Már le tudnak csapni a cégtemetőkre

2015. október 29. csütörtök - 12:06 / piacesprofit.hu
  •    

Az elmúlt évek jogszabályváltozásainak köszönhetően kiszélesedett a NAV cégtemetőkkel szemben alkalmazható fegyvertára, a 2012 előtt eltemetett cégekkel szemben viszont ellenőrzéseken kívül nem sokat tehet az adóhatóság - derül ki a NAV szaklapjából, az Adóvilágból.

akták egy rendetlen raktárban

Kép:Pixabay

A gazdasági válsággal megnőtt azon fizetésképtelen cégek száma, amelyek tulajdonosai nem voltak érdekeltek a vállalkozás reorganizációjában, az üzlet folytatását inkább a cég eszközeivel, készleteivel, megrendelőivel egy újonnan alapított gazdasági társaságban képzelték el. Ehhez azonban a „régi” cégtől és annak iratanyagától meg kellett szabadulni végelszámolási, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás során, amely feladatot az erre specializálódott cégtemetők vállalták el, némi ellenszolgáltatás fejében. Mivel a cégtemetők tevékenysége a büntető jog által nehezen szankcionálható, ezért a velük szembeni fellépés elsősorban a NAV adóügyi szakterületére maradt – írta Dr. Horváth Péter János a NAV szaklapjában, az Adóvilágban.

A NAV kifejezetten a megbízókkal illetve a cégtemetőkkel szemben közel száz mögöttes határozatot hozott, illetve pert indított, továbbá több mint 300 db mulasztási bírság határozatot adott ki a végelszámolási, kényszertörlési, felszámolási eljárások alatt. A fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatban 2014. júliusa óta 460 millió forint mulasztási bírságot írtak elő.

A régieket nehéz megfogni

Az ellenőrzésen kívül, a többi intézkedés elsősorban a 2012. január 1. napját követően eltemetett, illetve a cégtemető által alapított cégekkel kapcsolatban foganatosítható, mivel az adóregisztrációs eljárás, valamint a fokozott adóhatósági felügyelet szabályai 2012. január 1-től kerültek bele az adózás rendjéről szóló törvénybe. A tag, vezető eltiltására korábban kizárólag az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban kerülhetett sor, kényszertörlési eljárásban nem, ezen csak a Cégtörvény 2014. március 15-i módosítása változtatott. Mulasztási bírság határozat 2011. december 31. napjáig csak az adózóval, illetve a felszámolóval szemben volt hozható.

Romániába járnak meghalni a magyar cégek
A magyarországi cégek közül több mint 40 ezer vállalkozás köthető külföldi tulajdonosokhoz. A tulajdonosok között a legnagyobb számban német cégeket és magánszemélyeket találnunk, de az itt céget üzemeltető országok toplistáján előkelő helyet foglal el a leginkább cégtemetőként működő Ukrajna és Románia, és befért az első húszba több egzotikus offshore ország is.

A 2012. január 1 után megindult végelszámolási eljárásban már a végelszámoló, a 2013. január 1 után közzétett felszámolási és kényszertörlési eljárásban már a (volt) vezető, illetve a volt végelszámoló is mulasztási bírsággal sújtható. Az adó megfizetésére kötelező határozatot pedig vagy már a végrehajtás keretében meghozták, vagy mivel már megindult a felszámolás, a mögöttes határozat meghozatalára csak a cég törlését követően kerülhet sor. A vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó taggal szembeni Csődtörvény szerinti perindításra, illetve a kényszertörlési eljárással kapcsolatos perek megindítására is csak 2012. március 1 utáni cégtemetések esetében kerülhet sor, hiszen vagy nem létezett szabályozás, vagy a korábbi rendelkezések alapján egyszerűen nem lehetett bizonyítani a perindítás feltételeit (pl.: tevékenységet lezáró mérleg hiányában kellett volna a mérleg adatai alapján számított saját tőke összegét meghatározni).

A még „élő” cégeken csattan az ostor

Az ellenőrzés során a cégtemetőt megbízó korábbi tulajdonosok még élő cégeinek ellenőrzésére kerül sor. A vizsgált adózó vállalkozási tevékenységéhez használt eszközeire, készleteire, megrendelőire, a vállalkozás körülményeire, a vállalkozás folytatásának tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeinek meglétére vonatkozó adatok beszerzése visszatarthatja a tulajdonost az újabb cég cégtemetőnek történő értékesítésétől, ha mégsem, akkor egy későbbi felszámolási eljárásban, illetve a kényszertörlést követően elősegítheti a perindítást, illetve a mögöttes határozat meghozatalát.

Adóregisztrációs eljárás

Az adóregisztrációs eljárás szabálya optimális esetben (amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás megindítására a cégeladást követő fél évben került sor és a cég kielégítetlen tartozása a szükséges mértéket eléri) mind a meg – bízó, mind a cégtemető újabb cégalapítását meghiúsítja. A Ctv. 2014. március 15. napjától hatályos rendelkezése alapján, ha a NAV a cég adószámáról 1 munkanapon belül nem ad ki értesítést, a cégbíróság a cég cégnyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem elbírálását az adóhatóság értesítéséig felfüggeszti. Amennyiben az adóhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adóregisztrációs eljárásban a cég adószámának megállapítását megtagadta, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét elutasítja.

Minden harmadik vállalkozással veszélyes lehet üzletet kötni
A csaknem 600 ezer magyarországi cég közel egymillió tulajdonosa és cégvezetője szövevényes kapcsolati hálót alkot, s a vállalkozások jelentős része kapcsolódik tönkrement, bedöntött vagy adósságot görgető más cégekhez.

Fokozott adóhatósági felügyelet

Amennyiben az adószám megtagadásának törvényi feltételei nem állnak fenn, az adóregisztrációt követő kockázatelemzési eljárás során a megbízók és cégtemetők érdekeltségébe kerülő társaságokat kiemelten figyeli a NAV, melynek során az adózókat a tevékenységre, foglalkoztatottakra, pénzügyi helyzetre vonatkozó kérdőív (KOC KERD) kitöltésére és benyújtására kötelezi. Az ezt követő ellenőrzés az adózó által visszaküldött kérdőívben feltüntetett adatok valóságtartalmának, hitelességének megállapításra irányul. Ennek eredményétől függően kerülhet sor az adózó fokozott adóhatósági felügyelet alá vonására.

A tag, vezető tisztségviselő eltiltása

A 2014. március 15. napjától hatályos Ctv. rendelkezése szerint a cégbíróság eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, illetve korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Amennyiben a cégeladásra a kényszertörlés megindítását megelőző évnél korábban kerül sor, akkor a megbízó eltiltása érdekében indokolt lehet a perindítás, határozathozatal, mivel a cégbíróság eltiltja azt is, akinek a perben felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésekért, vagy határozatban korlátlan tagi helytállási kötelezettségét megállapították, feltéve, hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt. Az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég cégjegyzék adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő szerepel.

Futhatnak a cégek a pénzük után
Mintegy 1000 milliárd forintos kintlévőséget érintenek az elévülést érintő szabályok az új Ptk.-ban. Az új kódex értelmében ugyanis már nem elegendő a megszakításhoz, ha csak egyszerűen írásban felszólítják a cégek adósaikat a fizetésre.

Adó megfizetésére kötelező határozat hozatala

Az Art. 35.§ (2) bekezdés f) pontja alapján akár a megbízóval, akár a cégtemetővel szemben hozható a cég adótartozásának megfizetésére kötelező határozat, amennyiben Bt. vagy Kkt. (volt) tagja és az eltemetett cégtől a tartozás nem hajtható be illetve, ha Kft. vagy Rt. (volt) tagja, részvényese feltéve, hogy korlátolt felelősségével visszaélt, a céges vagyonnal sajátjaként rendelkezett.

Speciális kártérítési per megindítása

A Cstv., illetve a Ctv. szerinti speciális kártérítési perek előnye az adómegfizetésére kötelező határozattal szemben, hogy a Kft. tagja, Rt. részvényese esetében sem kell feltétlenül a szándékos vagyonelvonást bizonyítani, elegendő lehet a gondatlan magatartás bizonyítása is, illetve bizonyos mulasztások esetén törvényi vélelem szól a szándékos kár okozó magatartás mellett, amit külön már nem kell bizonyítani.

Mulasztási bírság határozat hozatala

Az Art. 2013. január 1-től hatályos szabályai alapján a volt vezető (adott esetben a cégtemetőt megbízó) a felszámolás, kényszertörlés közzétételét megelőző jogsértésekért, míg az Art. 2014. január 1-től hatályos rendelkezései alapján a felszámolás, kényszertörlés kezdő időpontjában vezető, volt végelszámoló (adott esetben a cégtemető), a kezdő időpontot követően teljesítendő bevallási, beszámoló készítési, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásáért is mulasztási bírsággal sújtható, az egyéb feltételek fennállta esetén.