Már nem a reklámadó a legnagyobb probléma

A reklámpiac számára jelenleg nem a reklámadó jelenti a legnagyobb problémát, hanem a bónusztörvény, amelynek értelmében szerdáig át kellett volna írni az összes meglévő hirdetői szerződést. A gond, csak az, hogy a jogszabály nehezen értelmezhető.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: PP

Július 4-én, azaz egy nappal a reklámadó új szabályainak hatályosulása előtt lépett érvénybe az ún. bónusztörvény, ami a hirdetői láncolat (reklámozó-reklámközvetítő-sales house-közzétevő) közötti viszonyokat próbálja új alapokra helyezni. A reklámtörvény kiegészítése ráadásul előírja, hogy a meglévő szerződéseket szeptember 30-ig kellett módosítani az új szabályoknak megfelelően - hívta fel a figyelmet a reklamadoblog.hu.

A legnagyobb gond viszont az, hogy a piaci szereplők számára még egyetlen illetékes szerv sem adott még ki hivatalos állásfoglalást arról, hogy miként kell értelmezni az új passzusokat. A reklámtörvény módosítása ugyanis több ponton is nehezen értelmezhető. A piaci szereplők bármilyen irányba is indulnának el a jogértelmezés során, rögtön ellentmondásba keverednek már létező adójogszabályokkal.

Már egy olyan egyszerű kérdés megválaszolása is fejtörést okoz, hogy szerződhet-e a reklámközvetítő a reklám közzétevőjével, illetve, hogy kinek állíthatja ki a reklám közzétevő a számlát az általa teljesített szolgáltatásokról. A törvénymódosítás ráadásul előírja a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogyha ebben a rendszerben valahol szabálytalanságot észlel, akkor a jogtalanul szerzett vagyoni előny tízszeresét kell kiszabnia bírságként.

Az elmúlt három hónapban azonban sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sem pedig az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tudott segítséget nyújtani az új jogszabályok értelmezésben - írta Balogh László, az Arkon Informatikai Zrt. vezető gazdasági szakértője.

Rosszabb is lehetett volna

Bár nem szerencsés, hogy az állam ilyen mértékben beavatkozik egy szakma működésébe, sokkal rosszabb is lehetett volna a törvény – mondta Hinora Ferenc, a Magyar Marketingszövetség elnöke a Piac & Profit konferenciáján –, hiszen végül nem korlátozták az ügynökségek szerződéskötési jogát – ez amúgy a hirdetőket is negatívan érintette volna –, és az azonnali bevezetés helyett egy türelmi időt is sikerült kilobbizniuk a szakmai szervezeteknek.

Hinora szerint a törvény hatására a marketing folyamatok fognak felerősödni: nem elegendő médiát tervezni és foglalni, hanem az ezt megelőző és ezt követő marketingtevékenységre is megfelelő súlyt kell helyezni. Sokszor egy márka sok millió forintot fordít reklámra, de ha hiányzik a marketingtevékenység eleje, vége vagy közepe, mindez kidobott pénz – mutatott rá a szakember, aki szerint egyáltalán nem biztos, hogy a hirdetőnek többe fog kerülni a hirdetés. Az viszont igen, hogy előtérbe kerülnek a kreatív koncepciók a reklámozásban.

A növekedést gátolja a reklámadó
Alapvetően megváltozik a reklámügynökségek, a reklámközlők és a reklámmegrendelők kapcsolata a hamarosan életbe lépő reklámadó miatt. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke úgy véli, a szabályozás kifejezetten káros a piacra nézve, ugyanakkor a 30 napos fizetési határidő könnyebb kiszámíthatóságot is eredményez.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo