Sikeres vállalkozás “véletlenül”

2014. október 18. szombat - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Gyerekkoruk helyszínére, egy kelet-magyarországi kis faluba visznek munkát és pénzt a matyodesign alapítói. A hagyományos motívumokkal megálmodott, divatos kiegészítőkből szinte „véletlenül” lett sikeres vállalkozás.

Pedagógus szüleik a nyolcvanas években döntöttek úgy a pesti életet megelégelve, hogy az északkelet-magyarországi Tardra telepítik a családot. Öt évig – amíg a legidősebb gyermek iskolás nem lett – éltek ott, de azután is minden iskolai szünetet a faluban töltötték a Váczi testvérek. A családi ház és a gyermekkoruk meghatározó része ma is oda köti a matyodesign alapítóit.

Kép: PP, Fotó: Szilágyi Stefi

– A matyó kultúra mindig is az életünk része volt, első gyermekem születése után, 2010-ben pedig különösen kezdtem visszavágyni – meséli a matyodesign egyik alapítója, Váczi Rozi. Így egy nyárra ismét Tardra ment a család. A faluban az asszonyok mindig is foglalkoztak hímzéssel, de hogy nem csak maradi párnahuzatokra és kötényekre kerülhetnek a csodásan kanyargó minták, az Rozi férjének születésnapján merült fel. Ő kapott elsőként matyó mintás, kézzel hímzett, hófehér inget, ami a tardi Teri néni, a Váczi lányok gyerekkori dadája keze munkáját dicsérte. Az ing hatalmas sikeréből indult a matyodesign márka ötlete. A koncepció lényege, hogy meg lehessen őrizni a népművészeti hagyományokat úgy, hogy közben mindennapi használatra alkalmas, divatos, sokak számára vonzó termékek készüljenek. A hagyományos minták modern színekkel, modern ruhadarabokra és kiegészítőkre kerülnek.

Gond, ha divat

Bár vállalkozói tapasztalata nem volt a Váczi testvéreknek, a lelkesedés hajtotta őket anélkül, hogy biztosan tudták volna, van piaci potenciál az ötletben. Nyolc hónap alatt webboltot fejlesztettek, raktárkészletet építettek, elkészültek az első fotók, és 2011. április elsején elindult a webáruház. Az üzlet gyorsan beindult, a kezdeti marketingben sokat segített, hogy Rozi férje, a Katona József színház színésze, Nagy Ervin és kollégája, Pálmai Anna színésznő örömmel adta arcát a márkához. Az első hónapokban még a hálószobai szekrény aljából teljesítették a rendeléseket, fél évvel később már betársultak egy üzlethelyiség felébe, újabb hat hónap elteltével pedig saját bemutatótermet nyitottak. A fizikai jelenlétre szükség volt, a ruhaiparban csak néhány kivételes esetben bíznak a vásárlók próba nélkül az áruban. Minden jól ment az első két évben, ameddig divatba nem jött a matyó minta…

– Amióta felfutott a matyó divat, hirtelen mindenhol ott vannak a csúnya, géppel gyártott verziók, még az aluljárókban is ilyet lehet kapni. Hogy kiemelkedjünk a tömegből, a nagy divatcégekhez hasonlóan elkezdtünk minden évben két kollekciót kihozni. A minták továbbra is a hagyományokat követik, de az adott szezon legkedveltebb árnyalataiban. A hímző asszonyok eleinte finoman szólva is furcsállták a feketéből, kékből hímzett rózsákat, de mára megszokták, és szeretik a modernebb vonalat is.

Kép: PP, Fotó: Szilágyi Stefi

Kezdetben hat asszonynak tudtak munkát adni Tardon, főként nyugdíjasoknak. Most tizennyolcan dolgoznak nekik a faluban, köztük már fiatalok is. A hímzést végzők mellett egy koordinátort is foglalkoztatnak a településen, a bedolgozó varroda és a központ Budapesten van. Távlati terv, hogy a varroda is a faluba költözzön, még több embernek nyújtva megélhetést. Tevékenységüket 2012-ben Pro Bono díjjal is elismerték. Ezt olyan szociális vállalkozás nyerheti el, amely saját erejéből eredeti, új üzleti modellt dolgozott ki egy település vagy egy kistérség égető szociális problémáinak enyhítésére. Vagyis nemcsak a szerelem nagy, de a felelősségérzet is a falusiak iránt. Ugyanebben az évben kerültek be a társadalmi vállalkozásokat támogató NESsT–Citibank For-profit Társadalmi Vállalkozásokat Fejlesztő Program versenypályázatának nyertesei közé. Az elnyert pénzt a tardi műhely fejlesztésére költötték, de talán ennél is fontosabb az a szakmai támogatás, amit a NESsT portfólió tagjaként a vállalkozás fejlesztéséhez kapnak.

A folyamatos fejlődéshez tehermentesíteni kellett a korábban mindent intéző alapító testvérpárt. Az átalakított működés része, hogy viszonteladókra építik az értékesítést. A saját bemutatóterem üzemeltetését is kiadták, és tíz más üzletben is jelen vannak a termékek. A terv, hogy húsz partner tartsa raktáron a teljes kollekciót, további tizenöt pedig a kiegészítőket forgalmazza. Alapvető gond viszont, hogy a hatalmas raktárkészlet a termék jellegéből adódóan itt elengedhetetlen, ugyanis, ha valami nincs készen, a kézi előállítás miatt legalább két-három hetet kell rá várni. Mivel a viszonteladók mind bizományos értékesítési rendszerben dolgoznak, viszonylag nagy „anyagi rést” kell áthidalnia a vállalkozásnak. Az árat is kénytelenek voltak lejjebb vinni az induláshoz képest, itthon nem lehetett többet kérni. Pedig Rozi szerint a befektetett munkához képest túlságosan olcsóak a termékek.

A márka célcsoportja a fiatal, városi magas státuszú nők és azok a turisták, akik valami igazán egyedi szuvenírre vágynak.

– A külföldiek meggyőzésében már tíz pontból négyet ér az, hogy társadalmi vállalkozásként működünk. A magyarok viszont egyelőre azt sem tudják, hogy ez mit jelent.

Kép: PP, Fotó: Szilágyi Stefi

„Csudálatosak ők”

Hiába növekszik szépen az üzlet, a személyes vonalat nem lehet „kiirtani” a gyerekkor óta tartó kapcsolatokból. Ezért különösen fontos, hogy a dolgozók, a tardi nénik lássák, hova kerülnek a termékek. A faluban minden évben van „team building”, amit a Váczi család saját kertjében tartanak. Bár az érzelmi kötődés nagyon erős – az 1500 fős faluban mindenki mindenkit ismer – nagyon fontos, hogy elválasszák a munkát és a magánéletet – mondja Rozi.

– Bármilyen erős a személyes kötődés, bármilyen csudálatosak ők, nem fér bele, hogy mindig mindenkit végiglátogassak. Ha viszont bemegyek három asszonyhoz, a többiek megsértődnek. Ezért döntöttünk úgy, hogy kiadjuk a munkaszervezést is, így mi csak magánemberként, nem munkaadóként beszélgetünk az emberekkel, ha a faluba megyünk.

Bár Rozi szerint valószínűleg a matyodesign egyike a legsikeresebben működő társadalmi vállalkozásoknak ma Magyarországon, mégis még mindig inkább szerelem ez, mint a meggazdagodáshoz vezető út. Ha viszont a tervezett hazai terjeszkedés után elindulnak a külpiacok felé, még bármi lehetséges.

A sorozat támogatója a MagNet Bank.