150 állam-, illetve kormányfő lesz jelen. A kéthetes konferencia fő feladata, hogy számot vessen a 2015 során a világ államaiból beérkező kibocsátás-csökkentési vállalásokkal, és megállapodjon ezek betartásának ellenőrzésében és későbbi felülvizsgálatában.

összeültek a világ vezetői a a párizsi klímacsúcson

Kép: Pixabay

Felelősségteljes döntésre szólította fel a világ vezetőit Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár pedig kötelező érvényű megállapodás megkötését szorgalmazta hétfőn az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.

A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene – jelentette ki Obama. Angela Merkel úgy fogalmazott, hogy kötelező érvényű keretmegállapodásra kell jutni a tanácskozáson. Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket. A világ legnagyobb kibocsátójaként, Kína azt vállalta, hogy 2030-ra megfékezi a kibocsátások növekedését. Az USA 26-28%-os csökkentést vállalt 2025-ig, az EU pedig 40%-os csökkentést 2030-ig. Szinte minden ország nyújtott be vállalásokat, amelyek együtt jelentős valódi csökkenést hozhatnak majd a kibocsátásokban – az is igaz viszont, hogy messze nem eleget, mivel ez nem lesz elegendő ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C fok alatt tartsuk.

A konferencián felszólalt a magyar és a francia köztársasági elnök is, Áder János és Francois Hollande beszédéről itt olvashat!

Ez a legjobb esély

A párizsi csúcs önmagában nem tud megálljt parancsolni a klímaváltozásnak, mégis, a hat évvel ezelőtti sikertelen koppenhágai klímacsúcs óta Párizs jelenti a legjobb esélyt arra, hogy a világ tényleg megkezdje az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezését. Ezúttal sokkal erősebb a politikai akarat a világ vezetőinek részéről, ami alapot ad a reményre. (A párizsi csúcs céljairól bővebben itt olvashat!)

A tét nem kisebb, mint az emberiség mostani életmódjának jövője. Ha nem érjük el, hogy a kibocsátások jelentősen csökkenjenek, a Föld számos területe a következő száz év során lakhatatlanná válik, a többit pedig várhatóan lángba borítják a szárazság és éhínség miatt kialakuló háborúk.

“A 2015-ös menekültválság egyik fő oka a szíriai polgárháborút megelőző ötéves szárazság, ami kimutathatóan a klímaváltozás következménye. A magyarok a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy az éghajlat változása milyen drámai változásokat hozhat a mi életünkbe is, hiába történik a világ egy másik felén. Az éghajlatváltozás elleni harc nem a zöldek hobbija, hanem alapvetően határozza meg a mai civilizáció, és benne Magyarország jövőjét. Azt szeretnénk, ha olyan megállapodás születne, amely a már megtett kibocsátás-csökkentési vállalásokat kötelezővé és ellenőrizhetővé teszi, illetve meghatározza a vállalások későbbi szigorításának menetrendjét” – mondta dr. Bart István, az Energiaklub társelnöke.

Tíz centi, és ennyi
Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.

Nagyok az elvárások is

„A kormányzatok egyelőre híján vannak a klímavédelmi ambíciónak. Hol van a sürgős cselekvés iránti elkötelezettség, hogy megelőzzék a klímaváltozás visszafordíthatatlanná válását és megvédjék a lakosokat káros hatásaitól?  A párizsi megállapodás szövegjavaslata egyelőre csak gyenge klímavédelmi intézkedéseket és kevés alkalmazkodási segítséget nyújtana mindannyiunk számára. Ez szöges ellentétben áll az állampolgárok aktivitásával: a világszerte zajló lakossági, közösségi energia kezdeményezésekkel és a szennyező, fosszilis erőforrás kitermelésekkel szembeni növekvő ellenállással. Az emberek tudják, hogy itt az idő, nem várhatunk a kormányok jóindulatára: civil társadalmi nyomásra van szükség a klímacsúcs kapcsán és azon túl.” – hívta fel a figyelmet Jagoda Munic, a nemzetközi Föld Barátai soros elnöke.

“A párizsi megállapodás csak akkor lehet sikeres, ha teljesíti a népek, közösségek alábbi követeléseit: ha benne minden ország a klíma igazságosságnak megfelelően vállal részt a hazai kibocsátás-csökkentésben, ha az egyezmény pénzügyi és technológiai-kapacitási támogatással, kompenzációval segítséget nyújt a fejlődő országoknak (melyek a leginkább szenvednek a klímaváltozástól, holott nem is ők okozták), és ha a valódi energia-átmenetet segíti elő a köz érdekében és nem enged fosszilis kiskapukat, ellenáll a multinacionális olaj- és gázlobbinak.” – foglalta össze a civilek elvárásait Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége klíma-energia programvezetője.