Még a piackutatással is vigyázni kell?

2014. november 11. kedd - 12:02 / piacesprofit.hu
  •    

A Gazdasági Versenyhivatal egyik döntése nyomán újra kell értékelni a céges piackutatások tartalmát és gyakorlatát, annak eldöntésére, hogy azok nem versenykorlátozó hatásúak-e.

Kép: Pixabay

A GVH egy szektor – múltbéli üzleti információk cseréjére vonatkozó – piackutatási tevékenységét vizsgálva állapította meg, hogy a cégek tevékenysége alkalmas volt a verseny korlátozására, és 100 milliós bírságot szabott ki a részt vevő társaságokra. Ezen európai versenyhatósági döntés volt az első, amely elmúlt időszaki információk cseréje kapcsán hozott elmarasztaló ítéletet a cégek piackutatási tevékenységéről, így intő például szolgál minden cég számára, hogy átvizsgálja saját gyakorlatát – értékelte a helyzetet a Szabó Kornél, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogásza. (Ez is példa arra, hogy egy vállalkozás jóhiszeműen is sértheti a versenyjogot.)

A GVH által vizsgált konkrét esetben a cégek közötti, piackutatás keretében létrejött információcsere során a társaságok elmúlt negyedéves, terméktípusokra lebontott értékesítési és árbevételi adataikat osztották meg rendszeresen egymással. Ezen adatok nem voltak nyilvánosak, csupán a cégek számára váltak elérhetővé egy oligopolisztikus piacon, amely így a versenyhivatal döntése szerint lehetőséget teremtett arra, hogy a cégek üzleti kockázatait csökkentse, és korlátozza a piaci versenyt. „A bírósági felülvizsgálat alatt álló döntés fő üzenete, hogy még a múltbéli információk megosztása is versenykorlátozó erővel bírhat. A társaságoknak érdemes felülvizsgálniuk minden piackutatásukat, még akkor is, ha az információk a múltra vonatkoznak” – mutatott rá Szabó Kornél.

A versenyhatóság célja annak megállapítása, hogy a cégek magatartása alkalmas-e a verseny korlátozására vagy torzítására.. Már e tény megállapítása is elegendő az elmarasztaló ítélethez, nem szükséges azt bizonyítani, hogy a piaci szereplők magatartása valóban versenykorlátozó volt-e. A GVH az ominózus információcsere-rendszert az EB 2011-ben kiadott irányelvei alapján értékelte, noha a rendszer évekkel korábban jött létre, és ezt megelőzően nem volt még olyan versenyhatósági döntés, amely múltbéli információk cseréjére vonatkozott. Bár a konkrét esetben mindezeket a GVH jelentős enyhítő körülményként vette figyelembe, a jövőben várhatóan magasabb bírságokat fognak kiszabni hasonló esetekben. A vállalatoknak tehát minden olyan piackutatást felül kell vizsgálniuk, amelyben érintettek, még ha csak múltbéli információk cseréjéről is van szó.

Kartellek nyomában: engedékenyek a megtérőkkel
Idén augusztus végéig hetven ügyben kezdett vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A versenykorlátozó megállapodások feltárása és visszaszorítása érdekében alkalmazzák az úgynevezett engedékenységi politikát.

Mit érdemes vizsgálni a piackutatások kapcsán versenyjogi szempontból?

A GVH döntése alapján körvonalazható, mely szempontokat kell figyelembe venni a piackutató rendszerek értékelésekor, hogy a versenyjogi szempontok ne sérüljenek. Versenykorlátozó célúnak minősül a versenytársak közötti olyan információcsere, amely alkalmas arra, hogy az érintett vállalkozások tervezett magatartását illetően csökkentse a bizonytalanságot.

Meg kell vizsgálni, hogy mekkora a piackutatásban és adatgyűjtésben részt vevő cégek összesített piaci részesedése, hány cég vesz részt az információgyűjtésben; 1-3 szereplő, vagy ennél jelentősebb számú. Vizsgálandó a kicserélt információ típusa, hiszen a vállalatok termékspecifikus értékesítési volumenei és árbevételi információinak összegzése és egymás közötti megosztása csökkentheti üzleti döntéseik kockázatát, míg az aggregált számok erre kevésbé alkalmasak. Az információcsere célja is meghatározó, kérdés hogy a piackutatást üzleti stratégiai döntéshozásra használják-e fel. Fontos kritérium a piackutatáshoz való hozzáférés és a rendszerhez való csatlakozás feltétele. „Amennyiben nyilvános adatok nem elérhetők, a kutatás által kínált információk jelentősen növelik a piac átláthatóságát az érintettek számára, ezáltal információs aszimmetriát és kárt okozhatnak a fogyasztók és a többi piaci szereplő számára” – emelte ki Szabó Kornél.

Az adatcsere gyakorisága is fontos szempont, az oligopolisztikus piacokon a rendszeresen továbbított eladási adatoknak köszönhetően a szereplők könnyebben megfigyelhetik a konkurens cégek üzleti stratégiájának változásait, s ehhez igazíthatják a cég saját stratégiáját.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek