Jó félévet zártunk a felszámolások terén, mivel - a 2015-ös év első félévét összevetve a 2014-es év azonos időszakával - jóval kevesebb felszámolás indult a magyar cégek ellen. Míg tavaly az első félévben közel 8900 felszámolást indítottak, addig idén az első hat hónapban összesen „csak” valamivel több, mint 5500-at. A két időszakot összehasonlítva tehát 38 %-os csökkenés következett be, ami kiemelkedően jó hír a magyar gazdaságnak. Az idén az egy évvel ezelőttinél jóval kevesebben kezdeményeztek felszámolást vevőjük nemfizetése miatt, mely arra enged következtetni, hogy javulás mutatkozik a cégek fizetőképességében.
Ráadásul a kényszertörlések száma is csökkent, bár ezek csökkenésének mértéke nem olyan jelentős. 2014 első felében még több mint 21 500 ilyen eljárást kezdeményeztek, idén azonban már kevesebbet, alig több mint 16 700-at, ami 22 %-os csökkenést jelent idén. A kényszertörlési eljárások egy részét szintén a cégek fizetésképtelensége miatt indítják, így jó hír hogy ezen eljárások száma is kevesebb. Kényszertörlési eljárást abban az esetben indítanak például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit.
Naponta 25 végelszámolás
Sokan maguk döntenek cégük megszüntetéséről, ugyanis naponta közel 25 vállalkozás kerül végelszámolás alá. A végelszámolások számát illetően az elmúlt időszakban - a felszámolásokkal és a kényszertörlésekkel ellentétben - növekedés volt tapasztalható. 6,7 %-kal nőtt ezen események aránya 2014 első félévéhez képest, azaz idén a tavalyinál valamivel többen döntöttek cégük bezárása mellett. 2015-ben eddig összesen valamelyest több mint 4500 vállalkozásnál indult végelszámolás, míg egy évvel korábban közel 4300 ilyen eseményt regisztráltak. Remélhetőleg a kedvező trend a jövőben is fennmarad, és egyre kisebb arányban fognak bedőlni a magyar cégek.
A keleti országrészben lévő cégek vannak veszélyben
Megyei szinten Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében dől be a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei a legnagyobb biztonságban vannak. Míg 2015 első félévének végén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző fizetésképtelenségi index 3,98 % volt, addig Heves megyéé 3,63 %. A fővárosi cégek bedőlési aránya a többi megyéhez képest igen magas, azaz az a hit, hogy a fővárosi cégek stabilabbak, megdőlni látszik. Jól látható az ország kelet-nyugati irányú széttagoltsága, keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek, mint a nyugati megyékben. A nyugati országrészben a keleti megyék bedőlési arányát csupán Zala és Baranya megye közelíti meg.
A 2015 első féléves számok bizakodásra adnak okot, ugyanis a felszámolások és kényszertörlések száma is jóval alatta maradt a 2014 első félévinek. Ez már remélhetőleg egy mérsékelt javulás jele, azonban a gazdaság szereplői nem dőlhetnek hátra, ugyanis a GKI előrejelzései nem derűlátóak, és a külgazdasági tényezők miatt ingadozó forintárfolyam is hatással lehet a cégek további teljesítményére. A GKI elemzése szerint a fő gond a beruházások várható stagnálása, visszaesése az elkövetkező években. Ugyan a GKI javította 2015-re szóló korábbi előrejelzését, de továbbra is fenntartja, hogy a magyar gazdaság az EU és a régió 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben minden előrejelzés szerint idén és jövőre is lassulni fog.
A gazdaság szereplőinek ezért továbbra is körültekintően kell eljárniuk üzletkötés és utólagos fizetés engedélyezése esetén. Vendéglátó-ipari vagy építőipari partnerek esetében pedig különösen érdemes odafigyelni, mivel ezekben a szektorokban már hosszú ideje kiugróan magas a cégek bedőlési aránya. Az ország keleti részén tevékenykedő vállalkozások átlagosan továbbra is rizikósabbak, mint a nyugati országrész vállalkozásai. A fővárosi vállalkozásokra is érdemes odafigyelni, mivel a többi közigazgatási területhez képest itt is megnőtt a cégek bedőlési aránya.
